A Látó-hegy keresztje, háttérben a Naszály
A Cserhát délnyugati elvégződésénél, Vác városa felett áll őrt a bányászat által megcsonkított Naszály 652 m magas tömbje, amely a mondat elején említett hegység legmagasabb pontja. A régebben Nagy-Szálnak is nevezett hegy (messziről valóban egy hosszú és „nagy szál” képét mutatja) hosszan nyújtózkodik, nagyjából nyugat–keleti csapással a Kosdi-dombság kistáj északnyugati részén. A turistautakkal és tanösvényekkel sűrűn behálózott Naszály tektonikus sasbércének földtani felépítésében több földtörténeti időszak és kor üledékei vesznek részt, ezért a hegyen barangolva jó néhány földtudományi/geoturisztikai csemegére lelhetünk rá. Fedezzük fel hát közösen a Naszály természeti értékeit, kalandra fel, irány a kövek világa!
A Naszály fő tömege a földtörténeti mezozóikum (középidő) triász időszakának végén (kb. 210–200 millió éve) keletkezett Dachsteini Mészkőből áll, amely a hegyet jelenleg is emésztő bányászat fő tárgya, mint cementipari nyersanyag. A triász mészköveken kívül azonban a fiatalabb földtani korok képződményei is képviseltetik magukat (főleg a hegy déli oldalában és gerince közelében), amelyek korábban szintén „bányászati célpontok” voltak. Ilyen az eocén korú Szépvölgyi Mészkövet feltáró Pádimentom-kő egykori bányája, valamint a Nagybánya-kő és a Zsidó-bánya is, ahol az oligocén Hárshegyi Homokkövet fejtették (pl. Vác püspöki épületeihez). Itt jegyeznénk meg, hogy a Naszály délkeleti lábánál fekvő Kosd térségében eocén barnakőszenet is bányásztak a 20. század első évtizedeiben, amellyel egy korábbi cikkünkben is foglalkoztunk már részletesebben. Az imént felsorolt geológiai képződmények a korábban említett triász karbonátos kőzetekre jelentős hiátussal, azaz üledékhézaggal települnek, hisz a jura, a kréta, a paleocén és az idősebb eocén rétegek teljesen hiányoznak a területről (ez kb. 170 millió év földtani információhiányt jelent).
Egy furcsának tűnő megállapítással folytatnánk írásunkat: a Naszály és térsége földtani/szerkezetföldtani értelemben a Dunántúli-középhegységhez tartozik, földrajzilag pedig az Északi-középhegységhez. A hegyet alkotó triász időszaki mészkő ugyanis a Dunántúli-középhegység egyik fő felépítője, s itt található az egyik legkeletibb kibukkanása. Tehát annak ellenére, hogy a Dunától keletre vagyunk, a Naszály mészkövein bandukolva még azon a lemeztöredéken állunk, amely a Dunántúli-középhegységet is hordozza (Duna bal parti rögöknek is hívjuk ezeket a triász kibukkanásokat).
A Naszályon a legérdekesebb földtudományi objektumok a jól oldódó (karsztosodó) triász mészkövekhez kapcsolódnak, amelyek a hegy tetejének térségében érhetők tetten a legszebben. A főcsúcs közelében a Dachsteini Mészkő Formáció rétegfejein „ördögszántás” (karrmező) tanulmányozható, de találunk itt kisebb-nagyobb víznyelőket és aknabarlangokat is. A Naszály egyik legismertebb és leglátványosabb barlangja (a hegy északkeleti részén) az Országos Kéktúra ösvényéről a kék barlang jelzésen pár perces kitérővel elérhető Násznép-barlang. A fokozottan védett barlang (Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság) a késő-triász korú Dachsteini Mészkő Formációban húzódik, amely egy hajdani forrásbarlang magasra emelkedett, romosodó, inaktív maradványa. A 223 m hosszú járatrendszer három nagyobb és több kisebb teremből áll, bejárata 510 m-rel nyílik a tenger szintje felett. A régészetileg is jelentős barlang elnevezését onnan kapta, hogy a legenda szerint a török időkben ide menekült fel az a lakodalmi násznép, akiknek a falujukon (Kosd) a törökök portyájuk során rajta ütöttek.
A Naszályon a Násznép-barlangon kívül több járatrendszer is található, amelyek közül néhányban napjainkban is aktív kutatások zajlanak: tavaly 2 barlang összekötése és 1 km új járat felfedezése valósult meg! A Naszályi-barlangrendszerben zajló munkálatokról itt találunk egy kiváló összefoglalót.
Természetesen ne feledkezzünk meg azokról a kilátóhelyekről sem, amelyekről megkapó panorámában lehet részünk a szélrózsa minden irányába (pl. a 652 m-es ponton álló geodéziai torony vagy a déli oldalon magasodó Látó-hegy kilátója, ahol a csatolt kép is készült). A Naszály északnyugati oldalában Rockenbauer Pál kopjafája előtt hajthatunk főt, míg a Gyadai-réten pedig egy kalandos tanösvényt járhatunk végig.
A Naszály óriási mészkőbányájával és annak földtani érdekességeivel egy másik cikkünkben foglalkozunk majd.
A Naszály pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet
Fotó és szöveg: Veres Zsolt
