Talajszelvény Békéscsaba határában
A rideg kőzetekből álló hegyláncok és a történelmi emlékekben gazdag Kárpát-medence után most egy olyan szó szerint “földtani” egységet elemzünk, amely nem más, mint a talaj.
A talaj szavunk egy ősi finnugor szó és telket jelentett eredetileg. A talajra többféle definíció létezik, de általánosságban elfogadhatjuk azt a megfogalmazást, hogy a talaj a földfelszín legkülső, szilárd, termékeny része, amely vizet és tápanyagokat biztosít a benne élő élőlények (alapvetően a növények) számára.
A talaj döntően különféle szilárd ásványok keveréke, amelyben azok mellett található több-kevesebb víz és levegő, valamint szerves vegyületek is. Sok csapadék és alulról jövő felszín alatti víz hatására a talaj szilárd részei között lévő pórusokból a levegő kiszorul és a víz veszi át a helyét. Ellenkező esetben a kiszáradás hatására a víz kiszorul, és a levegő veszi át a szerepet.
A talaj a természeti környezet egyik legösszetettebb rendszere, természeti erőforrása, amely több földi geoszféra (például atmoszféra, hidroszféra, litoszféra, bioszféra) szoros kölcsönhatása alatt áll. Kialakulásukban szerepet játszik az alapkőzet, a domborzat, az éghajlat, a vízrajz és az ember hatása is. A talaj szintekre tagolódik (A, B és C szintek). Általánosságban elmondható, hogy lefelé haladva egyre világosabbak, csökken bennük a humusztartalom és a biológiai aktivitás is. A C szint vagyis az alapkőzet után már nem beszélhetünk talajról, mivel nem termékeny. A talajok vastagsága ennek megfelelően változó, pár cm-től akár több méter is lehet.
Talajszelvénnyel való ásásos feltárás esetén elmondható, hogy 150–200 cm körüli mélységben általában el fogjuk érni az alapkőzetet. Természetesen léteznek vastagabb talajok is. A talajok védendő értékek, hisz elszennyezésükkel az emberi társadalmak alapjait adó értékeket tesszük tönkre! A képen egy Békéscsaba melletti réti csernozjom talaj 150 cm mély szelvénye látható. Egy másik talajokkal foglalkozó cikkünk itt olvasható.
A talajszelvény pontos helyét és a többi térképi pontot itt találod: Térképnézet
Fotó és szöveg: Veres Zsolt
