A Gyergyói- és a Csíki-medencéktől keletre szégyenlősen bújik meg a fenséges Hagymás-hegység, amely a hazai turisták számára is közkedvelt utazási célpont. A legtöbbjüket a Gyilkos-tó és a Békás-szoros természeti csodái vonzzák, pedig a hegység tartogat még jó néhány látnivalót.
A Hagymás-hegység észak-déli irányban 40 km hosszan húzódik a Gyergyói-havasok, a Tarkő és a Csalhó hegységek „szorításában”. Rendkívül látványos formakincsét annak köszönheti, hogy felépítésében nem metamorf (azaz átalakult) kőzetek vesznek részt, hanem az azokra települő, a földtörténeti mezozóikumban (középidőben) keletkezett tengeri eredetű üledékes kőzetek. A felszínen található, törésekkel és oldásos formákkal átjárt karbonátos kőzeteken olyan pompás formakincs alakulhatott ki, amely egyedülállóan látványos hegységgé teszi a Hagymást.
A kép még a Gyergyói-havasok területéről készült, a háttérben pedig a Hagymás mészköves vonulata húzódik. A két hegység között a választóvonalat az Olt folyó völgye képezi.
A földrajz tananyaghoz való kapcsolódás (témakör/lecke):
– A kőzetburok földrajza: Az ásványok és a kőzetek keletkezése; Felszínfejlődés a belső és a külső erők kölcsönhatásában
– A Kárpát-medence természeti földrajza: A Keleti-Kárpátok
Ábra és szöveg: Veres Zsolt