A hazánkat körbefonó Kárpátok magasabb hegyláncai a földtörténeti jégkorszakban (pleisztocénben) eljegesedtek. A jég csiszoló, koptató és kőzeteket repesztő munkája komoly felszínátalakítást végzett, amely a látványos glaciális formakincsben érhető tetten.
Az egykori folyóvölgyeket több km hosszú gleccserek foglalták el, s formálták át “U” keresztmetszetűvé, helyesebben mondva parabola alakúvá. A völgyfők kőzeteit a lassan mozgó hatalmas jégár csiszolta, vájta, s elolvadása után mélyedéseket, negatív formákat hagyott hátra, amelyeket később víz töltött ki. Így jöttek létre azok a kerekded formájú, mély, tiszta és hidegvizű tengerszemek, amelyek a kárpáti magashegységeink csodálatos turisztikai attrakciói. A nevük onnan ered, hogy korábban a tavak vízszint-ingadozásait a tengerek árapály-jelenségével hozták összefüggésbe.
A fotó helyszíne: Páreng (Déli-Kárpátok), Románia
A földrajz tananyaghoz való kapcsolódás (témakör/lecke):
– A vízburok földrajza: A jég felszínformáló munkája
– A Kárpát-medence (és Románia) természeti földrajza: A Kárpátok
Ábra és szöveg: Veres Zsolt