Egy gércei alginit
Az Országos Kéktúra útvonala a Vas megyei Gérce és Sitke között az Alsó-Kemeneshát kistájon halad keresztül. A ligetes, szántóföldekkel, kisebb erdőfoltokkal és kiskertekkel tarkított tájon haladva azt gondolhatnánk, hogy különösebb földtudományi látnivaló nem vár ránk. Tévedés ezt feltételezni, hisz a tájban máris egy külfejtés sziluettje rajzolódik ki. Az agyaghoz hasonlító üledéket tanulmányozva nem is gondolnánk, hogy egy több millió évvel ezelőtti krátertó üledékei tárulnak fel. Írásunkban a Gérce melletti alginitek kialakulásával foglalkozunk. Kalandra fel, irány a kövek világa!
A 2018-ban az év nyersanyagának minősített alginit egy olyan finomszemű üledékes kőzet, amely elhalt algákból jött létre, azaz egy fosszilis alga biomassza. Az olajpalának is nevezett, világosszürke színű, magas szervesanyag-tartalmú, agyaghoz hasonlító üledék finoman laminált, olyan, mintha papírlapokat raktunk volna egymásra. Egy tized mm vastag „papírlap” egy elhalt algarétegnek felel meg. De vajon milyen őskörnyezetben rakódhatott le az alginit, ahol ennyi alga tenyészett? A Bakony–Balaton-felvidék és a Kemenes vulkáni terület vidékéhez tartozó felépítmények legtöbbikénél a vulkáni működés heves robbanásokkal, idegen kifejezéssel freatomagmás kitörésekkel indult. A mélyből felnyomuló bazaltos magma nagy mennyiségű felszín alatti vízzel találkozott, ahol a tűz és a víz találkozása irtózatos erejű robbanásokat generált. A vulkáni kráterből kirobbanó, változó szemcseméretű törmelék egy pár 10 m magas tufagyűrűt hozott létre a Pannon-tó üledékei által alkotott őstérszínen. Ilyen heves robbanás generálta kb. 5–4 millió évvel ezelőtt (pliocén földtörténeti kor) azokat a körgyűrű alakú, később vízzel feltöltődő krátereket is, amelyekben az alginit képződése zajlott. A hajdani krátertó üledékeit kb. 4–15 m között váltakozó pleisztocén kavics és homok fedi.
A krátertavak vize az utóvulkáni működés (szénsavas forrásvizek) hatására kb. 12–14°C-os lehetett, alacsony sótartalmú, semleges–enyhén lúgos kémhatású (pH=7,6), valamint tápanyagokban gazdag. A mikro- és makrotápanyagok (pl. N, Ca, Mg, Fe, Zn, Cu, Mn, P2O5, K2O) a krátertavat övező és az alját kibélelő bazalttufa mállásából származtak, amely kedvezett az algák elszaporodásához. A bazalttufából keletkezett homokkal kibélelt, csendes és nyugodt vizű tóban anaerob, azaz oxigénmentes viszonyok uralkodtak. Ebben az „ideális” ősföldrajzi környezetben szaporodtak el a sárgászöld moszatok törzsébe tartozó Botryococcus braunii planktonikus algafaj példányai. Hosszú idő alatt az elpusztult algák felvirágzásához és elpusztulásához köthetően, ritmikusan váltakozva rakódott le az alginit, amely Gércén kb. 40–80 m-es vastagságban, kb. 2 km2-es kiterjedésben mutatkozik (kb. 150 millió t ásványvagyon). A csendes vizű krátertóban csak a legfinomabb lebegő szervetlen szemcsék (pl. agyagásványok) ülepedtek le, a szervesanyaggal egyetemben. Mivel a víztest feneke oxigénmentes volt, ezért ott élőlények nem éltek, élettevékenységükkel nem kavarták fel a lerakódó kis üledéklemezeket. A bioturbáció elmaradása miatt az alginit egy finoman rétegzett, laminált üledék lett, ahol a lemezek egymással párhuzamosan ülepedtek le. A lerakódó iszap szervesanyagát a parti sűrű növényzet felől a szél által besodródó spórák és pollenek is gazdagították.
Az imént leírt kedvező tulajdonságai (pl. 62 nyomelem, magas szervesanyag-tartalom, semleges vagy enyhén lúgos pH) miatt bányásszák az alginitet, amelyből hazánkban nem kőolajat vonnak ki, hanem a mezőgazdaság hasznosítja. Az alginit kedvező tulajdonságairól a gércei bánya honlapja így ír: „Talajjavító hatását teljes körű kísérletsorozattal igazolták. A homokos, laza talajok szerkezetét kedvezően megváltoztathatja, jó hatással van a talaj vízmegtartó képességére, megakadályozza a növények számára szükséges, fontos tápanyagok kimosódását, így segíti elő azok folyamatos tápanyagellátását. Megfelelő mennyiségben és arányban felhasználva jelentősen növelheti a termés mennyiségét és minőségét. Semmiféle kemikáliát vagy adalékanyagot nem tartalmaz, természetes bányászott formájában kerül forgalomba. A kitermelést követően csak fizikai beavatkozással (aprítási, őrlési műveletekkel) teszik alkalmassá a talajjavításra. Környezetkímélő földtani képződmény, amelynek semmiféle káros, fitotoxikus hatása nincs.”
Hazánkban Pula település határában található egy felhagyott alginit-külfejtés, amelyben napjainkban a Kráter Kőpark és Ösvény mutatja be a hajdani krátertó ősmaradványokban gazdag üledékeit. Egyén magyar alginit-lelőhelyek: Várkesző, Egyházaskesző, Várpalota. A hazánk legnagyobb kiterjedésű alginit-előfordulását időszakosan termelő gércei bánya csak engedéllyel látogatható!
A gércei külfejtés pontos helyét és a többi térképi pontot itt találod: Térképnézet
Fotó és szöveg: Veres Zsolt
