A hivatalos megfogalmazás szerint (1996. évi LIII. törvény 23. paragrafus): a barlang a földkérget alkotó kőzetben kialakult olyan természetes üreg, melynek hossztengelye meghaladja a két métert és – jelenlegi vagy természetes kitöltésének eltávolítása utáni – mérete egy ember számára lehetővé teszi a behatolást.
A barlangok nagy része valamilyen jól oldódó kőzetben (pl. mészkő) alakul ki, döntően kémiai oldódás, valamint fizikai hatások következtében. Barlang azonban olyan kőzetben is létrejöhet, amely kémiai értelemben nem képes oldódni. Ez megtörténhet törések menti elmozdulásokkal (azaz tektonikusan), magmás kőzetben gáz- vagy gőzbuborékok “bentragadásával”, de például lehulló és összeboltozódó kőzetdarabok által is.
A képen látható kis barlang egy magas kalciumkarbonát-tartalmú homokkőben jött létre, ahol az anyaghiány (azaz az üreg) létrejötte a kőzettestből eltávozó kőzetszemcséknek köszönhető.

A fotó helyszíne: Pétervásárai-dombság (Északi-középhegység), Tarnalelesz térsége

A földrajz tananyaghoz való kapcsolódás (témakör/lecke):
– A vízburok földrajza: A karsztosodás
– Magyarország természeti földrajza: Az Északi-középhegység

Ábra és szöveg: Veres Zsolt