A Király-szirt szelek ostromolta csúcsa
A Fogarasi-havasok a Kárpátok egyik legmagasabb és legnehezebben járható hegysége. Magassága és átjárhatatlansága miatt az Erdélyi-Alpok névvel is illették egykoron. Ezer évig futott a gerincén a történelmi Magyar Királyság és Havasalföld határa, erdőrengetegében haramiák, betyárok és szökött katonák bujdostak.
A Déli-Kárpátok keleti végein emelkedő hegyóriás gerince 70-80 km hosszan, nyugat-keleti csapásban tornyosul a Fogarasi-medence szászok és románok lakta medencéje felé. A takarós szerkezetekből felépülő hegységet döntően különféle metamorf kőzetek (pl. csillámpala, kloritpala, gneisz) építik fel. A hegység a jégkorszakokban erősen eljegesedett, amelynek tanúi a parabola alakú egykori gleccservölgyek, a szakadékos, meredek kárcsúcsok és kárgerincek, valamint az egykori völgyfők mélyedéseit kitöltő tengerszemek. A főgerinc központi részén található a románul Negoi-nak nevezett és írott csúcs, amely 2535 m-es magasságával a hegység 2. legmagasabb csúcsa. De nem volt ez mindig így!
A magyarul Király-szirtnek nevezett hegyóriás volt a történelmi Magyarország legmagasabb pontja, sőt Trianon után 48 évig Nagy-Románia legmagasabb pontja is. De hogyan lehetséges ez?
A Habsburg uralom alatt, a 18. században osztrák térképészek járták a Déli-Kárpátok, így Fogaras hegyeit is, s felmérték az ott található csúcsokat. A feltérképezés után, a 19. század közepén már különféle módszerekkel meg is tudták mérni azok magasságát. Így került sor arra, hogy a Király-szirt (Negoi) lett a történelmi Erdély legmagasabb pontja. Azt viszont senki sem sejtette és főleg nem mérte, hogy a Fogarasi-havasok főgerincéből dél felé egy magasabb csúcs is található, mint a Negoi! A történelmi magyar határtól délre lévő csúcs megmérésére csak 1958-ban került sor, hisz addig senki sem mert betenni a lábát a területre, mert a Fogaras ormai között fegyveres partizáncsapatok tevékenykedtek.
Így történhetett meg az az eset, hogy a románok 48 évvel Trianon után “jöttek rá”, hogy hegységük és országuk legmagasabb pontja nem a 2535 m magas Negoi, hanem a 2544 m magas Moldoveanu. Igaz, nem is nagyon reklámozták ezt később, s ma sem!
A Moldoveanu ma a románok szent hegye és a román nemzettudat fontos bástyája, hisz a csúcs soha nem tartozott Magyarországhoz!
A Király-szirt pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet
Fotó és szöveg: Veres Zsolt
