Kategória: Magyarország

Barangolásai során a nyitott szemmel járó geotúrázó számtalan esetben találkozhat olyan természetes vagy mesterséges geológiai feltárásokkal, amelyekről hallgat a szakirodalom. Ez többek között azért lehetséges, mert a körülöttünk lévő táj folyamatosan változik. A vízfolyások partfalaiban friss omlások keletkeznek, az aktív külfejtésekben új szakaszok letermelése kezdődik el vagy éppen útalapozások, építkezések során kerülnek elő érdekes földtani…

Cikksorozatunk előző írásában a Szikla-forrás látványos karszthidrogeológiai értékével foglalkoztunk, amelynél egy palás vízzáró kőzetek közé „szorult” triász mészkőlencse vezeti ki a hegység gyomrából a karsztvizet. Innen a Szalajka-patak folyásával szemben, a turisták zajától hangos Szalajka-völgyben kb. 300 m-t délkelet felé haladva érkezünk meg a völgy jelképének is számító (geo)turisztikai attrakcióhoz, a bővizű időszakokban igazán látványos…

A Rakacai-völgymedence kistájon, a Rakaca-patak mentén helyezkedik el a térség egyik központi települése, Rakaca. A középkori eredetű település napjainkban nem sok látnivalóval kecsegteti az arra járó vándorokat, hacsak a falucska fölé magasodó görög katolikus templomot nem soroljuk ide. A javarészt romák által lakott község neve pedig fogalom volt a 20. században, hisz a környékéről termelték…

Az Észak-Magyarországi palóc vidékeknek az idők folyamán kialakultak a maguk sajátos arculatai. Ezek közé tartoznak a népi vallásossághoz köthető szakrális emlékek, a népviselet, a tánc, a zene, a gasztronómia és még sorolhatnánk. A palócoknak azonban megvannak a maguk természeti csodái is. Van nekik Olümposzuk, Pompejük, de még Grand Kanyonjuk is. Ezek a természeti csodák, noha…

Hazánk felszínének kb. 1/3-át borítja be a földtörténeti jégkor(szak), azaz pleisztocén hideg szakaszaiban képződött laza üledék, a lösz. A német „lose” (=laza) szóból származó, eolikus, azaz szél által szállított és lerakott törmelékes üledékek népies elnevezése a sárgaföld. A régóta ismeretes név is mutatja, hogy a lösz felhasználása már évezredekkel ezelőttre visszanyúlik: gondoljunk csak például a…

A Szalonnai-hegység északkeleti peremén, Bódvarákó és Tornaszentandrás települések között, még így megcsonkítva is méltóságteljesen emelkedik az Esztramos (régebbi nevén Osztramos) tömbje. Az évszázados bányászat által megbolygatott, napjainkra már védett hegy és térsége számos földtudományi, bányászattörténeti és tájképi értéket rejteget a kíváncsi geoturisták számára. Írásunkban a hegy kőzetanyaga és kialakulása mellett annak ásványi nyersanyagait, bányászattörténetét és…

A Tisza és a Zagyva torkolatánál fekvő Szolnok városa általában nem tartozik a turisták közkedvelt célpontjai közé. Az útkeresésben lévő egykori iparváros napjainkra sokat változott: csodálatos parkok, folyóparti sétányok, felújított műemlék épületek és számtalan sportlehetőség várja a kikapcsolódni vágyókat. A mesélő kövek iránt érdeklődő turisták a nyomába eredhetnek az Alföld egykori legnagyobb várának is, persze…

A jól oldódó, azaz karsztosodó kőzetekkel (pl. mészkő, dolomit, kősó) borított térszíneken jellegzetes és speciális, csak ezekre a geotópokra jellemző formakincs alakul ki. A felszín alatti oldódásos formák (endokarsztok) közül például a barlangok és a zsombolyok (aknabarlangok), míg a felszíni (exokarsztos) jelenségek közül a karrmező, a víznyelő és a dolina emelendők ki. Ezek közül a…

A Mecsek hegység hallatán a legtöbb földrajzot tanult magyarnak olyan ásványi nyersanyagok jutnak az eszébe, amelyeket szinte csak ott bányásztak az elmúlt évszázadokban. Gondoljunk például a Kővágószőlős térségében előforduló uránércre, de ide sorolhatók azok a feketekőszén előfordulások is, amelyek műrevaló formában csak itt, a Mecsekben lelhetők fel. Írásunkban az évszázadok óta ismert és bányászott feketekőszén…

Az Eperjes–Tokaji-hegység déli elvégződésénél fekszik a műemlékeiről és kiváló borairól nevezetes Tállya. A település azonban nem csak kulturális és kulináris csemegéket rejteget, hanem földtudományi jellegűeket is, persze csak azoknak, akik nyitottak rá és megfelelő „geo-kíváncsisággal” rendelkeznek. Tállyától északkeletre emelkedik a hajdanán 416 m magas Kopasz-hegy, amely ma óriási külfejtéséről „nevezetes”. Az itt kibányászott és zúzott…

A hazánk földjét alkotó kőzeteket a geológusok formációkba sorolják be, amely hangzatos elnevezések három tagból állnak: földrajzi név + domináns kőzettípus + formáció szó. Ezek közül a földrajzi név az adott formáció jellemző felszíni előfordulását (sztratotípusát) jelöli, vagy éppen ha az nincs, akkor az alap mélyfúrás geográfiai pontját (ez utóbbiak általában települések). A kőzettípus a…

A műemlékekben és kulturális látnivalókban gazdag Pécs belvárosától délre fekszik a közigazgatásilag a megyeszékhelyhez tartozó Nagyárpád (Pécsi-síkság kistáj). A csendes kis település különösebb látnivalót nem rejteget a turisták számára, de aki a földtudományok iránt érdeklődik, annak nagyon is. A falucskától délre egy felhagyott homokbánya tanúfala hívja fel magára a figyelmet, amelyet a növényzet már igencsak…

A Baranya megyei Bodára csak az vetődik el, aki eltévedt, rokona van ott vagy épp a Dél-Dunántúl paleozós (óidei) rétegsorai iránt érdeklődik. Ez utóbbi azért lehetséges, mert a település egy perm időszaki formáció névadója, melynek több kibukkanása és az alapszelvénye is itt kereshető fel. Írásunkban a település déli szélén található focipálya mellé látogatunk el, ahol…

Baja irányából Kecel felé haladva az 54. számú országúton, hamarosan egy Császártöltés elnevezésű településre érkezünk meg. A 18. század közepén svábokkal benépesített községet és térségét a szorgos és dolgos kezek gyorsan felvirágoztatták, mintaszerű mezőgazdaságot teremtve a löszös magaspart peremén, a különféle típusú tájak találkozásánál. A sötét 20. század őrült etnikai tisztogatásai sem tudták azonban Császártöltés…

A varázslatos Nógrád megyében, Mikszáth Kálmán „Görbeországában”, a Központi-Cserhát kistáj erdőkkel fedett vulkanikus vonulatai között, a róla elnevezett patak partján fekszik Buják. A népes palóc település többek között színes népviseletéről, gyönyörű kilátást adó kálváriájáról és földtudományi értékeiről (pl. Pappenheim-barlang) nevezetes. A turisták leginkább a középkori vár romjainak felkeresése miatt látogatnak Bujákra, amelyről cikkünk is szól,…

A Zagyva-völgy, Mátrakeresztes, valamint Mátraszentistván irányából is könnyen megközelíthető Ágasvár (789 m) a Mátra északnyugati részének ikonikus hegycsúcsa. A földtudományi, tájképi és kultúrtörténeti értékekben gazdag terület látnivalói közül írásunkban a Csörgő-patak által „kifűrészelt” Csörgő-szurdokot mutatjuk be, amely az Ágasvári Turistaház irányából a zöld és piros sáv, valamint a piros kör turistajelzéseken közelíthető meg. Eredjünk hát…

A Zirci-medence délkeleti peremén, az Öreg-Bakony kistáj területén fekszik Olaszfalu. A 12. században betelepült vallon mesteremberek után elnevezett település különösebb kulturális látnivalót nem, de földtudományit annál inkább rejt. A falucskától délre terül el az Eperjes- vagy Eperkés-hegy, amely egy 4,5 km-es tanösvény állomásain keresztül hívja földtörténeti időutazásra a geológia iránt fogékony látogatóit. Mindez azért lehetséges,…

A Velencei-hegység földtani értelemben hazánk egyik legváltozatosabb és legizgalmasabb térsége. A változatosság a karbon gránitból és az eocén andezitből álló térszínek, valamint az ezekbe nyomult különféle korú és típusú telérek mibenlétében keresendő. Írásunkban Nadap településre látogatunk el, amely többek között arról is nevezetes, hogy az itteni templomban keresztelték meg 1800-ban Vörösmarty Mihályt. Cikkünkben azonban nem…

A Zagyva tektonikus árkától nyugatra, a Cserhát vulkanikus vidékétől délkeletre hullámzik a hegység hegylábfelszíni térsége, a Cserhátalja. A kistáj északi részén – a róla elnevezett patak mellett – fekszik a bájos kis település, Kozárd. Az Árpád-kori eredetű, száz főnél alig több lakossal bíró község a környék falusi turizmusának egyik fellegvára. A bájos parasztházakból álló Kozárd…

A Börzsöny és a Visegrádi-hegység kialudt vulkáni felépítményei között, a festői Dunakanyarban, a Duna bal partján fekszik a kulturális látnivalókban gazdag Nagymaros városkája. Az Országos Kéktúra egyik közkedvelt településén azonban nem csak történelmi, hanem természeti látnivalók közül is válogathatnak az ide látogató turisták. Írásunkban a Duna felett sötéten ásító, kemény túrával megközelíthető Remete-barlangok misztikus üregeit…

Egertől északnyugatra kb. 20 km-re, a Tarna-völgy és az Egri-Bükkalja kistájak határán, festői környezetben fekszik a legtöbb magyar által jól ismert kis település, Sirok. A falucska fölé magasodó 296 m magas Várhegyen állanak ugyanis a példaszerűen felújított középkori erősség maradványai, amelyek nagyon népszerűek a hazai turisták körében. A vár és a falaitól élvezhető kilátás mellett…

A Balaton-felvidék nyugati részén húzódik a földtudományi, tájképi és kultúrtörténeti értékekben rendkívül gazdag Káli-medence. A medence peremein perm, triász üledékes kőzetekből, valamint késő-miocén (pannon) üledékekből és bazaltos vulkanitokból álló hegyek állnak őrt. Ezek felszínét taposva kiváló természetes és mesterséges földtani feltárásokban tanulmányozhatjuk a területet alkotó kőzeteket. A Káli-medence talpán azonban erre jóval kisebb esélyünk van,…

A Bükkalja miocén vulkáni törmelékes (piroklasztikus) kőzetekkel fedett vidékének talán legismertebb és legkarakteresebb földtudományi értékei a kaptárkövek. A vakablakos köveknek is nevezett tufakúpok legtöbbike Cserépfalu és Cserépváralja települések határaiban kereshető fel, amelyek közül már többel foglalkoztunk korábbi írásainkban. Jelen cikkünkben a Cserépváraljától délre, a Furgál-völgyben sorakozó tündérsziklákat vesszük szemügyre, amelyek talán kevésbé ismertek. Kalandra fel,…

Ki ne hallott volna már Vizsolyról, amely településről jobb esetben a legtöbb magyarnak a Károli Gáspár által szerkesztett Biblia jut az eszébe, mint első, teljes, magyar nyelvű bibliafordítás (1590). Az Árpád-kori református templom, a kiállítás és a Biblia megtekintése után az „átlagturista” beszáll járművébe és tovább viharzik például Regéc vagy Boldogkő vára felé. A geoturista…

A főváros határában, a Pilis délkeleti elvégződésénél, Csobánka és Pilisborosjenő települések között húzódik a Kevély-vonulat. A turistautakkal behálózott, a tájat messziről uraló sasbércek a fővároshoz való közelségük miatt rendkívül népszerűek, hétvégente turisták százai lepik el a Kis- és a Nagy-Kevély vidékét. A barlangok és a pazar kilátóhelyek mellett a terület azonban számtalan olyan földtudományi (földtani,…

A Duna jobb partján fekszik az egykoron cementgyáráról nevezetes Lábatlan városa, amely ipari üzemet kiszolgáló bányával (Nagy–Bersek-hegy) már korábbi írásunkban foglalkoztunk. Ha nincs időnk és kedvünk felmászni a néhai külfejtésbe, s mindenképpen a terület kréta üledékes kőzeteit szeretnénk tanulmányozni, akkor ezt Lábatlan közvetlen határában is megtehetjük, a Buzás-hegy oldalában. A Szabadság utcában található, könnyen megközelíthető,…

A magmás kőzetek családfája igen összetett és szerteágazó. Ezen kőzetek között vannak olyan „húzónevek”, amelyekről már általános iskolai földrajz tanórákon is hallottunk. Ilyen például a bazalt, az andezit vagy éppen a gránit. Viszont akadnak olyan ritka magmás kőzetek is, amelyek létezéséről inkább csak a geológiában jártas szakemberek vagy épp a képzett gyűjtők tudnak. Az ilyen…

A Nógrád megyei Magyargéchez tartozó Kisgéc határában, a Nógrádmegyeri-patak völgye fölé szégyenlősen emelkedik a Vincze-hegy 292 m magas erdős vonulata. A hegy nyugati oldalában, alig észrevehető módon egy felhagyott kis külfejtés lassan benövényesedő „sebhelye” hívja fel magára a figyelmet. A mesterséges geológiai feltárást kevesen ismerik, pedig a környék miocén kori vulkanizmusának „lelkivilágába” nyújt betekintést, méghozzá…

A Tokaji-hegység szívében, erdőkkel fedett kialudt vulkánok ölelésében fekszik az egykoron szlovákok lakta Háromhuta, amely Óhuta, Középhuta és Újhuta egyesülésével jött létre. A településről a szélrózsa minden irányában tehetők egész napos gyalogtúrák, amelyek közül a legkedveltebbek a Magas-Zemplén vad sziklaszirtjei felé irányulnak. Ez nem véletlen, hisz a merész leszakadások tetejéről csodálatos panorámákban lehet részünk. Az…

Székesfehérvár és a Balaton között utazva, a Mezőföld északi részének sík vidékén (Sárrét kistáj) egy enyhén kiemelkedő vonulat ragadhatja meg tekintetünket. A hegy tetején geodéziai mérőtorony áll, oldalában szőlők és gyümölcsösök húzódnak, kedves hétvégi telkekkel és présházakkal. A Szár-hegy és a Somlyó-hegy vonulata igazi földtani csemegéket rejt, hiszen olyan kőzetek bukkannak itt a felszínre, amelyek…

A Dél-Dunántúlon emelkedő, kiváló borairól nevezetes Villányi-hegység keleti végén áll őrt a terület legmagasabb pontja, a 442 m magas Szársomlyó (Harsányi- vagy Nagyharsányi-hegy), amely egyben hazánk legdélebbi hegycsúcsa is. A középidei karbonátos kőzetekből álló, bányászat által megcsonkított hegy számtalan földtudományi, tájképi és kultúrtörténeti értéket rejt (pl. Nagyharsányi-kristálybarlang, szoborpark, középkori vár maradványai, magyar kikerics), amelyek a…

Olvasóink már megszokhatták azt, hogy „A kövek mesélnek” oldal szerkesztője írásaiban szívesen mutat be a miocén Pétervásárai Homokkő Formáció törmelékes üledékes kőzetein kialakult földtudományi értékeket. Ezek nagy része a Salgótarján és Ózd között húzódó kistájakon helyezkedik el, hisz itt óriási területeken található a felszínen a fent megnevezett sekélytengeri homokkő. A földtudományi értékek közül vannak a…

A Bakony–Balaton-felvidék vulkáni terület bazaltos képződményei a pannon üledékekből álló térszíneken kiemelkedésekként jelentkeznek. Ezek közül az id. Lóczy Lajos által tanúhegyeknek elnevezett felépítmények merész kúpjai számos esetben középkori erősségek maradványait hordozzák. Ez azért lehetséges, mert a meredek oldalakkal jellemezhető egykori maar-típusú vulkánok szinte minden irányból tökéletesen védhetőek voltak. Gondoljunk csak például Csobáncra, Szigligetre, Tátikára vagy…

A Balaton-felvidék és a Tapolcai-medence térsége földtanilag rendkívül változatos, ahol különböző korú magmás, üledékes és metamorf kőzetek képviseltetik magukat. Ezek közül többük bányászata is zajlott/zajlik a területen, gondoljunk csak például a permi vörös homokkőre, a triász dolomitra vagy éppen a pannon bazaltra. A különféle építő- és díszítőkövek mellett az emberi társadalomnak szüksége van laza üledékekre,…

A magyar Nagyalföld végtelen rónaságain barangolva számtalan kistájjal találkozhatunk, amelyek természetföldrajzi jellemzői, alapvető domborzati vonásai merőben eltérnek egymástól. Gondoljunk csak például egy szinte asztallap simaságú hajdanvolt ártérre vagy éppen egy futóhomokkal fedett, buckákkal tarkított hordalékkúp felszínre. Ezen tájaknak nem csak az alapkőzetük lehet más, hanem ebből kifolyólag a talajtípusaik, a hidrológiai/hidrogeológiai jellemzőik, de még a…

A Balaton északi partján fekszik a közkedvelt üdülőhely, Balatonrendes, ahol a nyári fürdési élmények mellett „geo-élményekkel” is gazdagodhatunk. A településtől északnyugatra magasodik az erdőkkel fedett Rendesi-hegy (238 m), melynek északkeleti részén egy felhagyott, a természet által már visszahódított kőfejtő tájsebe hívogat terepbejárásra. A néhai külfejtésben a Balaton-felvidékre olyannyira jellemző vörös homokkövet bányászták, melynek „lelkivilágával” jelen…

Kecskemét és Dunaföldvár között utazva, a nyílegyenes 52-es számú országút mentén a Duna–Tisza köze különféle természetföldrajzi arculatú kistájain haladunk keresztül. Például Fülöpháza térségében (Kiskunsági-homokhát kistáj) változatos alakú és méretű homokbuckákra lehetünk figyelmesek, amelyek Európa egyik legnagyobb összefüggő homokterületének részei. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozó védett területen olyan buckákkal is találkozhatunk, amelyek növényzet nélküli felszíneit…

Hazánk domb- és hegyvidékeit járva felszíni kőzet kibukkanásokkal szinte lépten-nyomon találkozhatunk. Mivel a „gyereknek” nevet kellet adni, ezért a Magyarország földjét felépítő magmás, üledékes és metamorf kőzetek minden egyes darabját különféle formációkba sorolták be a szakemberek. A címben szereplő formáció neve is sejteti már azt, hogy írásunkban ezúttal Észak-Magyarország területére látogatunk el (Szendrői-rögvidék kistáj), ahol…

A Tokaji-hegységben, a Hegyköz szívében fekvő Pálháza városkájától (amely ezerfős lakosságával hazánk legkisebb városa) délnyugati irányban helyezkedik el kicsiny hazánk egyetlen perlitbányája. A kőzet magyar fordítási megfelelőjéről elnevezett Gyöngykő-hegy a tőle délre elhelyezkedő, szintén perlites Som-hegy szerves folytatása. A perlitnek nem csak a kialakulása, hanem a tulajdonságai és a felhasználása is felettébb érdekes. Írásunkban ezek…

A Nyugat-Mecsek délkeleti részén méltóságteljesen emelkedik Pécs fölé az erdőkkel fedett, vörösen izzó sziklákat mutató Jakab-hegy (592 m) tömbje. A turistautakkal behálózott hegy számos földtudományi, kultúrtörténeti és tájképi értéket rejt. A földtudományiak közül a Babás-szerkövek, a Sasfészek egykori kőfejtője és a Zsongor-kő emelendő ki, míg a kultúrtörténetieket a vaskori halomsírok és a földvár, valamint az…

A hivatalos akadémiai tájbeosztás szerint Pétervásárai-dombság kistáj (vagy kevésbé ismert nevén: Vajdavár-hegység vagy -vidék) a Mátra és a Bükk hegységek északi „(geo)turisztikai árnyékában” helyezkedik el. A turisták által kevésbé ismert és járt tájegység hazánk legnagyobb kiterjedésű, összefüggő homokkővidéke, amely számtalan földtudományi és tájképi értéket rejt. A kora-miocén homokköveken kiformálódott, a vízfolyások által sakktáblaszerűen feldarabolt vidék…

Pest megyében, Nagykőrös és Tiszakécske között, a Pilis–Alpári-homokhát kistájon fekszik az Árpád-kori eredetű, ősi kun település, Kocsér. A tanyákkal „telehintett” hordalékkúp vidéket a Duna alakította ki a pleisztocénben (jégkorszakban), amelyet később a munkaképes szelek formáltak át tipikus futóhomok területté. Kocséron az óvatlan utazó szép lassan átgördül, s tovahalad, míg a „kővadászok” a település temetője felé…

Salgótarján és Ózd között, a róla elnevezett medencében, a Tarna mellett fekszik a szebb időket is látott kisváros, Pétervására. Turisztikai látnivalói közül a lehangoló állapotban lévő Keglevich-kastély emelendő ki, amely korábban iskolaként működött. A geológusoknak azonban ismerősen cseng a város neve, hisz egy olyan miocén földtani formációnak a névadója, amely Észak-Magyarországon hatalmas területeket borít be.…

Pétervására és Borsodnádasd városkák között, festői környezetben, a Pétervásárai-dombság lábánál, a Leleszi- és a Darázs-patakok mellett fekszik Bükkszenterzsébet (Tarna-völgy kistáj). A kis településről közelíthetők meg legkönnyebben a Vajdavár-hegységnek is nevezett terület varázslatos homokkőormai, mint például a Nagy-kő monumentális tömege. Ha sok időnk nincs, de szeretnénk autóval is könnyen elérhető „geo-csemegéket” megtekinteni, érdemes megállni a Szabadság…

Hazánk első tájvédelmi körzete 1952-ben a Tihanyi-félszigeten jött létre, amely 1997-ben része lett a Balaton-felvidéki Nemzeti Parknak, 2003-ban pedig Európa Diplomával jutalmazták a földtudományi, tájképi és kultúrtörténeti értékekben gazdag területet. A Tihanyi-félsziget 2012 óta a Bakony–Balaton Geopark egyik féltve őrzött „geo-paradicsoma”, ahol egymást érik a földtani (geológiai) és felszínalaktani (geomorfológiai) látnivalók. Nem is beszélve arról…

Az Egertől délnyugatra, a Bánya-hegy alatt, a Laskó-patak mellett fekvő Demjén (Egri-Bükkalja kistáj) nem csak barlangfürdőjéről nevezetes, hanem a környékén előforduló, döntően riolittufából álló földtudományi értékeiről is. Ilyenek például a Bányaél (Kő-tető), a Hegyeskő-tető, valamint az Ereszvény-völgy kaptárkövei, de ide sorolhatjuk a település egykori barlanglakásait, kőhodályát, valamint borospincéit is (nem beszélve a felhagyott kőfejtőkről). Ezen…

Hazánkban számos olyan egyházi és világi történelmi épület van, amelyet szinte minden magyar ismer. Gondoljunk csak például a visegrádi Fellegvárra, a budai Halászbástyára, az esztergomi Bazilikára vagy éppen Eger várára. Abba azonban kevesebben gondolnak bele, hogy ezen óriási építmények elkészítéséhez nagy mennyiségű és megfelelő minőségű építő- és díszítőkőre volt szükség. Ezeket a nyersanyag lelőhelyeket annak…

Kicsiny hazánk területe, főleg domb- és hegyvidéki régióink számtalan olyan természeti látnivalót rejtenek, amelyek a nagyközönség számára szinte teljesen ismeretlenek. Ezek a kevesek által járt földtani, felszínalaktani és víztani (összefoglalóan földtudományi) értékek nem csak kiváló kikapcsolódást nyújtanak a természet lágy ölén, hanem nem egyszer fontos tudományos és oktatási jelentőséggel is bírnak. Ebbe a csoportba tartoznak…

A Zagyva-völgy és a Felső–Tarnai-dombság kistájak határán, a Zagyva, a Bárna- és a Csurgó-patak összefolyásánál terül el Mátranovák. A Nógrád megyei település népességének nagyobbik része egykoron a környék kőszénbányáiban dolgozott, azonban ez mára a múlté. Az 1990-es évekig vasúton is megközelíthető község lakói napjainkban a helyi gépiparban, a környék nagyobb városaiban, valamint külföldön próbálnak szerencsét.…

Az Országos Kéktúra (OKT) útvonala Dorog és Bajót között döntően triász időszaki kőzetekből álló, a tektonikai mozgások által kiemelt és kibillentett sasbérceken (horsztokon) halad (kivétel a mogyorósbányai Kőszikla, amely pliocén travertínóból áll). Ezen triász sasbércek közül a legnyugatabbi a Bajót település felett őrt álló Öreg-kő. A barlangokkal és zsombolyokkal tarkított, már 1941 óta természetvédelmi oltalom…

Az Országos Kéktúra (OKT) útvonala Sirok és Mátraverebély között hazánk legmagasabb hegyei között kalandozik. A Tarnától a Zagyváig tartó, közel 50 km-es és több mint 2000 m szintet tartalmazó vándorlás a kéktúra egyik legnehezebb szakasza, de a Mátra mindezért kárpótol minket. Az erdők mélyén látványos, az egykori vulkanizmusról tanúskodó sziklaképződményekkel találkozhatunk, a bércek tetejéről pedig…

Az enyhén „kattintásvadász” címen átugorva a Vértes déli peremén elhelyezkedő, évezredek óta lakott Csákvár városka határába látogatunk el. A jeles műemlékeket (pl. Esterházy-kastély) rejtő településtől délnyugatra, szőlők és gyümölcsösök között sétálhatunk fel a zöld barlang jelzésen a Guba-hegyre, a kisméretű, de őslénytani–régészeti értelemben annál jelentősebb Csákvári- vagy Báraczháza-barlang bejáratához (bejárat tengerszint feletti magassága: 204 m).…

Fonyódtól kisebb-nagyobb megszakításokkal egészen Tihanyig meredek magaspartok kísérik a Balatont, amelyeket a tó szabályozása előtt annak hullámverése (abráziója) és később a különféle tömegmozgások (pl. omlások, csuszamlások) alakítottak ki. Ezen vízmentes magaspartokra épültek a mai balatoni üdülőtelepülések Árpád-kori ősei, valamint több ókori és középkori erősség is. Számos turisztikai írásban a meredek és állékony leszakadások anyagát lösznek…

A Mecsek északnyugati részén, már a Baranyai-Hegyhát kistájon fekszik a magyarországi turistáknak biztosan ismerősen csengő Abaliget település. A Bükkösdi-víz mellett elhelyezkedő ősi község (a 10. században alapította az Aba nemzetség) és térsége elsősorban azokról a karsztos objektumairól nevezetes, amelyeket a karsztvizek oldogattak ki a triász mészkő felszínén és a kőzettest belsejében. Ezek közül az Abaligeti-barlang…

A Bakony nyugati peremén egy régi bányaterület (Nyirád–nagytárkányi bauxitterület) húzódik, ahol hosszú ideig fejtették az alumínium ércét, a bauxitot. Az egykori dicső bányászmúlt napjainkra már leáldozott, de egy-két felhagyott és még nem rekultivált külfejtésben kiválóan tanulmányozhatjuk a terület rétegsorait. Egy ilyen hely a Darvas-tó lefejtett bauxitlencséje, amely napjainkban már földtani természetvédelmi és bemutatási célokat szolgál,…

A Zselic turistatérképét böngészve, Gálosfa és Kaposgyarmat települések között egy Lozsiti-kút elnevezésű forrásra lehetünk figyelmesek, amely mellett egy barlang térképi jel társaságában egy „cseppköves mésztufa hasadék” felirat olvasható. Az óvatlan, a terület földtani felépítését nem ismerő térképolvasó fantáziája itt egy forrásbarlangot vizionálhat, amelyekkel például a szomszédos Nyugat-Mecsek karsztján találkozhatunk szép számban. Itt a Zselicben a…

A Tokaj–Zempléni-hegyvidék erdőkkel fedett, vulkáni kúpokkal ékes vidéke számtalan földtudományi, tájképi és kultúrtörténeti kuriózumot rejteget az odalátogató turisták számára. Ezek közül a várromokkal és kilátókkal „koronázott” vulkáni felépítmények a legkedveltebbek, amelyekről mesés panorámákban gyönyörködhetünk. Az „átlagos”, az őt körülvevő terepet kevésbé ismerő turista egy meseszép kilátást észlel, s nem keres különféle mögöttes szakmai tartalmakat. Valljuk…

A Mátra és a Bükk hegységek között, a Tarna folyócska völgyében, a 2007-ben megszüntetett Kisterenye–Kál-Kápolna vasútvonal mellett terül el a csendes kisváros, Verpelét. Az egri borvidéken fekvő településen egy középkori részletekkel megáldott templomot és egy 19. századi kovácsműhely épületét tekinthetik meg a látogatók. A település igazi „geocsemegéje” azonban Verpeléttől északnyugatra, a Tarnaszentmária felé vezető országút…

A Balaton-felvidék területén lépten-nyomon középkori templomromokba botlik az óvatlan (geo)túrázó. A néhai Árpád-kori települések egyházi épületei döntően a török hódoltság idején pusztultak el, s közülük sok a későbbi újjáépítő nemzedékek „kőéhségének” áldozata lett. A templomromok falait tanulmányozva azok nem csak az emberi történelem viharos évszázadairól mesélnek nekünk, hanem az építő- és díszítőköveken keresztül akár évmilliók…

A Magyarország földtani térképét böngésző (geo)turisták többször is találkozhatnak olyan kőzetformációk nevével, amelyekben a márga szó szerepel. Vannak olyan kőzetek, amelyek felismeréséhez különösebb földtani előképzettség nem szükséges, hisz a legtöbben nagyjából el tudják őket helyezni a kőzetek nagy rendszerében, sőt, fel is ismerik azokat (ilyenek például a mészkő vagy a bazalt). A márga egy kakukktojásnak…

Szentendre városától nyugatra, a Visegrádi-hegység egyik legismertebb kirándulóhelyétől, a „kalapos kövekkel” tarkított pomázi Kő-hegytől kőhajításnyira egy másik igen látványos földtudományi/geoturisztikai érték kereshető fel. A Lajosforrás, Dömörkapu és Pomáz irányából egyaránt megközelíthető Vasas-szakadék a Cseresznye-hegy északi oldalában húzódik. A természetes geológiai feltárásként értelmezhető szakadék nem csak a terület miocén kori pusztító vulkánkitöréseiről mesél szemlélőjének, hanem a…

A Zempléni-hegységnek nevezett tájegységen, erdőkkel fedett vulkáni kúpok között fekszik – a róla elnevezett medencében – a mesebeli kicsiny falu, Regéc. A turisták által jól ismert településtől délre, egy vulkanikus kúpon emelkedik a nemrégiben szinte eredeti állapotában visszaépített Regéc várának méltóságteljes épületegyüttese. A középkori vár falai mellől úgy szemlélhetjük a tájat, mint vezérlő fejedelmünk, II.…

A Keleti-Bakony lábánál, Székesfehérvár és Veszprém között, a róla elnevezett (szén)medencében fekszik a régi vegyipari központ, Várpalota. A legtöbb turista inkább csak átsuhan a városon, egy részük viszont felkeresi a Thury-várat, s a benne található kiállításokat (pl. Bányászattörténeti Gyűjtemény). A turisták csak egy nagyon kis hányada veszi a fáradtságot, s zarándokol el a Bakony–Balaton Geopark…

A Zagyva folyócska völgyében, Bátonyterenye néhai bányavárosa és Pétervására között fekszik a kicsiny falu, Nemti. Az Árpád-kori eredetű település különösebb kulturális látnivalókat nem rejteget, ezért a legtöbb utazó „lassítás nélkül” áthalad rajta. A földtudományi értékek iránt rajongó (geo)turisták azonban számtalan homokkövön kialakult természeti érték közül válogathatnak a területen. Ezek közé tartozik a korábban már bemutatásra…

Erdőkkel fedett vulkáni kúpok között, a Központi-Zemplén kistáj szívében, távol a világ zajától, a róla elnevezett medencében fekszik a magyarországi ruszin kisebbség egyik központja, Komlóska. Az ércelőfordulásai után egykoron „Aranyos Komlóska” névre hallgató falucskából tovább nem visznek az utak, de nem is kell, hisz a látnivalók, a friss levegő és a helyi lakosok vendégszeretete hamar…

A 8. számú főúton haladva nyugat felé, Devecser térségében hagyjuk el a Bakony vonulatait. Itt szomorúan vesszük tudomásul, hogy elhagytuk a Dunántúli-középhegység élénk domborzatú vidékét és az egyhangú Kisalföldre léptünk át. Ezt a kétes érzést azonban gyorsan feledteti velünk a Marcal-medence (Pápa–Devecseri-sík kistáj) síkjából jelentős szintkülönbséggel (kb. 200–250 m-rel) kiemelkedő, 432 m magas Somló bazaltból…

Ki ne járt volna már a Dunakanyar festői tájai fölé magasodó visegrádi Fellegvár lenyűgöző épületegyüttesében? A 13. században épült erősséget a későbbi, 14–15. századi uralkodók (pl. Károly Róbert, Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi Mátyás) fejleszttették, bővíttették tovább. A vár falai között zajlott királyi találkozó (1335), de még a Szent Koronát is őrizték ott. A számos kiállításnak helyet…

A változatos földtani felépítésű Cserhát szelíd lankáiból merészen emelkednek ki a miocén kori andezitekből felépülő vulkáni felépítmények erősen lepusztult és kipreparálódott maradványai. Ilyen a „kétágú Szanda” térsége is, amely már messziről uralja a döntően oligocén és miocén tengeri üledékes képződményekből álló dombvidéki tájat. Ezek a markáns, szinte minden oldalról meredeken leszakadó „vulkánmaradványok” tálcán kínálták magukat…

Jósvafő felől Aggtelek irányába haladva, a Baradla-barlang Vörös-tói bejáratát elhagyva tipikus karsztos tájra érkezünk. Borókákkal tarkított töbrök, sötéten ásító víznyelők, vakítóan fehér karrosodott mészkövek integetnek felénk, a kanyargós úton szinte nem győzzük kapkodni a fejünket. Hamarosan feltűnnek Aggtelek szélső házai, jobb kéz felől a Tó-hegy csupasz oldala látszik, amelynél azonban érdemes kicsit megállni a település…

Lillafüred irányából, a Garadna-patak völgyében nyugat felé haladva, az újmassai Fazola-kohó után nem sokkal eltér az út a pálos kolostorromjáról nevezetes hegyi telep, Szentlélek, valamint a síparadicsom, Bánkút felé. Ezen az úton kb. 2,5 km-t haladva érünk el arra a sűrű erdőkkel borított területre, amelyet a turistatérképek Csókás névvel illetnek. A Kis-fennsík eme vidékén a…

A fürdőjéről nevezetes Balf és a fertődi Esterházy-kastély között utazva érhetjük el a kicsiny Hegykő települést, amely a Fertő-tó süllyedékének déli peremén foglal helyet. A termálfürdőjéről, műemlék Szent Mihály-templomáról, valamint pestisoszlopáról nevezetes községben azonban egy kevésbé vidám látnivalót is felkereshetünk. Hegykőtől északra, a Fertő-tó mocsárvilágának peremén húzódott annak idején a rettegett vasfüggöny, amelynek visszaépített rövidke…

A Dél-Dunántúl vidékéből markánsan emelkedik ki a Villányi-hegység vonulata. A lankáin termő szőlők adják azoknak a nedűknek az alapanyagát, amelyeket többek között a villányi pincesoron kóstolhatunk meg. Leszögezhetjük, hogy Villány nevét meghallva tíz magyar emberből kilencnek a bor fog kapásból az eszébe jutni. De mi van azzal az egy emberrel, aki geoturistaként érkezik meg a…

A Hajdúhát és a Bodrogköz kistájak találkozásánál, a Tisza bal oldali magasárterén fekszik az ősi tiszai halászfalu, Szabolcs. Az egykori Szabolcs vármegye névadó településének határában magasodik hazánk és a Kárpát-medence egyik legnagyobb területű és legépebben megmaradt földműve, Árpád-kori földvára. Az eredetileg a 11. században román stílusban épült, majd később átépített református templomon kívül, a településen…

A Börzsöny északkeleti részének erdőkkel fedett vulkáni kúpjai között (Börzsönyi-peremhegység kistáj) bújik meg a magyar (vár)történelem egyik legismertebb nevű erőssége, Drégely. A csodálatos panorámát adó középkori várrom düledékein ücsörögve nem csak a vár falai között egykoron szolgálatot teljesítő katonák élete elevenedik meg, hanem az évmillióké is. Ez azért lehetséges, mert a várrom erős falai, valamint…

Észak-Magyarország területén, a mindenkinek ismerősen csengő Aggteleki-karszt szomszédságában emelkedik a változatos kőzettani felépítésű és domborzatú Szalonnai-hegység elnevezésű kistájunk. A Bódva és a Rakaca vízfolyásai által körbefont, északkelet–délnyugati csapású hegység nem csak egyedülálló földtudományi és tájképi értékeket rejt, hanem bővelkedik kulturális látnivalókban is. Az Esztramossal korábbi cikkünkben már foglalkoztunk. Jelen írásunkban egy olyan kolostorromot tanulmányozunk, melynek…

A Zempléni-hegység (vagy a geológusok „nyelvén” Tokaji-hegység) jelképei is lehetnének azok a szabályos kúp alakú vulkáni hegyek, amelyek már messziről „integetnek” Sátoraljaújhely felé közeledve, s elnevezésük is rendkívül találó: Sátoros-hegyek. A két világháború között az egész Zempléni-hegységre a Sátor-hegység nevet használták, amely azonban később nem honosodott meg. Az Országos Kéktúra útvonalán haladva (Vágáshuta felől) a…

A Tokaji-hegység (vagy közismertebb nevén Zempléni-hegység) sátor alakú vulkáni kúpokkal ékes vidéke bővelkedik olyan rejtett földtudományi értékekben, amelyeket az átlagos turista nem igazán ismer. Ez alapvetően jó is, meg nem is! Azért jó, mert így akadnak még olyan eldugott élőhelyek, amelyeket a tömegturizmus és negatív hatásai még nem rontottak meg. Bizonyos szempontból viszont rossz, hisz…

Magyarország északi határvidéke mentén, a Mátra és a Bükk hegységektől északra húzódik az erdőkkel borított, változatos morfológiájú, a hazai szakemberek által is kevésbé ismert és kutatott Vajdavár-hegység. A dombsági és alacsony középhegységi jellegű táj fő felépítő kőzete a kora-miocén Pétervásárai Homokkő Formáció. A változó cementáltsági viszonyok miatt az összlet különböző részei eltérő módon állnak ellen…

A Magas-Bakony szívében, a róla elnevezett kismedencében, vadregényes környezetben helyezkedik el Pénzesgyőr település. A „pénzes” szót a falucska az eocén sekélytengerekben élt mészvázú egysejtűek, a nummuliteszek megkövesedett „kőpénzei” („Szent László pénze”) után kapta, amelyek kőzetalkotó mennyiségben jelennek meg a térség eocén rétegsoraiban. Az egykoron üveghutájáról nevezetes Pénzesgyőr vidékén kiváló geotúrákat tehetünk a bakonyi erdők mélyén,…

A Káli-medence déli peremén, egy kovásodott homokkőből felépülő vonulaton helyezkedik el az ősi település, Kővágóörs. Az évezredek óta lakott vidéken őrt álló, egykoron mezővárosi ranggal és alispáni székhellyel „megáldott” községben már a rómaiak is bányásztak/faragtak követ, amelyet a középkorban folytatott az itt élő népesség. A malomkő bányászatáról híres település – melynek nevében is benne foglaltatik…

Gyöngyöstől északra, Mátrafüredtől néhány kilométerre található a Sástó Turisztikai Központ. A kiváló csónakázó- és horgászhely egyik különlegessége, hogy ez a legmagasabban fekvő tó Magyarországon (tengerszint feletti magasság: 507 m), valamint otthont ad egy különleges fúrótoronynak, amely napjainkban kilátóként üzemel. A sástói kilátótorony magassága 53 m, ezért kilengése viszonylag nagy. Felmerül a kérdés: hogyan kerül egy…

A földtani és szerkezetföldtani értelemben is rendkívül bonyolult Bükk hegység fő tömegét a karbon és a jura időszakok (kb. 330–140 millió év) között képződött, döntően üledékes kőzetek építik fel. A bükki rétegsorokban azonban szép számmal képviseltetik magukat különféle fokú metamorfózist (átalakulást) szenvedett kőzetek, valamint magmás képződmények is. Ezen földtani összletek kisebb-nagyobb kiterjedésű hasznosítható ásványinyersanyag-telepeket is…

Körösladány és Dévaványa között, az Alföldi Kéktúra (AK) útvonala a Körös menti sík elnevezésű kistájon halad keresztül. Az asztallap simaságú, ősi folyók elhagyott medreivel „megtűzdelt”, jószerivel teljesen mezőgazdasági művelés alatt álló területen különösebb látnivalók nem várják a turistákat. A meditatív kéktúra útvonalon baktatva, alaposabban szemügyre véve a tájat egy sáncszerű, az átlagos terepszintből kiemelkedő földműre…

Magyarország vízrajzi térképére pillantva a Tisza nyomvonala „régi ismerősként” köszönhet vissza az atlasz lapjairól. A Kárpátalja hegyei között (Csornahora-hegység) eredő és a délvidéki Titelnél a Dunába torkolló szőke folyónk közel 1000 km hosszan tekereg a Nagyalföld vidékein keresztül. De vajon mindig ott folyt a Tisza, ahol ma is találjuk? Ha már feltettük (a nem csak…

A mélységi magmás (szakmai kifejezéssel: plutoni vagy intruzív) gránit kőzetolvadéka a földkéreg több kilométeres mélységeiben képez benyomulásokat, s ott csak lassan, évmilliók alatt hűl, kristályosodik ki. A nagy mélységben megszilárduló gránitos testek csak akkor kerülnek a felszínre vagy annak közelébe, ha a felettük található rétegsorokat az erózió „letakarítja”. Hazánkban a Velencei-hegység területén, valamint a Mórágyi-rög…

Hazánk földje számtalan hasznosítható ásványi nyersanyagot rejt. Ezek között vannak kőszenek, nemérces építőipari nyersanyagok, folyékony és gáz halmazállapotú szénhidrogének és természetesen ércek is. Az ércek esetében Magyarország „nagyhatalomnak” számított például bauxitból, hisz volt olyan időszak az 1980-as években, hogy a 8. helyet foglaltuk el a világ nagy bauxittermelői között. Noha a bányák már bezártak, az…

A Pest megyei Pomáz határában, a vulkanikus Visegrádi-hegység délkeleti peremén húzódik a főváros környékének egyik legismertebb és leglátványosabb (geo)turisztikai értéke, a misztikus Holdvilág-árok. A kirándulóktól hangos szurdokvölgy azonban nem csak arra alkalmas, hogy sétáljunk benne egyet a vasárnapi ebéd után, hanem arra is, hogy tanulmányozzuk a Visegrádi-hegység vulkanizmusa során lerakódott földtani képződményeket. Ez azért lehetséges,…

A gránit elnevezésű mélységi magmás (intruzív vagy plutoni) kőzet nevének olvasásakor a középiskolai földrajzórák juthatnak az eszünkbe, ahol a Velencei-hegységet és a Geresdi-dombság (Mórágyi-rög) vidékét neveztük meg, mint gránitos területeket. Ezek közül az Erdősmecske térségében előforduló gránitokkal már foglalkoztunk egy korábbi írásunkban, most a Velencei-hegység kerül terítékre. A Velencei-hegység területe hazánkban az, ahol a felszínen…

A Balaton-felvidéken, a Balaton északi partján két keskeny sávban bukkan elő a jellegzetes kinézetű, a területen már évezredek óta használatos építő- és díszítőkő, a permi vörös homokkő. A Badacsonyörs és Zánka (12 km), valamint az Aszófő és Balatonfűzfő között (22 km) kibukkanó vörös homokkőnek számos természetes és mesterséges geológiai feltárása ismeretes, amelyek közül jelen írásunkban…

A Tiszántúl vízrajzi térképére pillantva mindenki számára a jól megszokott folyó nyomvonalak rajzolódnak ki. Az Erdélyi-szigethegység irányából érkező Berettyó, Sebes-, Fekete- és Fehér-Körös egyesülése után azok vizei nyugat felé haladnak (Hármas-Körös néven), s Csongrádnál fejezik be útjukat a Tiszában. A Keleti-Kárpátokban eredő és az egész Erdélyt átszelő Maros Szegednél ömlik a Tiszába. A Körösök vidékét…

Hazánk felszínének csak néhány százalékát, foltszerűen borítják metamorf, azaz átalakult kőzetek. Ezek megkalapálásához a Bükkbe, az Upponyi- és a Szendrői-hegységekbe, a Vilyvitányi-rög területére, valamint a Dunántúl egyes vidékeire (pl. Balatonfő, Velencei-hegység, Mórágyi-rög, Kőszegi-hegység) kell elzarándokolnunk. Tudatosan hagytuk a végére azt a hegységet, ahol hazánk legidősebb és legkülönlegesebb metamorf kőzetei bukkannak elő. Írásunkban a Soproni-hegység erdőkkel…

A Központi-Zemplén kistáj legvadregényesebb része a Mlaka-rét és a Kavicsbánya-rét közötti Országos Kéktúra szakasz. A Kőkapu felől az Ördög-völgyön át is megközelíthető terület (sárga sáv turistajelzés) nem csak a nyírfacsoportokkal tarkított kárpáti hangulatú rétjeiről, sűrű bükköseiről, hanem a pazar kilátóhelyekként szolgáló sziklatornyairól is nevezetes. Ezek közül írásunkban a közigazgatásilag Háromhutához tartozó Sólyom-bérc (564 m) földtani/felszínalaktani…

A Salgóbánya fölé magasodó Salgóvár maradványai egy bazaltos kőzetanyagú vulkáni kürtőkitöltésen (necken) állanak, amelyet évente a mesés körpanoráma, a vár romjai, no meg Petőfi Sándor „szelleme” miatt turisták tízezrei keresnek fel. A 625 m magas Nagy-Salgó kúpjától délre elhelyezkedő Kis-Salgó (Boszorkány-kő, Fakó Pál köve) csúcsát azonban már jóval kevesebben látogatják meg, pedig az ott feltárulkozó…

Salgótarjántól északkeletre, a közigazgatásilag a megyeszékhelyhez tartozó Zagyvaróna és Rónafalu között húzódik az az oldalágaival együtt kb. 3 km-es hosszúságú eróziós völgyrendszer, amely a Ravasz-lyuk (Bugyiszló vagy Bugyizló) névre hallgat. A kevesek által ismert és járt ágas–bogas völgyrendszer a terület földtudományi/geoturisztikai értékeinek bemutatása és védelme miatt létrejött Novohrad–Nógrád Geopark egyik féltve őrzött helyszíne. Írásunkban a…

A Bihari-sík északkeleti részén, nem messze a Berettyó folyótól fekszik Kismarja település. A csendes kis falucskában sétálva nem is gondolná az utazó, hogy Kismarja 1606 és 1849 között mezőváros volt, s egy olyan történelmi család/személyiség ősi fészke és nyughelye, mint Bocskai István. Írásunkban a református templomba látogatunk el, ahol Bocskai István nyughelye előtt hajtunk főt. Kalandra fel,…

A Körösök által uralt Békés megye vidéke már a korábbi évezredekben is sűrűn lakott terület volt, amelyet az elmúlt évtizedek régészeti kutatásai bizonyítanak. Sajnos a felszínen, látható és kézzel fogható formában nem sok történelmi emléket tanulmányozhatunk már, hisz az ókori földműveket az eke forgatta fel, az Árpád-kori világi és egyházi épületek téglafalait pedig a török-kor…

A Békés megyei Kaszaper településről Mezőkovácsháza felé utazva, a nagybánhegyesi elágazástól kb. 600 m-re, jobb kéz felé egy zúzott köves, majd földessé váló úton (kb. 1,5 km) juthatunk el a Kaszaperi Történelmi Emlékpark területére. Az itt „magasodó” Templom-halmon és térségében állt az Árpád-kori eredetű Pereg település és temploma évszázadokon keresztül, melynek helyén egy emlékparkot alakítottak…

A Békés megyei Vésztő városkájától nyugatra, kb. 5 km-re helyezkedik el a Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság, sőt az egész Tiszántúl egyik legjelentősebb régészeti bemutatóhelye, a Vésztő–Mágor Történelmi Emlékhely. Az 1987 óta védett Mágor-puszta a Körös menti sík és a Kis-Sárrét kistájak találkozásánál helyezkedik el. Az egykori Sebes-Körös medrek és árterek fölé kb. 9 m-rel magasodó…

A Nyírség homokbuckáitól délkeletre elterülő Érmelléki löszös hát kistáj területén, az egykoron a Tisza által elfoglalt Ér-völgy közelében fekszik Álmosd település. A falucskának komoly irodalomtörténeti jelentősége van, hisz itt élt születésétől 6 éves koráig, majd újból 1812–1815 között a magyar Himnusz megalkotója, Kölcsey Ferenc. Álmosd neve azonban a történelemkönyvek lapjain is szerepel, hisz itt zajlott…

Békéscsaba felől Vésztő irányába haladva, a bélmegyeri elágazástól kb. 1 km-re északra, az országút jobb oldalán egy rövidke vasúti töltésre lehetünk figyelmesek, egy pár vasúti sínnel, egy vasúti jelzőoszloppal és egy emlékművel. Az úton továbbsuhanó utazók nagyobbik része nem is gondol abba bele, hogy annak idején, 1904 és 1962 között itt, a Békés–Vésztő vonalon pöfögtek…