Kategória: Magyarország

A Balaton északi partján, Zánkánál szintén észak felé letérve dimbes-dombos tájra téved az utazó. A szőlőkkel és présházakkal, valamint a tetejükön erdőkkel tarkított hegyek között apró medencék, benne szintén apró falvacskák bújnak meg. Tagyon, Szentantalfa, Balatoncsicsó, Szentjakabfa, Óbudavár – ezek a települések a Nivegy-völgyben sorakoznak, magukon viselve a balaton-felvidéki táj szinte minden jellegzetességét. Írásunkban arra…

Budapest hallatán a legtöbb embernek általában nem a földtudományi értékek jutnak az eszébe. Pedig fővárosunk, hála a Budai-hegységben felszínen lévő mezozós (középidei) és kainozós (újidei) rétegsoroknak, rendkívül gazdag geo-örökséggel rendelkezik. Azt még kevesebben tudják, hogy Budapest az egyetlen olyan főváros a világon, amely alatt ember számára is járható barlangrendszerek húzódnak. Jelen írásunkban a főváros északnyugati…

A Dunántúli-dombság szelíd lankáit járva gyakran sétálhatunk olyan turistautakon, amelyek több méter magas oldalfalakkal haladnak egy sárgás színű, liszt finomságú üledékes összletben, a löszben. A löszmélyutaknak nevezett hosszanti (lineáris) formák kialakulása azonban rendkívül összetett, hisz nem csak természetes, hanem emberi (antropogén) folyamatok is szerepet játszottak/játszanak kiformálódásukban. Írásunkban egy Kurd melletti (Völgység kistáj) löszmélyúton keresztül mutatjuk…

A Visegrádi-hegység, noha a Dunától már délre helyezkedik el, földtani értelemben az Északi-középhegységhez tartozik. A Börzsönnyel nagyjából egy időben működő hegységet döntően középső-miocén (bádeni) dácitos–andezites vulkanitok építik fel, amelyeken izgalmas formakincset hozott létre a szelektív denudáció, azaz a válogató lepusztítás. Írásunkban a Vadálló-kövek, a Thirring- és Zsivány-sziklák „kistestvéreit” tanulmányozzuk, méghozzá a vadregényes Spartacus-ösvény mentén, egyúttal…

Honlapunkon már többször foglalkoztunk a Bélapátfalva fölé magasodó Bél-kő megcsonkított tömegének földtudományi értékeivel. Ez azért lehetséges, mert ezen a viszonylag kis területen többféle kőzettípus fordul elő, amelyek ráadásul tektonikusan igen csak „össze vannak kuszálva”. Jelen írásunkban a hegy délkeleti oldalára látogatunk el, ahol a néhai Palabánya földtani–szerkezetföldtani és felszínalaktani értékeit tanulmányozzuk. Kalandra fel, irány a…

A Szendrői-rögvidék és az Alsó-Bódva-völgy kistájak találkozásánál, a Bódva folyócska mellett fekszik a csendes kisváros, Szendrő. A település az épített örökséget kedvelőknek számos látnivalót (pl. középkori vármaradványok, református templom és harangtorony, Csáky-kastély) kínál, akik maximum néhány órát töltenek ezek miatt Szendrőn. Azt már jóval kevesebben tudják, hogy a földtudományok szerelmesei is elégedetten távozhatnak a városból,…

Korábban már cikkeztünk a 2018-ban létrejött Kapos-hegyháti Natúrpark pannon földtudományi értékeiről. A natúrpark 17 helyi jelentőségű természetvédelmi területet, 15 helyi jelentőségű természeti emléket (köztük két Natura2000-es területet), 30 országos műemléki védelem alatt álló épületet, s több mint 330 helyi szintű építészeti védelem alatt álló építményt foglal magába. Ezek közül mazsolázva írásunkban a Kurd határában húzódó…

A Nagyalföld sokak szerint az egyhangú, a sík vagy éppen az unalmas jelzőkkel illethető, hisz nincsenek hegyek, valamint látványos domborzati formák sem. Ez természetesen nem igaz, amelyet már számos cikkünkben mi is bebizonyítottunk. A mesterséges, emberkéz alkotta (antropogén) formák közül a kunhalmok a legmarkánsabb kiemelkedései az alföldi tájnak, amelyek évezredek történetét mesélik el szemlélőinek. Írásunkban…

Hazánk vízkészletének jelentős részét képezik a felszín alatti vizek, melyeknek számos típusát különböztetjük meg. A korábban rétegvíznek hívott, a 20 m-nél mélyebben fekvő víztestek adják hazánk ivóvízkészletének legnagyobb részét. A domb- és hegyvidéki területeinken létezik egy antropogén eredetű felszín alatti víztípus, amely mélyművelésű bányákhoz, bányavágatokhoz köthető. Írásunkban az öregségi vizek nyomába eredünk, méghozzá egy Nógrád…

A kövek mesélnek már számtalan esetben foglalkozott e sorok írójának kedvenc hazai vidékével, a Vajdavár-hegységgel és annak homokköveivel. Ez nem véletlen, hisz a területet járva lépten-nyomon találkozhatunk olyan homokkő „sziklaszobrokkal”, amelyek mellett szó és fotó nélkül nem mehetünk el. Ide tartozik többek között a Tarnalelesz községtől északra, a Vermes-völgy egyik mellékvölgye feletti miocén sekélytengeri homokkő…

Hazánk tájegységein néhol rábukkanhatunk olyan jeles kövekre, amelyek felszínén különféle méretű és alakú lyukak, bemélyedések fedezhetők fel. Korábban már foglalkoztunk a palócföldi Jézus lábnyommal, valamint a Szentkúton található Szent László féle lópatkónyomokkal is. Bizonyos helyeken viszont királyaink lábnyomai is megőrződtek. Lillafüred felett, a Szeleta-barlang bejáratától nem messze Hunyadi Mátyás lábnyomát figyelhetjük meg a triász mészkő…

A Mátra északkeleti peremén található Recsk település neve két tény miatt lehet ismerős a magyar emberek számára. Földrajz tanórán az itt található rézérc-előfordulás, míg történelemből az 1950 és 1953 között itt működő kényszermunkatábor miatt említik Recsk nevét. A magyar történelem egyik legsötétebb időszakának szomorú mementójához, a Recski Nemzeti Emlékpark eldugott építményeihez a településről egy kb.…

A Benta-patak völgyében, a Budai-hegység (Tétényi-fennsík) és a Zsámbéki-medence találkozásánál fekszik Sóskút. Az Árpád-kori eredetű település neve ismerősen csenghet a geológiát vagy éppen az építészetet kedvelő/értő szakemberek körében. Ez azért lehetséges, mert egy olyan kőzetet bányásznak a térségben, amely az országban szinte mindenhová eljutott, köveit számtalan esetben felfedezhetjük például templomok vagy középületek falaiban. Írásunkban a…

Az üledékes kőzetek között számos olyan létezik, amelyről így vagy úgy a legtöbb ember hallott már. Gondoljunk csak a mészkőre, a homokkőre vagy éppen a dolomitra. Ám vannak olyanok is, amelyek neve hallatán kínos a csend. Sok ilyet tudnánk felsorolni, de írásunkban a szép nevű breccsára esett a választás, amely valljuk be őszintén, nem a…

Kápolna egy kicsiny falu Gyöngyös és Eger között, amely nevet a közúton és vasúton közlekedők is jól ismerhetnek. Az Alsó-Tarna-sík (korábban Gyöngyösi-sík) kistájon fekvő település, mint neve is mutatja, a Tarna folyócska mellett terül el ott, ahol a hegyek szorításából kiér a vízfolyás az Alföldre. A középkori eredetű, stratégiai helyen elterülő Kápolna neve hazánk történelmében…

A hangzatos cím nem egy film vagy éppen egy zeneszám megnevezése, hanem egy jeles magyar kőhöz kapcsolódó legenda kezdete. A mindenki által jól ismert Tapolcai-medencei tanúhegy, a Badacsony déli oldalában, nem messze a Kisfaludy-háztól hever egy óriási bazalt monolit, amely a Rózsa-kő névre hallgat. A kő nem csak az évmilliókkal ezelőtt lezajlott vulkanizmusról mesél szemlélőjének,…

A Velencei-hegység hallatán legtöbbünknek a mélységi magmás gránit és a rajtuk kialakult mállásos formakincs (pl. Kocka, Pandúr-kő) jut az eszébe. A hegység fő tömege valóban paleozós (óidei) gránitból áll, azonban azt kevesebben tudják, hogy a tájegység keleti részét egy andezites vulkanizmus fiatalította meg a paleogénben. Ennek a kőzetekbe zárt ásvány- és kőzettani emlékeit, valamint formakincsét…

Az Aggteleki-karszt döntően triász karbonátos üledékes kőzetekkel borított vidéke bővelkedik felszíni és felszín alatti karsztos objektumokban. A felszíni, ún. exokarsztos értékek közé például a víznyelők és a dolinák (töbrök) sorolandók, míg az endokarsztos (felszín alatti) világot döntően a barlangok képviselik. A területre érkező turisták nagyobbik részét inkább a föld alatti mesevilág érdekli, pedig a felszínen…

Számos cikkünkben foglalkoztunk már az egyik megunhatatlan témánkkal, a hazánk területén fellelhető Árpád-kori templomromokkal és azok építőanyagával, a téglával. Az évszázadok történetét elmesélő üszkös romok közül a legtöbb sajnos már az enyészeté lett, köveit építkezésekhez hordták szét. A megmaradt romok viszont számos esetben parkosított környezetben, ismertető táblákkal ellátva várják a múlt iránt érdeklődő látogatókat. Ilyen…

A Szendrői-rögvidék és a Rakacai-völgymedence kistájak nem tartoznak a turisták által leggyakrabban látogatott vidékek közé. A mélyszegénység által sújtott térség nem volt mindig ilyen, valaha kőbányák zaja verte fel a vidéket. A bányák ma már sajnos nem működnek, de látványos és tanulságos feltárásaikat könnyedén felfedezhetjük. Írásunkban Rakacaszend határában, az Országos Kéktúra útvonala mellé látogatunk, a…

A legkellemesebb terepi elfoglaltságok közé tartozik a földtudományokért rajongók körében – és talán a laikusok számára is – az ősmaradványok gyűjtése. Az egykori élővilág kőbe zárt maradványai, kövületei vagy ha úgy tetszik, fosszíliái nagyon sokfélék lehetnek. Ezek közül a leggyakoribbak azoknak a tengeri puhatestű élőlényeknek a maradványai, amelyek szilárd vázzal rendelkeztek. Ilyenek például a kagylók,…

Az Országos Kéktúra bükki szakaszának egyik leglátványosabb etapja a „bükki kövek” peremén halad végig. A Bükk-fennsík déli–délnyugati meredek és sziklás letörése csodálatos kilátóhelyekkel örvendezteti meg a bakancsos turistákat, amelyek egyben a születendő Bükk-vidék Geopark fontos geoturisztikai helyszínei is. Írásunkban a Cserepes-kő kerül terítékre, amely nem csak „barlangszállásáról”, hanem a triász mészkövek rétegfejein kiformálódott karrjáról is…

Korábbi cikkeinkben már foglalkoztunk a Nyugati-Cserhát peremén, a Duna és Vác városa felett őrt álló Naszály (652 m) földtudományi értékeivel. A bányászat által megcsonkított hegy fő tömege triász időszaki Dachsteini Mészkőből áll, s erre jelentős üledékhézaggal paleogén (eocén és oligocén) üledékek települnek, ill. tanulmányozhatók is a hegyen. A turistautakkal és tanösvényekkel átszőtt Naszályon barangolva egymást…

„Kiskunfélegyházi születésű emberként sokat foglalkoztam középiskolás éveim alatt szülővárosom helytörténetével. Bújtam a szakkönyveket, jegyzeteltem, biciklire ülve jártam a várost és környékét. Így jutottam el a Bankfalu elnevezésű városrész határában magasodó Templomhalomhoz is, amelyet jelentős régészeti lelőhelyként említettek a szakkönyvek. Akkoriban (2000-es évek eleje) a domb elhanyagolt állapotában volt, amelyet a helyi gyerekek bicikliző- és szánkózódombnak…

A Hegyköz peremén, a Korom-tető déli lábánál fekszik a nemrégiben csodálatosan felújított Károlyi-kastélyáról és óriási parkjáról nevezetes Füzérradvány. A legtöbb turista megnézi e neves látnivalókat és indul is tovább Pálházára kisvonatozni vagy éppen Füzér várába. Ha van időnk, ne siessünk el a kedves kis faluból, hisz földtudományi értékek is várnak ránk. A Petőfi Sándor utcában…

Bárna és Szilaspogony települések között, a Felső-Tarnai-dombság lágy hajlatai között bazaltból álló vulkáni felépítmények eróziós maradványai emelkednek az ég felé. Legismertebb talán az 519 m magas bárnai Nagy-kő, amely pompás panorámát ad megmászóinak. A Nagy-kőtől északkeletre kereshető fel a kevésbé ismert „kistestvér”, a Kis-kő 379 m magas orma is. Az erdős homokkőcsúcsok fölé kb. 25–30…

A zalai dombok között megbújó Nagykanizsa városa az elpusztult középkori várak szerelmeseinek is tartogat meglepetéseket. Az óriási kiterjedésű, valaha egy mocsárvilágban elhelyezkedő erősségből napjainkban már semmi sem maradt. Az 1996-ban felavatott Várkapu emlékmű és Thury György szobra utal csak a hajdani vár mivoltára. Írásunkban a néhai vár történetével ismerkedünk meg. Kalandra fel, irány a kövek…

Több korábbi cikkünkben is foglalkoztunk már a Baradla-barlang térségének földtudományi értékeivel. A felszíni triász formációk esetében számos természetes és mesterséges földtani alapszelvény kereshető fel, melyek legnagyobb része napjainkban már védett. Azt viszont kevesebben tudják, hogy hazánk jelenleg 2. leghosszabb barlangrendszerének mélyén is kijelöltek annak idején a szakemberek jó néhány geológiai alapszelvényt. Ezeket a Baradlában tett…

Az Országos Kéktúra útvonala a Vas megyei Gérce és Sitke között az Alsó-Kemeneshát kistájon halad keresztül. A ligetes, szántóföldekkel, kisebb erdőfoltokkal és kiskertekkel tarkított tájon haladva azt gondolhatnánk, hogy különösebb földtudományi látnivaló nem vár ránk. Tévedés ezt feltételezni, hisz a tájban máris egy külfejtés sziluettje rajzolódik ki. Az agyaghoz hasonlító üledéket tanulmányozva nem is gondolnánk,…

Dédestapolcsány és Mályinka települések után az Országos Kéktúra útvonala a Bükk északi területeinek karbon és perm időszaki kőzetekből álló egységén halad keresztül. Az ösvény előbb a Baróc-patak völgyébe ereszkedik le, majd a Pirító-kő és a Vár-forrás érintésével (Vár-völgy) erős emelkedésbe kezd a Kisvár és a Dédesi-vár mészkőkúpjai felé. A kék rom turistajelzésen elérhető mészkőkúpok szinte…

Hazánk földje gazdag ércekben, fosszilis energiahordozókban és ún. nemérces ásványi nyersanyagokban is. Ezek közül napjainkban az utóbbiak azok, amelyeknek nagyobb jelentőségük van, az ércek és a fosszilisok nagy részét már külföldről szerezzük meg. Korábban már foglalkoztunk a Tokaji-hegységben, az Erdőbénye mellett (Ligetmajor) található kovaföldekkel. Jelen írásunkban a zempléni diatomitok mátrai megfelelőit mutatjuk be, amelyet Szurdokpüspöki…

Tapolca városától északkeletre, a Kab-hegy–Agár-tetői-Bakony kistájon terül el a festői Hegyesd település. A kis falucska felett méltóságteljesen őrködik az ugyancsak Hegyesd 281 m magas vulkáni kúpja, amely egy középkori erősség maradványait is hordozza. A merész kis csúcsra nem csak a csodálatos körpanoráma miatt érdemes felmászni, hanem annak érdekében is, hogy megértsük a hegyet létrehozó vulkáni…

A dimbes-dombos Zala megye földtudományi, tájképi, ipar- és kultúrtörténeti értékek sokaságát tudja felmutatni látogatóinak. Ezek közül cikksorozatunk a szénhidrogén bányászat és -kitermelés történetét, valamint földtani és műszaki hátterét dolgozza fel. Azért foglalkozunk a témával kiemelten, hisz Zala megye társadalmi és gazdasági fejlődése ezer szállal kötődik a dicső bányászmúlthoz, és a „fekete arany” történetéhez. Alig van…

Az Északi- vagy Kopasz-Cserhát kistájon, a Fekete-víz völgyében helyezkedik el az ősi palóc település, Herencsény. A festői környezetben elhelyezkedő csendes falucskán nem érdemes átsuhanni, hisz számos látnivalót rejteget. Ilyen például a középkori eredetű, a temetőben álló Szent Mihály arkangyal tiszteletére felszentelt római katolikus templom, a Fekete-víz hídján magasodó barokk Nepomuki Szent János szobor, valamint a…

Jászárokszállás városától keletre, a Gyöngyös-patak mellett (Alsó-Tarna-sík, korábban Gyöngyösi-sík kistáj) fekszik az Árpád-kori Visznek település. A falucska központjában, a Táncsics Mihály utcában észak felé fordulva, hamarosan egy késő barokk stílusú, kőboltozatos műemlék hídhoz érkezünk. Mellette öreg vízimalom épülete magányoskodik. A tájat és a patak csordogálását szemlélve kevesen sejtik azt, hogy a vízfolyás egy ókori erődrendszer…

Az üledékes kőzetek egyik jellegzetessége a rétegzettség, amely kialakulása kapcsolatban van az üledékek lerakódási körülményeivel. Természetesen vannak rétegzetlen üledékes kőzetek is, de a nagy családnak számító szedimentek legtöbbikében felfedezhető valamiféle rétegzettség. A párhuzamos (horizontális) rétegzettség egyik típusa a gradált rétegzés, melynek kialakulása megér egy misét. Írásunkban a gradációt létrehozó körülmények kialakulását járjuk körbe. Kalandra fel,…

Pécstől északkeletre terül el a Mecsek egyik legnagyobb felhagyott külszíni kőszénbányája, melynek kőszéntelepes összletével egy korábbi cikkünkben már foglalkoztunk. A kora-jura (liász) korú Mecseki Kőszén Formáció azonban nem csak a fosszilis energiahordozó telepeit rejti, hanem számtalan egyéb földtani–őslénytani csemegét is. Írásunkban azokkal a kréta időszaki bazaltos telérekkel foglalkozunk, amelyek környezetükben alaposan átalakították a kőszéntelepeket és…

Lillafüredtől és a Garadna-völgytől északra terül el a Bükk-fennsík „kistestvérének” számító Kis-fennsík. A döntően jól karsztosodó triász mészkőből álló terület „karsztparadicsomnak” számít, hisz a felszín alatti (endokarsztos) és felszín feletti (exo)karsztos formák szinte teljes tárházát felvonultatja. A piros kereszt turistaút mentén kereshető fel az Udvar–kői-szakadéktöbör vagy más néven „Dante pokla”, amely genetikáját tekintve egyedülálló földtudományi…

A Káli-medence keleti peremén őrt álló, még így megcsonkítva is méltóságteljes Hegyes-tű a vidéken tett kirándulásaink kihagyhatatlan földtudományi attrakciója. Az oszlopos elválású bazaltokat feltáró kürtőkitöltés annak köszönheti meglétét, hogy az 1930-as évektől 1970-ig kőbánya emésztette a hegyet, feltárva a miocén végén működött vulkán belső szerkezetét. Írásunkban most azonban nem a bazaltoszlopok kialakulására összpontosítunk (ezt korábban…

Az Országos Kéktúra (OKT) útvonala Aggtelek és Putnok között a Putnoki-dombság elnevezésű kistájon halad keresztül. Az Aggtelek körül még a felszínen megtalálható triász karbonátos kőzetek itt a mélybe süllyednek, több száz méteres vastagságú harmad- és negyedidőszaki fedőtakaró alá. A vízfolyások által aprólékosan felszabdalt dombvidéken, a Sajó völgyében található Putnokig különösebb földtudományi értékek nem várnak ránk,…

Hazánk délnyugati végein, Őrtilos település határában, nem messze a Dráva és a Mura torkolatától, a Kakonyai-dombon kereshető fel az egykori Zrínyi-Újvár helye. A legkönnyebben Beleznáról megközelíthető terület a Mura árterében fekszik, nem messze a magyar–horvát államhatártól. A csalitosban barangolva kevesen gondolnak abba bele, hogy itt valaha egy nagy kiterjedésű erősség állt, amelyet maga Zrínyi Miklós…

A Káli-medence északi peremén, festői környezetben helyezkedik el a terület turizmusának egyik központja, Szentbékkálla. A település környezetében számtalan földtudományi, tájképi és kultúrtörténeti érték kereshető fel, amelyekkel korábbi cikkeinkben már foglalkoztunk. Egy országos, sőt nemzetközi jelentőségű földtani alapszelvény viszont még nem került terítékre, amely Szentbékkállától északra helyezkedik el, a falu jelenleg szabadtéri színpadjaként funkcionáló volt kőfejtőjében.…

Korábbi cikkeinkben már foglalkoztunk a Bükk északi részén előbukkanó paleozós (óidei) kőzetsorozatokkal. A Nagyvisnyó határában található, napjainkban már védelmet élvező Mihalovits-kőfejtő a perm időszak végén lerakódott Nagyvisnyói Mészkő Formáció gyűrt rétegeit tárja fel. Az ősmaradványokban gazdag rétegsor felett, a Határ-tetőn azonban egy másik felhagyott kőfejtő üledékes kőzetei is tanulmányozhatók, amelyek érdekes „geo-történeteket” mesélnek el szemlélőjének.…

A Nagyalföld egykoron folyóvizek járta kistájain barangolva gyakorta találkozhatunk szikes területekkel. A speciális sziki növényzettel borított, a sziksótól gyakran vakítóan fehérlő felszíneken kisebb-nagyobb szintkülönbségekkel is szembesülhetünk. A szikpadkáknak nevezett, max. 5–30 cm magas mikroformák tagolttá teszik a terepet, amelyet már a laikusok is észrevehetnek utazásaik során. Írásunkban a szikpadkák kialakulásával és fejlődésével ismerkedünk meg. Kalandra…

A Kiskunsági-homokhát kistáj területén, Kerekegyháza és Lajosmizse városai között bújik meg a térség egyik legkisebb lélekszámú települése, Kunbaracs. A futóhomokkal és erdőségekkel borított vidékre csak az jön, akinek dolga van itt, vagy aki éppen érdeklődik az Árpád-kori templomok iránt. Kunbaracstól kb. 2 km-re északnyugatra kereshetők fel ugyanis az ősi Baracs település középkori templomának maradványai. Írásunkban…

A Pétervásárai-dombság (Vajdavár-hegység, Vajdavár-vidék) miocén sekélytengeri homokkövekből felépülő területén egymást érik a földtudományi értékek. Ezek közül a látványos homokkősziklák, a mederlépcsőkkel tagolt szurdokok, valamint a hosszú és keskeny ereszek emelendők ki. Írásunkban a Tarnalelesz határában emelkedő Kis-kő formakincsével ismerkedünk meg. Kalandra fel, irány a kövek világa! Tarnalelesz, ill. Bükkszenterzsébet településekről egyaránt megközelíthető a fenséges Nagy-kő…

Balás Jenő erdélyi származású bányamérnök az 1920-as évek elején fedezte fel a Gánt melletti, Bagoly-hegyi bauxitos előfordulást. A jó minőségű érc termelését 1925-ben kezdték meg, s kisebb-nagyobb megszakításokkal 1985-ig folytatták. A megmaradt hatalmas külfejtés ma a geoturisták, az ásvány- és fosszíliagyűjtők paradicsomának számít, ahol mellesleg földtani tanösvény (Gánti Bauxitföldtani Park) mutatja be a terület geológiai érdekességeit.…

A Villányi-hegység legmagasabb pontját (442 m) jelentő Szársomlyón a „Jó Isten” mindent megadott, amit egy hegynek kell. Kellemes mediterrán klímát, a szoknyáin felfutó szőlősorokat, kiváló borokat, mesés panorámákat, a hegy gyomrában kristálybarlangokat, és még sorolhatnánk. A Szársomlyót létrehozó Gaia („Földanya”) nagy tisztaságú karbonátos kőzetekből alkotta meg a hegyet, kiváló minőségű bauxitot hordozó lencsékkel. Az évmilliók…

Füzér után az Országos Kéktúra jelzése kb. 3,5 km után érkezik meg Füzérkomlós festői településére. A Bánya-hegy északnyugati nyúlványa alatt elhaladva egy felhagyott kőfejtő udvarára lehetünk figyelmesek, amelyben napjainkban a Fehér Szikla elnevezésű turisztikai központ helyezkedik el. A vakítóan fehér kőzetfalak egykori pusztító vulkánkitörésekről mesélnek szemlélőinek. Írásunkban a Fehér-kő-bánya által feltárt vulkáni törmelékes (piroklasztikus) kőzetek kialakulásával…

A Gömör–Tornai-karszt vidéke nem bővelkedik látványos, az utókor számára is megmaradt középkori kővárak romjaival. A néhai erősségek köveit nagyrészt elhordta a lakosság, ezért már csak egy-egy kósza földrajzi név emlékeztet a térképeken a dicső múltra. Nem így van ez a Szögliget határában emelkedő Szádvár esetében, ahol az utóbbi időben egy komoly civil összefogás (Szádvárért Baráti…

A Mátra nyugati peremén, a Zagyva folyócska völgyében fekszik az ősi település, Tar. Az épített örökség iránt érdeklődők a Szent Mihályról elnevezett erődtemplomot, valamint a felette található dombocskán meredező középkori udvarház maradványait szokták útjukba ejteni. A természeti értékek iránt rajongók általában a Csevice-völgy, majd Ágasvár felé veszik az irányt, ahol a források mellett az Aba-kő,…

Balatonalmádi és Veszprém között, a Balaton-felvidék lágy dombjaiban bújik meg a középkori eredetű kis település, Felsőörs. A falucska legrangosabb építészeti látnivalója az a prépostsági templom, amely a Balaton térségének egyik legjelentősebb román kori egyházi épülete. A földtudományok iránt érdeklődők sem fognak azonban unatkozni Felsőörsön, hisz a település északi részén, a Forrás-hegy térségében egy geológiai tanösvény…

Az Eger és Miskolc között húzódó Bükkalja kies vidékét járva sűrűn találkozhatunk azoknak a misztikus sziklacsoportoknak a képviselőivel, amelyeket leggyakrabban használt elnevezésük után kaptárköveknek hívunk. A miocén kori riolit- és dácittufákon kiformálódott kúp alakú „tündérsziklákból” 72 darab lelhető fel a Bükkalja térségében. Ezek közül egy kicsit mindegyik más: eltérő a méretük, az alakjuk, az „érettségük”…

A talpunk alatt található szilárd litoszférát (kőzetburkot) különféle típusú (magmás, üledékes, metamorf) és korú kőzetek építik fel. Ezek közül leggyakoribbak az üledékesek, amelyek annak idején különféle szárazföldi és tengeri üledékgyűjtőkben rakódtak le. A tengeri üledékes kőzetek óriási vastagságokban ülepedtek le az évmilliók alatt, s az esetek döntő többségében nem „eredeti állapotukban” tanulmányozhatjuk őket a felszíni…

A Keleti-Mátraalja és a Déli-Mátra kistájak találkozásánál fekszik az oklevelekben először a 14. században említett Markaz település. Az Aba nemzetség ősi birtokán fekvő község víztárolójáról nevezetes, amelyet az 1960-as évek végén duzzasztottak fel a Mátrai Erőmű hűtőtavaként. A „vizes élmények” mellett érdemes feltúrázni a település határában emelkedő középkori vár romjaihoz is. Ezt nem csak a…

Az Eperjes–Tokaji-hegyvidék miocén vulkáni kúpjai és a Gömör–Tornai-karszt triász mészkövein kiformálódott karsztfennsíkjai között egy alacsony, medencejellegű dombvidéki táj terül el, a Cserehát. A Cserhát hegységgel gyakran összekevert tájegység hazánk egyik legperiférikusabb vidéke, amelyet a turisták nagyobbik része sajnos messze elkerül. Az aprófalvakkal „telehintett”, vízfolyások által erősen felszabdalt Cserehát azonban megér egy misét, hisz van bőven…

A szilárd földkérget alkotó három nagy kőzetcsalád (magmás, üledékes, metamorf) közül az üledékes kőzetek azok, amelyek tartalmazhatják az egykori élővilág kőbe zárt maradványait, azaz ősmaradványokat vagy más néven fosszíliákat. Ezek a kövületek alkalmasak lehetnek például a kőzetek korának meghatározására, valamint arra, hogy belőlük következtethessünk az egykori ősföldrajzi környezetre is. Vannak gyakori ősmaradványok, viszont olyan ritkák…

A Békés megyei Vésztő városkájától nyugatra, kb. 5 km-re helyezkedik el a Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság, sőt az egész Tiszántúl egyik legjelentősebb régészeti bemutatóhelye, a Vésztő–Mágor Történelmi Emlékhely. Az 1987 óta védett Mágor-puszta a Körös menti sík és a Kis-Sárrét kistájak találkozásánál helyezkedik el. Az egykori Sebes-Körös medrek és árterek fölé kb. 9 méterrel magasodó…

A magyar emberek többsége legalább már egyszer járt életében hazánk (egyelőre) csak 2. leghosszabb (kb. 30 km) barlangrendszerében, a Baradlában. A nemzeti parkba látogató legtöbb turista a barlangtúrák közül az ún. aggteleki rövidtúra egy órás, szakvezetéses sétáját választja. Indulás előtt a gyülekező egy 51 m magas irdatlan sziklafal tövében történik, melynek aljában bújik meg a…

Előző kapcsolódó cikkünkben már alaposan körbejártuk azt, hogy egy földrajzi terület vízfolyásai milyen okok miatt változtathatják meg medreik lefutását (természetesen az emberi hatásokat leszámítva). Ezen okok között a „legerősebb” paraméter az adott terület süllyedése vagy éppen emelkedése, amelyek váltakozásai jelentősen befolyásolják a rajtuk átfutó vízfolyások „viselkedését”. Előző írásunkban a Tisza mederváltozásait jártuk körbe a negyedidőszaki…

Pécs városától nyugatra, egy kis medencében bújik meg az ősi település, Cserkút. A pár száz főt számláló falucska legrangosabb látnivalója az 1270 és 1290 között román stílusban épült templomocska, melynek belső falait gyönyörű freskók borítják. A több mint 700 éves templom megtekintése után a geológiai értékekre fogékony (idő)utazók belevethetik magukat a környék perm és triász…

A Soproni-hegység térsége a geológusok igazi földtani paradicsoma. A különféle típusú metamorf kőzetek természetes és mesterséges feltárásai szinte egymást érik, viszonylag kis területen szétszórva. Ezek közül a legtöbb feltárás védett földtani alapszelvény, amely az adott képződmény sztratotípusának minősül. Írásunkban egy legendás feltárást keresünk fel, amely a paleozós (óidei) Vöröshídi Csillámpala Formáció alapszelvénye. Kalandra fel, irány…

A Káli-medence délnyugati szegletében bújik meg a kicsiny falucska, Salföld. A legtöbb turista a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Salföldi Majorjába tölti el a szabadidejét és indul tovább a Balaton-felvidék egyéb turisztikai attrakciói felé. A település térsége azonban rejteget jó néhány földtudományi/geoturisztikai jellegű látnivalót is (a Kütyüi-dombról korábban már írtunk). Ilyen többek között a Salföldtől délre elhelyezkedő…

Celldömölk városától délnyugatra, a Kemeneshát és a Kemenesalja kistájak találkozásánál áll őrt a bányászat által megcsonkított, de még így is méltóságteljesen emelkedő Ság-hegy. A 279 m magas, bazaltból álló vulkáni tanúhegy annak köszönheti népszerűségét, hogy 1909 és 1958 kőbánya emésztette fel a hegy központi régióját. A kb. 17 millió tonna bazalt eltávolításával így megnyílt az…

Az ember évezredek óta kutatja környezetében azokat az ásványokat és kőzeteket, amelyeket hasznosítani tud. Ezek közül talán a legfontosabbak, amelyek ahhoz kellenek, hogy életben maradjon vagy élete komfortosabb legyen. Ez fedett tető nélkül nem megy, hisz ha az állampolgár nyakába csurog az eső, az minden, csak nem komfortos. Ezt őseink is jól tudták, ezért keresték…

A Dunántúli-középhegység nyugati peremén, a Keszthelyi-hegység sasbércei között fekszik Rezi. A törésvonalak mentén „összeszabdalt” táj triász sasbércekből, s a közöttük található lezökkent medencékből áll. A medencékben bújnak meg a térség települései, a sasbérceken pedig a területet egykoron vigyázó erősségek maradványai ülnek. Ilyen a Rezi és Zalaszántó községek között emelkedő Meleg-hegy is, amelyen egy középkori erősség…

Mezőnyárád település annak a csatamezőnek az északi peremén fekszik, ahol 1596. október 22–26. között, a tizenötéves háború végén a török és a keresztény seregek megütköztek egymással. A napjainkban csendes kis falucska egyik kevésbé ismert látnivalója a Szondy utcában található, amely egy hányatott sorsú Árpád-kori templomrom. Írásunkban az egyházi épület történetével és szokásunkhoz híven építőköveivel ismerkedünk…

A Bükk erdőkkel fedett bércei között, a Szinva- és a Garadna-patak összefolyásánál, a festői Hámori-tó partján terül el a közigazgatásilag Miskolchoz tartozó Lillafüred. Környékén már évszázadokkal ezelőtt a bükki ipar vashámorjai működtek, de a település alapítása csak az 1890-es évekhez köthető. Ekkor gróf Bethlen András mezőgazdasági miniszter jóvoltából kezdett kialakulni egy kormányzati üdülőtelep, amely nevét…

A Tokaji-hegység erdőkkel fedett vulkáni kúpjai között bújik meg az egykoron az „aranygombos” jelzővel illetett ősi bányásztelepülés, Telkibánya. Napjainkban már nem hangos az erdő a bányászok csákányaitól, de Telkibányán és térségében gyakorlatilag minden (geo)turisztikai attrakció a hajdanvolt bányászat körül forog. Az évszázados bányászati tevékenység természetesen nem jöhetett volna létre a vulkanikus kőzetekben végbemenő komplex ércképző…

Bács-Kiskun megyében, a Kiskőrösi járásban, a Duna–Tisza közi síkvidék (Kiskunsági-homokhát kistáj) és a Duna menti síkság (Solti-síkság kistáj) találkozásánál fekszik a kicsiny település, Soltszentimre. A község belterülete különösebb látnivalót nem rejteget az erre járó turistáknak, akik általában csak átsuhannak rajta. Soltszentimrétől délnyugatra azonban egy csodálatos Árpád-kori templomrom maradványai kereshetők fel a kiskun pusztában, melynek nem…

A terepet járó geológus olyan természetes kőzetkibukkanásokat vagy más szóval szálkőzeteket keres a tájban, amelyek eredeti vagy közel eredeti helyzetben mutatják be az adott terület földtani felépítésében részt vevő geológiai formációkat. Így van ez a Tolna megyei Kurd település esetében is, melynek térségét késő-miocén (pannon), illetve negyedidőszaki üledékek és üledékes kőzetek építik fel. Felmerülhet a…

Eger és Noszvaj között, az Ostoros-patak bal partján szégyenlősen emelkedik ki a tájból a Kis-Eged 302 m magas csúcsa. A hegy délkeleti oldalába vágódik be a Noszvaj felé haladó országút, melynek mesterséges geológiai feltárásában nem mindennapi rétegsorral találkozhatunk. Szürkés és sárgás árnyalatokban játszó, vékonyan rétegzett, laminált agyagos képződmények tárulnak itt fel, amelyekből jó megtartású ősnövény-…

A Balaton-felvidék területét döntő részben triász időszaki üledékes kőzetek építik fel, de foltokban idősebb magmás, üledékes és metamorf kőzetek is képviseltetik magukat. Ezen földtani képződmények legtöbbikének a felszínen található egy ún. alapszelvénye, ahol az adott korú és típusú kőzet a legtípusosabb kifejlődésben tanulmányozható. Így van ez a triász Aszófői Dolomit Formációval (régebben „sejtes dolomit”) is,…

A Déli-Bükk és az Egri-Bükkalja kistájak találkozásánál, a Hór-völgy bejáratánál fekszik az ősidők óta lakott település, Cserépfalu. A kiváló borokat (is) rejtő pincesorairól, hatalmas református templomáról, kiállítóhelyeiről és tufás földtudományi értékeiről nevezetes Cserépfalu lakói ma házakban laknak. Ez viszont nem volt mindig így! Erre kiváló példa a településtől keletre található Kisamerika, ahol romosodó barlanglakások mesélnek…

A Duna–Tisza köze déli részén, a Bácskai löszös síkság kistájon, nem messze a szerb határtól fekszik Katymár. A település különösebb látnivalót nem rejteget a vidéket járó turisták számára, egy komoly „geocsemegét” azonban igen. Katymártól kb. 2 km-re délnyugatra kereshető fel az az egykori téglavető mellett magasodó löszfal, amely az utóbbi évtizedekben a negyedidőszakkal foglalkozó szakemberek…

A csodálatos Árpád-kori templomáról nevezetes Mánfa felől, valamint Pécs irányából (Fehérkúti Kulcsosház) is sűrűn igyekeznek turistautak a Mecsek egyik legromantikusabb és legismertebb karsztos völgye, a Melegmányi-völgy felé. A patakokkal, forrásokkal és barlangokkal ékes Melegmányi-karszt egyik leglátványosabb földtudományi/geoturisztikai értékei azok a forrásmészkövekből álló lépcsők, amelyeket a völgytalpon sebesen rohanó vízfolyás alakított ki. A szemünk előtt zajló…

Salgótarján és térsége bővelkedik földtudományi, tájképi és kultúrtörténeti értékekben. Ezek nagyobbik része a bazaltos vulkanizmus felszínformáihoz köthető. Az 550 km2-es kiterjedésű Nógrád–Gömöri-bazaltvidéken a bazaltos jellegű vulkanizmus a miocén kor legvégén indult be (kb. 8 millió éve), s a pliocénen át egészen a pleisztocénig (pár százezer év) tartott. Ezen hosszú időszak alatt tufagyűrűkkel szegélyezett lávatavak, lávaárak…

A Bükk hegység hallatán a legtöbbünknek a Bükk-fennsík víznyelőkkel és dolinákkal lyuggatott „karsztparadicsoma”, Szarvaskő jura időszaki gabbrói és bazaltjai vagy éppen a Bükkalja miocén vulkáni tufákon kifejlődött misztikus kaptárkövei jutnak az eszébe. Kevesebb figyelem esik azokra a hegységelőtéri peremterületekre, ahol különféle harmadidőszaki (tercier) törmelékes üledékek fordulnak elő. Egy ilyen az Eger és Noszvaj közötti vidék,…

Hazánkban több száz földtani alapszelvény található, amelyek közül sok nem különösebben izgalmas. Ezen kijelentést ne értse félre a kedves olvasó, hisz mindegyik feltárás a maga nemében egyedüli és megismételhetetlen. Az izgalmas szó alatt mi itt azt értjük, hogy valami oknál fogva egy kicsit eltér a többitől, kicsit egyedibb, izgalmasabb, s valamiért jobban megmarad a története…

Kecskeméttől délkeletre kb. 20 km-re, a Pilis–Alpári-homokhát és a Kiskunsági löszös hát kistájak találkozásánál fekszik az Árpád-kori eredetű Nyárlőrinc település. A török időkben elnéptelenedett község évszázadokig Kecskemét pusztája volt, s kisebb-nagyobb megszakításokkal 1950-ig az is maradt – ekkor vált önálló községgé a mai nevén (korábbi neve Koháryszentlőrinc volt). Az ősi falucska nevét a Szent Lőrinc…

Pécs egy olyan magyar város, ahol megtalálhatja számításait egy építészetet és művészeteket kedvelő, egy bakancsos turista, valamint egy geológus is. Utóbbi többek között azért, mert a város egy jelentős része a Mecsek déli lankáira települt, ahol különféle korú és típusú kőzetekkel találkozhatunk. Nem is kell elhagyni a város közigazgatási határait a kalapálható kőzetekért, elég csak…

Kecskemét irányából Dunaföldvár felé haladva (52. számú országút), nem sokkal Solt előtt délnyugat felé pillantva, egy magasabb térszín sziluettje rajzolódik ki a Duna egykori ártéri síkjából. A facsoportokkal és szántóföldekkel borított kiemelkedésen a Balaton felé igyekvő turisták szeme másodpercek alatt átsiklik, pedig ha tudnák, mit látnak! A Tétel-halomnak (Tétel-hegynek) elnevezett tanúhegy nem csak a terület…

Korábbi cikkeinkben már taglaltuk a Szalajka-völgy két csodálatos és a turisták által is igen kedvelt hidrogeológiai (vízföldtani) értékét, a Szikla-forrást és a Fátyol-vízesést. Utóbbi esetében azonban még nem foglalkoztunk azzal, hogy honnan is ered a vízesés vize. Vajon hol lép ki a víz a hegység gyomrából? Hol „fegyverkezik” fel a karsztvíz azzal a karbonát-mennyiséggel, amely…

A Dunántúli-dombság területén, több kistáj (Völgység, Tolnai-Hegyhát, Dél-Külső-Somogy) találkozásánál, a Kapos folyó mellett fekszik Kurd. Az Árpád-kori eredetű település különösebb látnivalókat nem rejteget a turisták számára, ezért a vidéket járók inkább csak átsuhannak a falucskán. Ez súlyos hiba, hisz Kurd része a Kapos-hegyháti Natúrparknak, ahol például látványos és a maguk nemében egyedülálló földtudományi értékeket is…

Bátonyterenye és Pétervására között, a 23. számú országúton haladva egy Ivád nevű településre tehetünk rövid kitérőt (Heves megye), amely a névadó Ivády család ősi fészke. A pár száz főt számláló, festői környezetben elhelyezkedő zsákfalu egyik nevezetessége az Ivády család egykori kastélya, amely napjainkban magánkézben van. A legtöbb turista a kastély lefotózása után tovább is halad…

Minden valamirevaló országnak van egy legmagasabb, egy legalacsonyabb, egy legészakibb, egy legdélibb, egy legkeletibb és egy legnyugatibb nevezetes pontja, ill. egy földrajzi közepe is. Szerencsére hazánknak is, amely pontok közül már korábbi cikkeinkben foglalkoztunk az ország legmagasabban fekvő kövével (Kékestető, 1014 m), valamint a legalacsonyabb ponttal (Tiszasziget, 75,8 m) is. Hazánk sajátos, mondhatni szerencsétlen történelmi…

A Bakony, s egyben a Dunántúli-középhegység nyugati peremén áll őrt a földtudományi és kultúrtörténeti értékekben gazdag Sümeg városa. A Vár-hegy kréta időszaki mészköveivel, valamint a Mogyorós-domb őskori kovabányájával korábbi cikkeinkben már részletesen foglalkoztunk. A várostól délre, a Köves-dombon azonban található egy felhagyott kőfejtő is, amelyben napjainkban földtani tanösvény mutatja be annak geo-érdekességeit. Írásunkban a Sintérlapi-kőfejtő…

Barangolásai során a nyitott szemmel járó geotúrázó számtalan esetben találkozhat olyan természetes vagy mesterséges geológiai feltárásokkal, amelyekről hallgat a szakirodalom. Ez többek között azért lehetséges, mert a körülöttünk lévő táj folyamatosan változik. A vízfolyások partfalaiban friss omlások keletkeznek, az aktív külfejtésekben új szakaszok letermelése kezdődik el vagy éppen útalapozások, építkezések során kerülnek elő érdekes földtani…

Cikksorozatunk előző írásában a Szikla-forrás látványos karszthidrogeológiai értékével foglalkoztunk, amelynél egy palás vízzáró kőzetek közé „szorult” triász mészkőlencse vezeti ki a hegység gyomrából a karsztvizet. Innen a Szalajka-patak folyásával szemben, a turisták zajától hangos Szalajka-völgyben kb. 300 m-t délkelet felé haladva érkezünk meg a völgy jelképének is számító (geo)turisztikai attrakcióhoz, a bővizű időszakokban igazán látványos…

A Rakacai-völgymedence kistájon, a Rakaca-patak mentén helyezkedik el a térség egyik központi települése, Rakaca. A középkori eredetű település napjainkban nem sok látnivalóval kecsegteti az arra járó vándorokat, hacsak a falucska fölé magasodó görög katolikus templomot nem soroljuk ide. A javarészt romák által lakott község neve pedig fogalom volt a 20. században, hisz a környékéről termelték…

Az Észak-Magyarországi palóc vidékeknek az idők folyamán kialakultak a maguk sajátos arculatai. Ezek közé tartoznak a népi vallásossághoz köthető szakrális emlékek, a népviselet, a tánc, a zene, a gasztronómia és még sorolhatnánk. A palócoknak azonban megvannak a maguk természeti csodái is. Van nekik Olümposzuk, Pompejük, de még Grand Kanyonjuk is. Ezek a természeti csodák, noha…

Hazánk felszínének kb. 1/3-át borítja be a földtörténeti jégkor(szak), azaz pleisztocén hideg szakaszaiban képződött laza üledék, a lösz. A német „lose” (=laza) szóból származó, eolikus, azaz szél által szállított és lerakott törmelékes üledékek népies elnevezése a sárgaföld. A régóta ismeretes név is mutatja, hogy a lösz felhasználása már évezredekkel ezelőttre visszanyúlik: gondoljunk csak például a…

A Szalonnai-hegység északkeleti peremén, Bódvarákó és Tornaszentandrás települések között, még így megcsonkítva is méltóságteljesen emelkedik az Esztramos (régebbi nevén Osztramos) tömbje. Az évszázados bányászat által megbolygatott, napjainkra már védett hegy és térsége számos földtudományi, bányászattörténeti és tájképi értéket rejteget a kíváncsi geoturisták számára. Írásunkban a hegy kőzetanyaga és kialakulása mellett annak ásványi nyersanyagait, bányászattörténetét és…

A Tisza és a Zagyva torkolatánál fekvő Szolnok városa általában nem tartozik a turisták közkedvelt célpontjai közé. Az útkeresésben lévő egykori iparváros napjainkra sokat változott: csodálatos parkok, folyóparti sétányok, felújított műemlék épületek és számtalan sportlehetőség várja a kikapcsolódni vágyókat. A mesélő kövek iránt érdeklődő turisták a nyomába eredhetnek az Alföld egykori legnagyobb várának is, persze…

A jól oldódó, azaz karsztosodó kőzetekkel (pl. mészkő, dolomit, kősó) borított térszíneken jellegzetes és speciális, csak ezekre a geotópokra jellemző formakincs alakul ki. A felszín alatti oldódásos formák (endokarsztok) közül például a barlangok és a zsombolyok (aknabarlangok), míg a felszíni (exokarsztos) jelenségek közül a karrmező, a víznyelő és a dolina emelendők ki. Ezek közül a…

A Mecsek hegység hallatán a legtöbb földrajzot tanult magyarnak olyan ásványi nyersanyagok jutnak az eszébe, amelyeket szinte csak ott bányásztak az elmúlt évszázadokban. Gondoljunk például a Kővágószőlős térségében előforduló uránércre, de ide sorolhatók azok a feketekőszén előfordulások is, amelyek műrevaló formában csak itt, a Mecsekben lelhetők fel. Írásunkban az évszázadok óta ismert és bányászott feketekőszén…

Az Eperjes–Tokaji-hegység déli elvégződésénél fekszik a műemlékeiről és kiváló borairól nevezetes Tállya. A település azonban nem csak kulturális és kulináris csemegéket rejteget, hanem földtudományi jellegűeket is, persze csak azoknak, akik nyitottak rá és megfelelő „geo-kíváncsisággal” rendelkeznek. Tállyától északkeletre emelkedik a hajdanán 416 m magas Kopasz-hegy, amely ma óriási külfejtéséről „nevezetes”. Az itt kibányászott és zúzott…

A hazánk földjét alkotó kőzeteket a geológusok formációkba sorolják be, amely hangzatos elnevezések három tagból állnak: földrajzi név + domináns kőzettípus + formáció szó. Ezek közül a földrajzi név az adott formáció jellemző felszíni előfordulását (sztratotípusát) jelöli, vagy éppen ha az nincs, akkor az alap mélyfúrás geográfiai pontját (ez utóbbiak általában települések). A kőzettípus a…

A műemlékekben és kulturális látnivalókban gazdag Pécs belvárosától délre fekszik a közigazgatásilag a megyeszékhelyhez tartozó Nagyárpád (Pécsi-síkság kistáj). A csendes kis település különösebb látnivalót nem rejteget a turisták számára, de aki a földtudományok iránt érdeklődik, annak nagyon is. A falucskától délre egy felhagyott homokbánya tanúfala hívja fel magára a figyelmet, amelyet a növényzet már igencsak…

A Baranya megyei Bodára csak az vetődik el, aki eltévedt, rokona van ott vagy épp a Dél-Dunántúl paleozós (óidei) rétegsorai iránt érdeklődik. Ez utóbbi azért lehetséges, mert a település egy perm időszaki formáció névadója, melynek több kibukkanása és az alapszelvénye is itt kereshető fel. Írásunkban a település déli szélén található focipálya mellé látogatunk el, ahol…