A sárkány ablaka a Déli-Kárpátokban

A sárkány ablaka a Déli-Kárpátokban

A Fogarasi-havasok a Kárpátok legmagasabb, legnehezebben járható és legvadregényesebb hegysége, ezekből kifolyólag az Erdélyi-Alpok névvel is illették egykoron. Ezer évig futott főgerincén Magyarország és Havasalföld határa, erdőrengetegében haramiák, betyárok és...
A Mosolygó-tó katlanjában

A Mosolygó-tó katlanjában

Erdély és a Keleti-Kárpátok északi részén áll őrt a Radnai-havasok masszívuma, melynek főcsúcsa a maga 2303 m-ével a Keleti-Kárpátok legmagasabb csúcsa. A változatos kőzettani felépítésű és ebből kifolyólag változatos morfológiájú Radnai-havasok jég által...
Egeres mesélő kövei

Egeres mesélő kövei

Korábbi cikkünkben már részletesen foglalkoztunk az Egeres határában húzódó egykori bányaterülettel, ahol a Kék Lagúna elnevezésű látványos bányató is felkereshető. A földtudományi értékek megtekintése után azonban érdemes kicsit elidőzni a szebb napokat is látott...
Az erdélyi Kék Lagúna titkai

Az erdélyi Kék Lagúna titkai

Kolozsvártól északnyugatra kb. 30 km-re, a Nádas-patak mentén, a „Czifra Kalotaszeg” vidékén fekszik Egeres. A napjainkban főleg románok lakta település romos Bocskai-várkastélyáról, valamint középkori eredetű református templomáról nevezetes, ahol Bocskai István...
Mi fán terem a konglomerátum?

Mi fán terem a konglomerátum?

Az üledékes kőzetek egyik nagy csoportját a törmelékes üledékes kőzetek, idegen kifejezéssel a klasztitok alkotják. Ezek a fizikai mállás (aprózódás) eredményeként keletkezett szemcsék helyben maradt vagy a szállítást követően felhalmozódott tömegei, amelyek minden...
A Csalhó, Moldva Olümposza

A Csalhó, Moldva Olümposza

A Keleti-Kárpátok középső hegyláncai között magasodik a Csalhó, amely már a történelmi Moldva területén húzódik, az ezeréves magyar határ keleti oldalán. A románok által szent hegyként tisztelt masszívum a Kárpátok egyik leggyakrabban látogatott hegysége, amelyet...