A Mérági-szakadék, háttérben a Bihar-hegység hófödte csúcsai

A Béli-hegység északkeleti peremén, Belényes városától nem messze fekszik Mérág falucska. A valaha I. Rákóczi György birtokában lévő települést ma kb. 200, mélyen vallásos ortodox román ember lakja. A falutól nyugatra, az erdők mélyén igazi földtani és felszínalaktani csemege rejtőzik, a kevesek által ismert Mérági-szakadék. Eredjünk most a különleges geológiai látnivaló kialakulásnak nyomába!

A Béli-hegység vonulatai földtanilag rendkívül változatosak: megtalálhatók itt az 500 millió éves csillámpalák, csakúgy mint a 200 millió éves mészkövek is, amelyek geológiai értelemben igencsak idősnek számítanak. A hegység peremein viszont megjelennek az előzőekhez képest fiatalnak számító üledékek és üledékes kőzetek is. Ezek közé tartozik a Mérági-szakadék anyagát adó késő-miocén (pannon) korú (kb. 8-7 millió éves), vörös színű törmelékes üledékes összlet is.
A viszonylag laza, kevésbé cementált üledékes test főleg homok- és kavics-rétegekből áll, valamint ezek különféle arányú keverékéből. Vannak erősen kavicsos rétegek, ahol a (főleg kvarc)kavicsok mérete eléri az emberi fej nagyságát is! Más rétegek viszont csak tisztán homokszemcsékből állnak, vagy még ennél is finomabb kőzetlisztből és agyagból. Az imént említett szemcseméretű üledékek ciklikusan váltakoznak egymással, amelyek egyértelműen jelzik az energiaviszonyok változását az egykoron itt hullámzó Pannon-tó parti övezetében. A hatalmas méretű kavicsok jelenléte azt is mutatja, hogy az egykori part igen közel lehetett és arra nagy esésű, energiájú vízfolyások futottak le az egykori hegyvonulatokkal tarkított szárazföldről.
Ebbe a vasoxid és -hidroxid-ásványoktól vöröses színű összletbe vágódott bele az az ágas-bogas vízfolyásrendszer, amely kialakította (viszonylag rövid idő alatt) ezt a látványos eróziós völgyrendszert. A meredek völgyfők és völgyoldalak kialakításában a különféle tömegmozgásos folyamatok (pl. omlások, csuszamlások) is részt vettek/vesznek. A képen is látható magányos földpiramisok annak köszönhették megmaradásukat, hogy cementáltabbak, mint környezetük és völgyközi helyzetben vannak.
A látványos földtudományi érték megközelítése és bejárása különös odafigyelést és körültekintést igényel, főleg csapadékos időben!
A fotó hátterében a Belényesi-medence és a Bihar-hegység hófödte csúcsai látszanak.
A Béli-hegység további geoturisztikai látnivalói: Kalugyeri-dagadóforrás, Menyháza: márványbánya.

A szakadék pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet

Fotó és szöveg: Veres Zsolt