Gleccservölgy (hidroszféra)
A 2000 m fölé emelkedő magashegységek egyik legjelentősebb felszínformáló tényezője a jég. A földtörténeti jégkorszakban (pleisztocénben) a magasabb hegységek eljegesedtek, egykori folyók vájta “V” alakú völgyeiket gleccserek, azaz mozgó jégárak töltötték ki. A hatalmas jégtömeg lejtőn való lassú mozgása közben csiszolta, “faragta” a vele érintkező kőzeteket, amely hatására óriási, “U” alakú (helyesebben parabolikus) völgyek jöttek létre. A jégkorszak befejeztével a gleccserek elolvadtak, de látványos völgyeik a magashegységek szemet kápráztató tájképi elemei maradtak.
A fotó helyszíne: Bucsecs (Déli-Kárpátok), Románia
A földrajz tananyaghoz való kapcsolódás (témakör/lecke):
– A vízburok földrajza: A jég felszínformáló munkája
– A földrajzi övezetesség: A hegyvidékek övezetessége
– A Kárpát-medence és Románia természeti földrajza: A Déli-Kárpátok
Ábra és szöveg: Veres Zsolt
További bejegyzések
Nézd meg a további tartalmakat is az oldalon!
Velencei-tó (egyéb)
Budapest és a Balaton között félúton helyezkedik el a maga 24 km2-es területével a Velencei-tó, amely hazánk harmadik legnagyobb méretű természetes tava. Vízgyűjtő területe körülbelül akkora, mint maga a Balaton víztükre (602 km2), s az Észak-Mezőföld, a Velencei-hegység, valamint a…...
Andezittelér (litoszféra)
A csatolt fotó a palócok által lakott, Árpád-kori eredetű Nagylóc település határából készült, északias irányban. Ezen egy közel ÉÉNy–DDK-i csapású, vasúti töltéshez hasonló dombsor látható, amely kb. 50–100 m-es relatív szintkülönbséggel magasodik a Vár-patak (és a Lóci-patak) völgye fölé. A…...
Keresztrétegzés (litoszféra)
Fonyód a Balaton déli partjának közkedvelt üdülővároskája, amelyet nyaranta turisták ezrei lepnek el, hogy hűsítsék magukat a tó habjai között. Azt viszont kevesebben tudják, hogy a fonyódi két kis vulkanikus hegy (Sipos-hegy, Vár-hegy) számtalan földtani látnivalót rejteget! A fonyódi kis “púpok”…...
