A Mackó-barlang széles bejárata
A Pilis rendkívül gazdag barlangokban, mivel a hegység jól oldódó triász karbonátos kőzetekből épül fel. A Klastrompuszta feletti Csévi-szirtek rejtik például hazánk harmadik leghosszabb (15 km) és negyedik legmélyebb barlangrendszerét, az Ariande-barlangrendszert is. Az Országos Kéktúra útvonala Csobánka és Pilisborosjenő felett a Kevély-vonulaton halad végig, melynek triász kőzeteivel és földtudományi értékeivel egy korábbi cikkünkben már foglalkoztunk. Jelen írásunkban a Kis-Kevély oldalában tátongó Mackó-barlanggal ismerkedünk meg. Kalandra fel, irány a kövek világa!
A Kis- és Nagy-Kevély vonulatát északkelet felé kibillent késő-triász karbonátos kőzetek építik fel, név szerint a Fődolomit Formáció és az arra települő Dachsteini Mészkő Formáció. A kibillenés miatt a Kevély-vonulat délnyugati, alsóbb részein bukkan elő az idősebb Fődolomit, míg a Dachsteini Mészkő a tetőrégiókban és az északkeleti oldalakon nyomozható. Vajon mikor és milyen őskörnyezetben rakódott le a Kevély-vonulatot alkotó nagy vastagságú karbonátos rétegsor?
A mai Pilis területét hordozó kőzetlemez, az úgynevezett Dunántúli-középhegységi-egység a földtörténeti mezozóikum (középidő) triász időszakában (215–210 millió éve) a Tethys elnevezésű ősi üledékgyűjtő (óceán) nyugati, trópusi sekélytengerekkel borított selfjeinek térségében helyezkedett el, Afrika északi peremén (természetesen nem a mai helyén, hanem több ezer kilométerre jelenlegi pozíciójától). Hosszú idő alatt a 200 méternél nem mélyebb, jól átvilágított és mozgatott trópusi tengervízben hatalmas mennyiségű meszes iszap halmozódott fel, amelyből később a diagenetikus (kőzetté válási) folyamatok hatására kalapálható, kemény kőzetek jöttek létre. Csillagászati, klimatikus és tektonikus okok hatására, a tengerszint periodikus ingadozásai miatt a hatalmas tengerparti síkságokon korábban lerakódott mésziszapok időnként szárazra kerültek, s átdolomitosodtak, a kalcium-karbonát ásványok (például kalcit) kristályrácsába beépülő magnéziumionok hatására. A dolomit ugyanis ásványtani értelemben kalcium-magnézium-karbonát, képlete: Ca(MgCO3)2.
Az átdolomitosodott mésziszapból a Fődolomit Formáció született meg, míg a mésziszap közvetlen kőzetté válásával a Dachsteini Mészkő Formáció. A nagy vastagságú – akár 1000 m-es – karbonátos kőzetösszletet a földtörténet későbbi szakaszaiban különféle deformációk érték (például törések menti elmozdulások, gyűrődések) a földkéregben, amelyek a Dunántúli-középhegység, így a Pilis kiemelt rögeiben, bezökkent medencéiben és árkaiban köszönnek vissza. Erre kiváló példa a Kis- és a Nagy-Kevély törésvonalak mentén kiemelkedett, s északkelet felé kibillent sasbérc-sorozata is. A Mackó-barlang (Kis-Kevélyi-barlang) járatrendszere a Kis-Kevély felső részét alkotó Dachsteini Mészkőben oldódott ki. Vajon hogyan és mikor?
A vastagpados késő-triász Dachsteini Mészkő Formációban, törésvonalak mentén kioldódott barlang szűk járatai eredetileg a karsztvízszint alatt jöttek létre. Ezt az időszakot a barlangi formakincsben üstszerű bemélyedések, valamint félgömbös oldott felületek képviselik. A terület pleisztocén kiemelkedése során a karsztvízszint fölé került barlang később forrásbarlangként „üzemelt”, amelyet a barlangban édesvízi mészkő lerakódások bizonyítanak. A napjainkban száraz és pusztuló barlang 11 m magas és 3–4 m széles látványos bejárattal nyílik a felszínre, s kb. 70 m-es kiterjedésben ismert. A Mackó-barlang paleontológiai és régészeti leleteiről is nevezetes. Előbbit késő-pleisztocén és óholocén gerinces ősmaradványai (például barlangi medve, gyapjas orrszarvú, gyapjas mamut, rénszarvas), utóbbit pedig pattintott kőeszközei, pengéi és használati eszközei képviselik.
A föld mélyének rejtelmeit bemutató barlangok iránt vonzódó geoturistáknak érdemes felkeresni a Kevély-vonulatban a Kevély-nyergi-zsombolyt, a Kevély-nyergi-rókalyukat, valamint a Gyopáros-barlangot is. Utóbbit már a Fődolomit Formáció töréseiben áramló hévizek oldották ki, melynek bejárata 4 m magas és 3 m széles, nyílása 6 m-es magasságban nyílik az Országos Kéktúra (Rédlinger Adolf út) ösvénye felett.
A Mackó-barlang pontos helyét és a többi térképi pontot itt találod: Térképnézet
Fotó és szöveg: Veres Zsolt
