Karbon gránit és eocén andezit érintkezése
A Velencei-hegység déli lábánál, festői környezetben, a Velencei-tó mellett helyezkedik el Sukoró. A település központjában, az országút mellett, növényzettel erősen benőtt egykori kis bányaudvar hívja fel magára a figyelmet. A sűrű “dzsungelen” áthatolva kőzetfal alá érünk, amely egy különleges földtani képződményt tár fel.
A Velencei-hegység fő tömegét a karbon időszak végén és a perm időszak elején (kb. 300 millió éve) képződött mélységi magmás kőzet, a gránit építi fel. A főleg kvarcból, földpátokból és csillámokból álló, durvakristályos, szép színezetű magmás kőzet ma a Velencei-hegység felszínén is tanulmányozható, hisz azok az idősebb üledékes kőzetek, amelyekbe belenyomult annak idején, már lepusztultak róla.
Az idős gránitot az elmúlt 300 millió évben több utólagos hatás is érte. Ilyen volt a földtörténeti eocén kor végén is, amikor a mélyből andezites vulkáni magma emelkedett a magasba és belenyomult a nála jóval idősebb gránitba. Ez a kontaktus szépen tanulmányozható a sukorói egykori kis kőfejtőben.
Az andezittest nagy részét már elbányászták, de így is szépen látszik az a két magmás kőzettest, amelyek között kb. 250 millió éves korkülönbség van.
Hasonló típusú feltárásról szól egy korábbi cikkünk is!
A feltárás pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet
Fotó és szöveg: Veres Zsolt
