A domb- és hegyvidéki területeinket fedő erdőtakaró rendkívül fontos szerepet tölt be a földrajzi térben. Most elsősorban nem csak a növény- és állatvilággal kapcsolatos szerepeire gondolunk, hanem arra, hogy egy erdő hogyan is befolyásolja egy adott terület csapadékkal és erózióval szembeni “ellenállását”.
Egy dús erdővel fedett hegyoldalra lehulló csapadék egy része elpárolog (pl. a növényzetről, a talaj felszínéről), egy részét hasznosítja a növényzet vagy épp a talajba szivárog. A víz egy kisebb hányada viszont a felszínen szivárog le a gravitáció hatására, s esetleg táplál kisebb-nagyobb vízfolyásokat.
Ha az erdőt kiirtjuk a fent nevezett hegyoldalról, akkor a lehulló csapadék a növényzet hiánya miatt közvetlenül a felszínre érkezik, s gyorsabban “szalad le”, mert nincs, ami “visszatartsa”. Ennek az eredménye a megélénkülő talajerózió lehet, valamint villámárvizek kialakulása. Természetesen a valóságban jóval komplexebb a fent leírt folyamat és következményei!
Az említett problémára kiváló példa Kárpátalja trülete is, ahol a Tisza vízgyűjtőjén zajló illegális fakitermelés miatt az utóbbi években megnőtt a talajerózió és megszaporodtak a Tisza mellékfolyóin levonuló nagyobb árhullámok, villámárvizek is.
A képen a Csernahora-hegység bioszféra rezervátumában található erdőirtás látható, közvetlenül a védett terület határát jelző tábla mögött!
A földrajz tananyaghoz való kapcsolódás (témakör/lecke):
– A levegőburok földrajza: A szél és a csapadék felszínformáló tevékenysége
– A vízburok földrajza: Gazdálkodás a vizekkel
Ábra és szöveg: Veres Zsolt