A Rózsa-kő tömbje a Badacsony déli oldalában

A hangzatos cím nem egy film vagy éppen egy zeneszám megnevezése, hanem egy jeles magyar kőhöz kapcsolódó legenda kezdete. A mindenki által jól ismert Tapolcai-medencei tanúhegy, a Badacsony déli oldalában, nem messze a Kisfaludy-háztól hever egy óriási bazalt monolit, amely a Rózsa-kő névre hallgat. A kő nem csak az évmilliókkal ezelőtt lezajlott vulkanizmusról mesél szemlélőjének, hanem az elmúlt évszázadok viharos emberi történelméről és legendáiról is. Írásunkban a nevezetes Rózsa-kőhöz zarándokolunk el, s ismerjük meg rajta keresztül a Badacsony kialakulását és mondáit. Kalandra fel, irány a kövek világa!

A Rózsa-kő anyagát megvizsgálva egy kemény, szívós, tömött szövetű, sötétszürke színű lávakőzetet láthatunk, amely a bazalt névre hallgató vulkáni kiömlési (effuzív) kőzet. Kőzetalkotó ásványai (pl. olivin, plagioklászföldpát, piroxén) szabad szemmel nem látszanak, hisz a kőzetolvadék viszonylag gyorsan hűlt ki annak idején, nem volt idő nagyobb kristályméretek kialakulására. De vajon hogyan is alakult ki a Rózsa-kő bazaltos anyaga? A válaszért kb. 3,45 millió évet kell visszapörgetnünk az idő kerekét, a földtörténeti pliocén korba.
Az ún. Bakony–Balaton-felvidék vulkáni területen (BBVT) az alkáli bazaltvulkanizmus a késő-miocénben (kb. 8 millió éve) kezdődött, s a pliocén végén, pleisztocén elején (kb. 2,3 millió éve) fejeződött be. A hosszú vulkáni működés során a földköpeny anyagának részleges megolvadása miatt szilícium-dioxidban szegény, bázikus kemizmusú (bazaltos) olvadékok nyomultak a felszín felé, az extenziós (húzásos jellegű) feszültségek hatására keletkező hasadékok mentén. A döntően heves robbanásos (szakmai kifejezéssel freatomagmás) kitörések során a fent nevezett 6 millió év alatt kb. 50 darab kitörési központ működött, amelyek erősen lepusztult maradványai a BBVT meghatározó és ikonikus tájképi elemei. Ehhez a vulkáni területhez tartozik a 438 m magas Badacsony is, amely a Tapolcai-medence délkeleti részének legnagyobb területű bazalttal fedett tanúhegye. De vajon hogyan is működött annak idején a kis bazaltvulkán? A kulcsszavak: tufagyűrű, lávató és salakkúp.
A mélyből felnyomuló izzó magma és a víztartalmú kőzetek kölcsönhatása miatt a vulkáni működés freatomagmás kitöréssel kezdődött, amely eredményeként egy vulkáni törmelékekből álló tufagyűrű alakult ki az egykori Pannon-tóban lerakódott üledékekkel borított „vizes” térszínen. A Badacsonyban ezek durvaszemű, osztályozatlan lapillitufaként jelennek meg, amelyek gallért alkotnak a bazalt lávakőzetek alatt, s dőlésük (10°) a hegy belseje felé mutat. A robbanásos eredetű törmelék és a bazalt határán peperit jelenik meg, amely nedves környezet bizonyítéka a működés idején. A Badacsonyt határoló tufagyűrűt az elmúlt évmilliók eróziója teljesen eltűntette, napjainkban már hiába keressük. A vulkanizmus második fázisa már csendesebb volt, amely során a tufagyűrű belsejét bazaltos láva töltötte ki, egy lávatavat hozva létre. Ekkor jött létre az a fekete–sötétszürke színű, tömött szövetű, később bazaltorgonákra hasadozó kőzettest, amely a bányászat tárgyát is képezte, többek között a hegy északnyugati és keleti részén. A bányákban szépen látszik, hogy a bazalt szabálytalan kontaktussal kapcsolódik a piroklasztikus (vulkáni törmelékes) rétegekhez. Érintkezési felületükön a vastag lávatakaró alá beszorult, és ki nem robbant gázok–gőzök által létrehozott óriásbuborék (tumuli) szerkezet jelenik meg. A hegyen legalább két fő lávafolyás azonosítható, közöttük vékony vulkanoklaszt eredetű üledékes rétegek találhatók. A vulkáni működés záró fázisában egy észak felé nyitott, Stromboli-típusú salakkráter képződött. A Badacsony térségében a vulkáni működés befejeződése után az erózió (pl. víz, szél, tömegmozgások) vette át a szerepet, amely „kifaragta” a puhább pannon üledékek „csapdájából” a kemény bazaltsapkával fedett hegyet (innen az id. Lóczy Lajos által kreált tanúhegy elnevezés is). A vulkanizmus befejeződésével kapcsolatban egy helyi legenda is kering a Badacsonyban: „Egykor a Badacsony tűzhányó volt. A tűzhányó-hegy ura egyszer meglátott egy csodálatosan szép leányt, szerelmes lett belé, és a bérc oldaláról leste, csalogatta szerelmét. Hívására meg is jelent a Hableány, és a hegy ura akkor látta meg, hogy sellő. A sellő után a tóba vetette magát, hogy elérje kedvesét. Így aludt ki a vulkán.”
A jó öreg Rózsa-kő a vulkanizmus második fázisában a tufagyűrűbe nyomuló bazaltos lávából hűlt, kristályosodott ki. A nagyméretű monolitot valószínűleg a meredek bazaltplató pereméről választhatta le a repedésekbe beszivárgó, majd megfagyó víz, a jégkor hidegebb klímaszakaszaiban. A gravitációsan mozgó „kőtuskó” a bazaltorgonák lábának támaszkodó törmeléklejtőn juthatott le mai helyére, egy kis emberi rásegítéssel. Az asztalszerű bazalttömb nevét Szegedy Rózáról kapta, aki férjével, Kisfaludy Sándor költővel szívesen ücsörgött rajta, gyönyörködve a Balaton látképében. Itt jegyeznénk meg, hogy a Badacsony egyik kiváló szőlőfajtája, a rózsakő is innen származtatja a nevét. A címben szereplő „Háttal a Balatonnak” kifejezés szintén a Rózsa-kőhöz köthető, miszerint: „Hogyha egy leány meg egy legény ráül a kőre, háttal a Balatonnak, egymás kezét fogva, még abban az évben egymáséi lesznek. De az is elég, ha a leány ül a kőre háttal a tónak, rágondol szerelmesére és felsóhajt. Akire gondol, annak a szíve érte fog dobogni.”
A Balaton, és a szőlőkkel borított Badacsony „szoknyája” felé szép kilátást adó faragott, misztikus Rózsa-kő a Kisfaludy-ház felett kialakított parkolóból érhető el pár perc alatt, a piros sáv jelzésen. Ha időnk engedi, járjuk be a hegy kialakulását bemutató Tűzgyűrű tanösvényt, s kóstoljunk is egyet a hegy levéből, például egy pohár rózsakőt!

A Rózsa-kő pontos helyét és a többi térképi pontot itt találod: Térképnézet

Fotó és szöveg: Veres Zsolt