A Bükk nyugati peremén olyan földtudományi értékek sorjáznak, amelyek a hegység földtana szempontjából kiemelt jelentőséggel bírnak. Ezek közé tartozik többek között Szarvaskő térségének jura ultrabázikus–bázikus magmás komplexuma, a Bélapátfalva felett emelkedő...
A Kiskunsági-homokhát kistáj területén, Kerekegyháza és Lajosmizse városai között bújik meg a térség egyik legkisebb lélekszámú települése, Kunbaracs. A futóhomokkal és erdőségekkel borított vidékre csak az jön, akinek dolga van itt, vagy aki éppen érdeklődik az...
Kecskeméttől délkeletre kb. 20 km-re, a Pilis–Alpári-homokhát és a Kiskunsági löszös hát kistájak találkozásánál fekszik az Árpád-kori eredetű Nyárlőrinc település. A török időkben elnéptelenedett község évszázadokig Kecskemét pusztája volt, s kisebb-nagyobb...
Szarvas és Szentes városok között, a Körös-Maros Nemzeti Park Cserebökény elnevezésű védett pusztájában utazva, az országúttól nem messze téglából álló romokra lehetünk figyelmesek. A Csongrádi-sík és a Körösszög kistájak határán, a Veker-ér térségében járunk: itt...
Árpád-kori egyházi építmények, 18. századi mezővárosi középületek, régi alföldi tanyák építőanyagának tanulmányozása közben gyakran találkozhatunk egy likacsos, porózus, de mégis ellenálló és kemény kőzetfajtával. Ezt a kőzetet a nép darázskőnek, varangykőnek,...
