A hangzatos címet tulajdonképpen úgy lehetne bővebben kifejteni, hogy a Mecsek hazánk egyik legbonyolultabb földtani–szerkezetföldtani kifejlődésű területe, melynek alaphegységi tömegét tengeri eredetű üledékes kőzetek építik fel. Ezeket a felszínen a perm időszaktól...
Korábbi cikkeinkben már alaposan körbejártuk a Szalajka-völgy talpán fakadó vizek vízföldtani (hidrogeológiai) jellemzőit, esett szó többek között a Szikla-forrásról és a Fátyol-vízesésről is. Utóbbi a Szalajka-forrás vizét vezeti le látványos mésztufagát-rendszeren...
A szilárd litoszférát (kőzetburkot) alkotó három nagy kőzetcsalád közül – az üledékes és a metamorf mellett – a magmás kőzetek rendkívüli változatosságban vannak jelen. Az óceánközepi hátságok mentén, a szárazföldi riftzónákban, valamint a lemezbelsők „hot spot”...
A Balaton északi partján, Zánkánál szintén észak felé letérve dimbes-dombos tájra téved az utazó. A szőlőkkel és présházakkal, valamint a tetejükön erdőkkel tarkított hegyek között apró medencék, benne szintén apró falvacskák bújnak meg. Tagyon, Szentantalfa,...
Budapest hallatán a legtöbb embernek általában nem a földtudományi értékek jutnak az eszébe. Pedig fővárosunk, hála a Budai-hegységben felszínen lévő mezozós (középidei) és kainozós (újidei) rétegsoroknak, rendkívül gazdag geo-örökséggel rendelkezik. Azt még...
A Dunántúli-dombság szelíd lankáit járva gyakran sétálhatunk olyan turistautakon, amelyek több méter magas oldalfalakkal haladnak egy sárgás színű, liszt finomságú üledékes összletben, a löszben. A löszmélyutaknak nevezett hosszanti (lineáris) formák kialakulása...
