Kunbaracs, futóhomok, darázskő

Kunbaracs, futóhomok, darázskő

A Kiskunsági-homokhát kistáj területén, Kerekegyháza és Lajosmizse városai között bújik meg a térség egyik legkisebb lélekszámú települése, Kunbaracs. A futóhomokkal és erdőségekkel borított vidékre csak az jön, akinek dolga van itt, vagy aki éppen érdeklődik az...
Nyárlőrinc darázsköves temploma

Nyárlőrinc darázsköves temploma

Kecskeméttől délkeletre kb. 20 km-re, a Pilis–Alpári-homokhát és a Kiskunsági löszös hát kistájak találkozásánál fekszik az Árpád-kori eredetű Nyárlőrinc település. A török időkben elnéptelenedett község évszázadokig Kecskemét pusztája volt, s kisebb-nagyobb...
Darázskő és tégla a pusztában

Darázskő és tégla a pusztában

Szarvas és Szentes városok között, a Körös-Maros Nemzeti Park Cserebökény elnevezésű védett pusztájában utazva, az országúttól nem messze téglából álló romokra lehetünk figyelmesek. A Csongrádi-sík és a Körösszög kistájak határán, a Veker-ér térségében járunk: itt...
A kiskunsági nép darázsköve

A kiskunsági nép darázsköve

Árpád-kori egyházi építmények, 18. századi mezővárosi középületek, régi alföldi tanyák építőanyagának tanulmányozása közben gyakran találkozhatunk egy likacsos, porózus, de mégis ellenálló és kemény kőzetfajtával. Ezt a kőzetet a nép darázskőnek, varangykőnek,...
Egy ismeretlen erdélyi vízesés nyomában

Egy ismeretlen erdélyi vízesés nyomában

Egy korábbi cikkünkben már írtunk a legendás Csiga-dombról, amely a Kis-Aranyos folyócska völgyében, a mócföldi Nemesi falu határában kereshető fel (Erdélyi-szigethegység). Ha alaposan tanulmányoztuk a kréta időszak végén élt, majd tömegesen elpusztult tengeri csigák...