Kategória: Felvidék
A világ legkisebb magashegysége
FelvidékMagas-Tátra. A név hallatán a világ legkisebb (371 km2!) magashegysége, a Felvidék, az Északnyugati-Kárpátok, a jég által megfaragott sziklapiramisok, a kéklő tengerszemek, a menedékházak hangulata, a sorban álló tömegek a nyári ösvényeken, a néhai szepességi hegymászók, a hegymászás bölcsője – és még sorolhatnánk – jutnak az eszünkbe. A szlovák és lengyel határon emelkedő magashegység Európa…
MegnézemA Magas-Tátra nyugati „testvére”
FelvidékA Felvidék, s benne az Északnyugati-Kárpátok vitathatatlanul legnépszerűbb hegysége a Magas-Tátra, amelynek jég faragta ormait tízezrek járják a nyári mászószezonban. A Magas-Tátra csipkés gerincétől nyugatra, annak szerves folytatásaként szégyenlősen bújik meg a Nyugati-Tátrának is hívott Liptói-havasok. A Magas-Tátra „kistestvére” nem olyan magas, nem is olyan népszerű, szelídebb domborzatú, ennek ellenére látványában és formakincsében vetekszik keleti…
MegnézemAz Alacsony-Tátra hegyivilága
FelvidékAz Északnyugati-Kárpátok részét képező Alacsony-Tátra a Kárpátok egyik legkiterjedtebb gyephavasi térszínű hegysége. A tömeges megjelenésű, terebélyes vonulat gerince 80 km-es hosszúságban húzódik nyugat–keleti irányban a Felvidék központi részén, amely a Kárpát-medence egyik legcsodálatosabb gerinctúráját kínálja vándorainak. A nyugati hegylábnál fekvő Dóvaltól a keleti vég Garamfő településéig kényelmesen öt nap alatt bejárható gerinctúra során évszázmilliókkal ezelőtt…
MegnézemKürtő, bazalt, várrom
FelvidékNógrád megye székhelyétől, Salgótarjántól északkeletre terül el a közigazgatásilag a városhoz tartozó kicsiny település, Somoskő. A trianoni döntéssel 1920-ban Csehszlovákia területére került falucska egy különös határmódosításnak köszönhetően 1924. február 15-én „hazatért” Magyarországhoz, amelyre minden évben megemlékeznek a környék lakói. Somoskő ugyan visszakerült hazánk területére, de a Várhegy a rajta őrt álló középkori erősség romjaival, valamint…
MegnézemA Nagy-Fátra ezer arca
FelvidékMagyarország címerében három zöld színű halom látható (Mátra, Tátra, Fátra), amelyek közül az utóbbi kettő a Felvidéken kereshető fel. A Kis-Fátra és a Nagy-Fátra főgerincének végigjárása során nem csak csodálatos körpanorámákkal, látványos sziklaképződményekkel, felüdülést nyújtó menedékházakkal találkozhatunk, hanem nagyon változatos kőzetformációkkal is. Írásunkban a Felvidék szívébe, a Nagy-Fátra vidékére kalandozunk el, ahol összefüggéseket keresünk a…
MegnézemA Vág folyó meandere a Kis-Fátrában
FelvidékA Kis-Fátra a Felvidék területén, az Északnyugati-Kárpátokban húzódó hegytömeg. A Zsolnai- és a Túróci-medencék közé szorított, északkelet–délnyugati csapású hegységet a Vág folyó „kettévágja”, egy északi és egy déli részre. A délebbi hegységrész alacsonyabb (Lucsányi-Fátra; legmagasabb pontja a Nagy-Rét: 1476 m), erdősebb, míg az északabbi (Kriván-Fátra) magasabb, vadabb, s kiterjedtebb gyephavasi régiókkal rendelkezik. Itt található a…
MegnézemSzent László és a kettéhasított hegy
FelvidékAz Aggteleki-karszt természeti látnivalókkal ékes csodavilága nem ér véget a 100 éve megkreált trianoni határon, hanem folytatódik a Felvidéken (ún. Szlovákiában) is. A Kárpát-medencei tájbeosztás alapján Gömör-Tornai-karsztnak nevezett mészkővidék egyik legpompázatosabb és legismertebb látnivalója a Szádelői-völgy, amely a Felvidékre igyekvő magyar turisták egyik „kötelező” programja. A Szádelő (Zádiel) falucskától északra húzódó hasadék méretében és szépségében,…
MegnézemTrianon a geológiában: Pétervásárai Homokkő vagy Füleki Homokkő?
FelvidékÉszak-Magyarországon nagy területeken bukkan elő a miocén földtörténeti kor elején (kb. 23–19 millió éve) lerakódott sekélytengeri homokkő, amelyen egyedi és látványos formakincs alakult ki, földtudományi értékek sokaságát vonultatva fel. A Cserháttól Ózdig, ill. a Mátra vidékétől Dél-Szlovákiáig nyomozható földtani képződmény félig viccesen mondva „kettős állampolgár”: hazánkban a Pétervásárai Homokkő Formáció névre hallgat, míg a szlovák…
MegnézemA vulkánokkal övezett Szalánc
FelvidékA magyarországi földrajz órákon a diákok azt tanulják meg, hogy a Zempléni-hegység az Északi-középhegység legkeletibb tagja, amely vulkanikus eredetű. A Zempléni-hegység névvel viszont több „probléma” is van! Szó szerinti értelmezésben a terület elnevezése azt jelenti, hogy az a hegység, amely Zemplénben (pontosabban az egykori Zemplén vármegyében) helyezkedik el, pedig annak nyugati részei az egykori Abaúj…
MegnézemA Börzsöny „testvére”, a felvidéki Polyána
FelvidékA Kárpátok hegyláncai négy különböző kőzettani/szerkezeti felépítésű övezetből állnak: a legkülső a flisövezet, amelyet befelé a mészkőszirtek öve, a kristályos öv, majd végül a vulkanikus övezet követ. Az egyik legkarakterisztikusabb és talán legizgalmasabb vonulata a Kárpátoknak a (belső) vulkanikus, amely a Felvidék középső részétől egészen a Hargita déli csücskéig (Csomád-csoport) húzódik. Az időben és térben…
Megnézem„Bazaltzuhatag” a Somos-kövön
FelvidékJelen írásunkban a Somoskő határában emelkedő, középkori erősséggel „koronázott” Várhegy oldalába látogatunk el, ahol egy országos (sőt európai) szinten is egyedülálló földtudományi/geoturisztikai érték kereshető fel (amely egyben a Novohrad–Nógrád Geopark jelképe is). Kalandra fel, irány a kövek világa! Salgótarján szűkebb-tágabb környezetében (az ún. Nógrád-Gömöri bazaltvidéken) a bazaltos jellegű vulkanizmus a miocén legvégén indult, s a pliocénen át…
MegnézemAz Alacsony-Tátra keleti őre, a Király-hegy
FelvidékA Felvidék „szívében”, az Alacsony-Tátra vonulatának (Király-hegyi-Tátra) keleti végén áll őrt a tótok szent helye, a Király-hegy vagy Király-Kopasz (1946 m). Az adótoronnyal „koronázott”, hatalmas kupolához hasonlító csúcs már messziről is jól látszik, a szélrózsa minden irányából. A környékbeli településekről (pl. Királyhegyalja, Garamfő) kb. 3-4 órás túrával (piros, zöld vagy kék sáv jelzések) elérhető hegycsúcsról…
MegnézemA Kis-Fátra takarói
FelvidékA Kis-Fátra a Felvidék területén, az Északnyugati-Kárpátokban húzódó hegytömeg. A Zsolnai- és a Túróci-medencék közé „szorított”, északkelet-délnyugati csapású hegységet a Vág folyó „kettévágja”, egy északi és egy déli részre. A délebbi hegységrész alacsonyabb, erdősebb, míg az északabbi (az ún. Kriván-Fátra) magasabb, vadabb, s kiterjedt gyephavasi régiókkal rendelkezik. Itt található a Kis-Fátra legmagasabb csúcsa, az 1709…
MegnézemBorsi és a Rákócziak emlékezete
FelvidékKi ne ismerné a Zempléni-hegység (vagy helyesebb nevén az Eperjes-Tokaji-hegység) turisták által is közkedvelt célpontjait: Tokaj híres borozóit, a Sárospatak melletti Megyer-hegyi Tengerszemet, a Magas-hegyi bobpályát vagy Füzér várát? A területet járó utazók ezeket szinte biztosan felkeresik, de a Sátoraljaújhelyet is kettévágó trianoni határ Szlovákiához került magyar lakta vidékei már nem olyan népszerűek, pedig van mit…
MegnézemGeológus szemmel Ajnácskő várában
FelvidékA Felvidék déli peremén, nem messze a magyar-szlovák államhatártól, de már Szlovákia területén fekszik Ajnácskő. A kicsiny falucska döntő hányadát magyar anyanyelvűek lakják, akik büszkén igazítják útba az arra járó vándorokat a település fölé magasodó középkori vár romjaihoz. Nemcsak a terület történelméről mesélő vármaradványok, hanem a Vár-hegy földtani csemegéi miatt is érdemes néhány órát eltölteni…
MegnézemA Mucsényi-fatörzsbarlang
FelvidékSalgótarjántól nem messze, a magyar-szlovák államhatár szlovákiai oldalán fekszik a kicsiny falucska, Mucsény. A maroknyi magyar ajkú népességet rejtő településtől délnyugatra, kb. 1,5 km-re, sűrű erdők mélyén egy különleges genetikájú barlang nyílása kereshető fel. Képződése nem a "megszokott" barlangkeletkezési modellt követi, hisz nem a szénsavas víz oldó és koptató munkája hozta azt létre valamilyen karbonátos…
MegnézemFülek, várrom a kráter peremén
FelvidékA Felvidék még magyarok lakta déli végein, az országhatártól 15 km-re fekszik a nagy múltú városka, Fülek. Salgótarján és a somoskőújfalui határátkelő felől érkezve már messziről kivehető a panelházak rengetegéből kimagasodó füleki Vár-hegy, tetején a jó állapotban ránk maradt középkori erősség maradványaival. Mi most azonban nem a vár történetével ismerkedünk meg, hanem azzal a földtani…
MegnézemVár a szédítő szirten: Sztrecsény
FelvidékA Felvidék "szívében", a Vág folyó feletti szirten méltóságteljesen őrködnek Sztrecsény várának maradványai. Az erősség stratégiai jelentőségű helyre épült: oda, ahol a Vág folyó elhagyja a Kis-Fátra vonulatai közé "fűrészelt" Sztrecsényi-szorost és a Zsolnai-medencébe lép. A Vág folyó és völgye a Felvidék történelmében fontos szerepet játszott már a középkor, sőt régebbi idők óta is: komoly kereskedelmi…
MegnézemDévény, a Kárpát-medence kapuja
FelvidékA képen Dévény vára látható, amely a Kárpát-medence északnyugati kapuját jelentette a történelem során, s sűrűn tört be itt ellenséges had. A Duna itt veszi fel a Morva folyót, a háttérben pedig a történelmi Morvamező látszik. A vár egy magányos, a földtörténeti középidőben (mezozóikum) képződött karbonátos kőzetekből álló szirten áll. Lépjünk be itt a Kárpát-medencébe…
Megnézem