A Kis-kői-barlang mesterséges tárója (1909-1910)

Bárna és Szilaspogony települések között, a Felső-Tarnai-dombság lágy hajlatai között bazaltból álló vulkáni felépítmények eróziós maradványai emelkednek az ég felé. Legismertebb talán az 519 m magas bárnai Nagy-kő, amely pompás panorámát ad megmászóinak. A Nagy-kőtől északkeletre kereshető fel a kevésbé ismert „kistestvér”, a Kis-kő 379 m magas orma is. Az erdős homokkőcsúcsok fölé kb. 25–30 m-es relatív szintkülönbséggel kiemelkedő kis orom nem csak a terület évmilliókkal ezelőtti földtörténeti eseményeit regéli el, hanem egy mesés kincseket rejtő barlangot is feltár. Írásunkban ezek nyomába eredünk. Kalandra fel, irány a kövek világa!

A Nógrád–Gömöri bazaltvidéken a vulkáni működés legalább hat fázisban zajlott le, amelyek közül a Kis-kő térségét az egyik utolsó működési fázis alakította ki, a földtörténeti pliocén kor végén, pleisztocén kor elején (kb. 2,4 millió évvel ezelőtt). A kora-miocén Pétervásárai Homokkő Formáció, valamint az arra települő Gyulakeszi Riolittufa Formáció („alsó riolittufa”) képződményeit töri át, valamint ezekre települ az a bazaltos összetételű vulkáni összlet (Salgóvári Bazalt Formáció), amelyet egy több szakaszban lezajló vulkáni működés hozott a felszínre. A kb. 70 km-es mélységből feláramló bazaltos kőzetolvadék nagy mennyiségű felszín alatti vízzel találkozott, ezért heves robbanásos (freatomagmás) kitöréssel kezdődött a vulkáni működés. Az irtózatos erejű robbanások során egy bazalttufából álló „tufagyűrű” jött létre a kürtő körül, amely szinte alig emelkedett ki az egykori őstérszínből. A működés második szakaszában folytatódtak a heves kitörések, amely során egyre nagyobb szemcseméretű vulkáni törmelékek (pl. bombák, tömbök) kerültek a felszínre. Döntően ezek alkotják a jelenlegi csúcs térségét is. A vulkanizmus befejező szakaszában a mélyből bazaltos kőzetolvadék hatolt fel, s belenyomult a már korábban lerakódott, különféle szemcseméretű piroklasztikus (vulkáni törmelékes) kőzetekbe. A telérrel „megszilárdított” kis kürtőkitöltés (idegen kifejezéssel neck) kürtőbreccsa-anyagát a változó éghajlat mellett működő erózió hámozta ki az elmúlt évmilliókban a „puhább” tengeri üledékes kőzetek tömegéből, szinkronban a terület lassú emelkedésével.
A Kis-kő igazi szakmai érdekességét azonban nem csak a fent említett bazaltos kőzetek adják, hanem a csúcs alatt nyíló Kis-kői-barlang különleges genetikájú sziklaürege. A szűk, függőleges nyílás egy lefelé szélesedő, 13 m mély kettős aknába vezet, amelyből oldalirányban 2–4 m távolságra több mellékfolyosó ágazik ki. A két függőleges járat lefelé összekapcsolódik, s aljukon egy 4,5×6 m kiterjedésű teremmé öblösödik. A fent nevezett aknák egy megnyúlt hasadékot követnek, amelyben lávacseppkövek és -lefolyások figyelhetők meg. A hasadékok alján található termet „fúratta meg” dél felől báró Kemény Gejza helyi földbirtokos három pogonyi bányásszal 1909–1910 között. A 9,4 m-es hosszúságú vízszintes táró azért készült el, mert a báró a törökök mesés kincseit szerette volna megtalálni a barlang mélyén. A 30 m-es összhosszúságú és 15,6 m mély barlang kialakulását illetően több elmélet is napvilágot látott.
A legtöbb modell a bazaltos lávában megrekedt gázhólyag létrejöttével magyarázza az üreg kialakulását vagy éppen a vulkánosság alatt végbemenő tektonikai mozgásokkal. Gaál Lajos geológus szerint a Kis-kői-üreg az egykori láva szintjének megsüllyedésével jött létre. Korábban már említettük, hogy a Kis-kő vulkáni működésének vége felé a kürtőkitöltés bazaltbreccsás anyagában egy telér hatolt be, amely nem érte el az egykori felszínt. A felnyomuló láva néhol oldalirányban, vízszintesen is belepréselődött a breccsába. Ezekből a járatokból később a megszilárduló láva belső, még folyékony és forró része visszaáramlott a kürtő alacsonyabban fekvő részeibe. A visszafolyó lávából a járatok mennyezetén és falain olyan lávasztalaktitok és lávalefolyások maradtak vissza, amelyek a még forró lávából formálódtak ki. Ily módon kialakult barlangok például az Etnáról ismertek, de a Kárpát-medencében a Kis-kői-barlang a maga nemében egyedülálló. A Kis-kő ormán valaha erősség is strázsált, amely egy felső és egy alsó várból állt. Történelméről semmit sem tudunk, falmaradványai már nem találhatók meg a hegyen.
A szép kilátást adó, védelem alatt álló Kis-kő vulkáni kúpját legegyszerűbben Szilaspogony településtől érhetjük el, a Cikorád-völgyben haladó földúton keresztül északnyugatról, a Kiskő-nyak felől. Jelzett turistaúton Bárna település felől a kék sáv, majd kék kereszt jelölésű turistaúton kereshetjük fel. A Kis-kő a Nógrád–Gömöri bazaltvidék magyarországi részének legkeletibb bazaltos előfordulása.

A Kis-kő pontos helyét és a többi térképi pontot itt találod: Térképnézet

Fotó és szöveg: Veres Zsolt