Gyökérkarr az aggteleki Baradla-tetőn
Ha valaki olyan térszínen túrázik, amelyet jól oldódó mészkövek borítanak, feltűnő lehet, hogy egy speciális formakincs alakul ki ezeken a területeken. Azt a folyamatot, amely hatására a karbonátos kőzetek szénsavas víz hatására oldódnak, karsztosodásnak, az így létrejött formakincset pedig karsztos formáknak nevezzük.
A legjobban a tiszta kalcium-karbonátból álló mészkövek oldódnak, de tudnak karsztosodni a magas karbonáttartalmú homokkövek, a dolomit, a sókőzetek és akár a lösz is. Kétség kívül a leglátványosabb és legklasszikusabb formakincs a mészköveken jön létre. A folyamat elemei, amelyek nélkül nem jöhet létre a karsztosodás: jól oldódó mészkő, oldószer (szénsavas víz) és talaj (ez a szénsavas vízzel összefügg). Hazánk területén az Aggteleki-karszt, a Bükk, a Mecsek és a Villányi-hegység, valamint a Dunántúli-középhegység egyes tagjai állnak mészkőből, ahol a karsztosodás feltételei is adottak.
A fenti kép az Aggteleki-karszton készült, Aggtelektől nem messze, és a forma neve gyökérkarr. Ez a kerekded és mély mikroforma úgy alakul ki, hogy a mészkövet fedő talajban lévő növények (fák, cserjék) gyökerei gyökérsavakat termelnek, amelyek jól oldják a mészkövet. A gyökér körül folyamatosan mélyül a lyuk, amíg a talaj és azzal együtt a növény gyökerestül meg nem semmisül (például erdőirtás hatására). A korábban a talaj alatt, a szemünk előtt rejtve létrejövő forma így a felszínre kerülhet, s gyökérkarrként tekinthetjük meg.
A látványos karsztos formakincs, így a képen látható gyökérkarr is a Wettersteini Mészkő Formációban alakult ki, amely a triász időszak közepén és végén képződött (240 millió éve).
A gyökérkarr pontos helyét és a többi térképi pontot itt találod: Térképnézet
Fotó és szöveg: Veres Zsolt
