A Zsidó-hegy csúcsi kvarcitsziklái
A Velencei-hegység hallatán legtöbbünknek a mélységi magmás gránit és a rajtuk kialakult mállásos formakincs (pl. Kocka, Pandúr-kő) jut az eszébe. A hegység fő tömege valóban paleozós (óidei) gránitból áll, azonban azt kevesebben tudják, hogy a tájegység keleti részét egy andezites vulkanizmus fiatalította meg a paleogénben. Ennek a kőzetekbe zárt ásvány- és kőzettani emlékeit, valamint formakincsét legszebben a Pázmánd feletti Zsidó-hegyen tanulmányozhatjuk. Ezért írásunkban a Zsidó-hegy földtani természeti értékeit vesszük lajstromba. Kalandra fel, irány a kövek világa!
A földtörténeti kainozóikum (újidő) középső–késő-eocén korában a mai Velencei-hegység keleti területein egy intermedier típusú, andezites jellegű magmás tevékenység indult be (természetesen nem a mai földrajzi helyén). Az oligocén elejére is átnyúló folyamat években kifejezve kb. 44 millió évvel ezelőtt kezdődött el, s kb. 31 millió évvel ezelőtt fejeződött be. Az ún. Kelet-velencei paleovulkán óriási méreteket öltött működése idején: feltételezett kiterjedése kb. 80–100 km2, magassága akár 3–4000 m is lehetett. A napjainkra már erősen lepusztult felépítmény nagy területeken nyomozható a hegység keleti vidékein, de mélyfúrási–geofizikai adatok alapján a mélyben is folytatódik a Velencei-hegységtől délkeleti irányban (pl. Kápolnásnyék, Dinnyés, Seregélyes). A szakemberek által a Nadapi Andezit Formációba sorolandó mészalkáli andezites vulkanizmus termékei szubdukciós eredetűek. Hasonló korú magmás kőzetek találhatók a Zalai-medence mélyén, valamint Recsk térségében is. Az elmúlt évtizedek intenzív kutatási eredményeinek hatására körvonalazódott az egykori vulkán lábazata, felépítménye, központi zónája, az intenzív kőzetelváltozások területe, valamint a központi diorit intrúzió is. A rétegvulkáni összletet a Kápolnásnyéki Andezit Tagozatba, az intrúziókat a Cseplekhegyi Diorit Tagozatba, az erősen bontott kőzeteket a Pázmándi Metaszomatit Tagozatba soroljuk be. A továbbiakban a Pázmánd feletti Zsidó-hegyet is alkotó metaszomatitokkal foglalkozunk részletesebben.
Metaszomatitnak nevezünk minden olyan kőzetet a térségben, amelyekben az eredeti kőzetalkotó ásványaik maradéktalanul átalakultak, a Kelet-velencei paleovulkán esetében agyagásványos, kovás, pirites (limonitos) összetételben. Az erősen átalakult kőzetek létrejötte azért volt lehetséges, mert a fent bemutatott eocén magmás tevékenységet jelentős hidrotermás hatás kísérte, egy kelet–nyugati irányultságú törésvonal mentén. A mélyből feláramló forró fluidumok az eredeti andezit helyenkénti agyagásványosodását, helyenként pedig kovásodását eredményezték. Az agyagosabb egységeket az erózió könnyebben lepusztította, míg a kovás részek jobban megőrződtek. A pázmándi Zsidó-hegy is egy ilyen kis hidrotermás centrum volt, ahol az eocén andezites kőzetek erős kovásodást szenvedtek, kvarcittá alakultak. A dioritos intrúzió felett elhelyezkedő Zsidó-hegyen felhagyott kőfejtők engednek bepillantást a hegy gyomrába, s annak érdekes kőzetváltozataiba.
A hegy alsó nagy kőfejtőjében tömeges pirofillit és kvarcit tanulmányozható, amelyek egy nagy hőmérsékletű, savanyú metaszomatózis termékei. Az egykoron itt működő magas szulfidizációs fokú epitermális rendszerben alakult ki sejtes vagy más néven reziduális kovatest, amely a kőfejtő falaiban is tetten érhető. A többszörösen breccsásodott kovatestben helyenként a vulkáni tufa klasztok utáni oldásos üregei is megfigyelhetők. Az egykori hidrotermás feláramlási zónától távolodva egy agyagásványos zóna is kialakult, amelyet pirofillit, kaolinit, alunit és topáz képvisel. A bányában a kovatest egy vető mentén érintkezik az agyagásványos átalakulás zónájával. Ezt az átalakulást később egy másik is felülírta, amelyek másodlagos pirofillitesedést okoztak, valamint zeolit- és karbonáterek képződéséhez vezettek. A Zsidó-hegy hidrotermás képződményeihez arany- és ezüstércesedés is társult, de nem ezt bányászták itt, hanem a kovatest anyagát, amelyből szilikatégla készült.
Az abrázió által “lenyalt” kvarcitok a nagy kőfejtő tetején
Az eocén földtörténeti kor végén kovásodott andezites összletből álló hegy a késő-miocénben itt hullámzó Pannon-tóból szigetként emelkedett ki. A kvarcitbányától 100 m-re délnyugatra elhelyezkedő kis alsó kavicsfejtő nagy vastagságban tárja fel a pannon bázisrétegeket. A pirofillites metaszomatitokon kb. 6–7 m vastagságban görgeteg-, homokos kavics- és homokrétegek váltakoznak. Az északnyugat felé 15–20°-al dőlő rétegsor három, felfelé finomodó anyagú félciklust alkot. A korábban bemutatott nagy kőfejtő tetején szépen megfigyelhetők az egykori hullámzás által legömbölyített kb. 2–4 m-es sziklák is. Az előre nyomuló Pannon-tó partján működő abrázió eróziós tevékenységéről nem csak a pannon rétegsorban települő jól kerekített, 10–20 cm-es abráziós kavicsok mesélnek, hanem csupaszra gömbölyített „nagytestvéreik” is.
Az andezites anyagú kvarcitsziklákat azonban nem csak a hullámzás „fényesítette”, hanem a szél is. A hidegebb és szárazabb klímaszakaszokban az erős szél a magával szállított kvarcszemcsékkel koptatta és csiszolta a kvarcitokat, fényesre polírozva a kőzetek felszínét. Az áramlási irányok helyi változása kitűnően követhető a mikrobarázdák alapján.
A Zsidó-hegy “kvarcit szurdoka”
A csodálatos kilátást adó hegytetői kvarcitszikláktól a piros jelzésen haladva Pázmánd felé, egy újabb földtudományi attrakció vár ránk. A turistaút egy sziklafolyosón halad át, amely a törésekkel felszabdalt, s a szelektív denudáció által kifaragott kemény és ellenálló kvarcitsziklák gravitációs megcsúszásával alakult ki.
A fentiek alapján láthatjuk tehát, hogy a 202 m magas Zsidó-hegy mennyi különleges földtudományi értéket rejt. Többek között olyan eocén andezites láva- és tufakőzeteket, amelyeket hidrotermás fluidumok erősen átalakítottak (kovásodás, agyagásványosodás). Az ércesedést is kialakító különleges kőzetváltozatok a hegy nagy kőfejtőjében figyelhetők meg. Az eocén metaszomatitokra a késő-miocénben itt hullámzó Pannon-tó törmelékes üledékes rétegsora települ, amelyben az egykori hullámverés jelei is megfigyelhetők legömbölyített abráziós kavicsok és görgetegek formájában. Az abrázió és a defláció (szél) által csiszolt kvarcitok tetejéről csodálatos panorámában lehet részünk, a hegy keleti oldalán pedig egy tömegmozgásos eredetű hasadékon sétálhatunk végig. Kár lenne kihagyni hazánk ezen egyedülálló földtudományi értékeit!
A Zsidó-hegy pontos helyét és a többi térképi pontot itt találod: Térképnézet
Fotó és szöveg: Veres Zsolt
