A Hegyes-tű peperitjének egy részlete
A Káli-medence keleti peremén őrt álló, még így megcsonkítva is méltóságteljes Hegyes-tű a vidéken tett kirándulásaink kihagyhatatlan földtudományi attrakciója. Az oszlopos elválású bazaltokat feltáró kürtőkitöltés annak köszönheti meglétét, hogy az 1930-as évektől 1970-ig kőbánya emésztette a hegyet, feltárva a miocén végén működött vulkán belső szerkezetét. Írásunkban most azonban nem a bazaltoszlopok kialakulására összpontosítunk (ezt korábban már megtettük), hanem a bányafal északi részén található ritka képződményre, a peperitre. Kalandra fel, irány a kövek világa!
Az ún. Bakony–Balaton-felvidék vulkáni területen (BBVT) az alkáli bazaltvulkanizmus a késő-miocénben (kb. 8 millió éve) kezdődött, s a pliocén végén, pleisztocén elején (kb. 2,3 millió éve) fejeződött be. A hosszú vulkáni működés során a földköpeny anyagának részleges megolvadása miatt szilícium-dioxidban szegény, bázikus kemizmusú (bazaltos) olvadékok nyomultak a felszín felé, az extenziós (húzásos jellegű) feszültségek hatására keletkező hasadékok mentén. A döntően heves robbanásos (szakmai kifejezéssel freatomagmás) kitörések során a fent nevezett 6 millió év alatt kb. 50 darab kitörési központ működött, amelyek erősen lepusztult maradványai a BBVT meghatározó és ikonikus tájképi elemei.
A 336 m magas, bányászat által megcsonkított Hegyes-tű a BBVT második legidősebb vulkánja (Tihany után), hisz itt a vulkáni működés a radiometrikus kormeghatározás szerint kb. 7,94 millió évvel ezelőtt zajlott. A legtöbb környékbeli vulkáni felépítmény esetében a kitörések heves robbanásokkal és ebből kifolyólag törmelékszórásokkal kezdődtek, hisz a mélyből felnyomuló izzó magma nagy mennyiségű felszín alatti vizet raktározó tárolókőzetekkel találkozott. A Hegyes-tű esetében valószínűleg ilyen törmelékszórás nem volt, hisz ennek semmilyen nyomát sem sikerült kimutatni (de az is lehet, hogy volt, csak az erózió nyomtalanul eltüntette!). A triász karbonátos üledékes fekükőzetekre települő bazalt az egykori kürtő–kráter határán megszilárduló lávatömeget képviseli, azaz nem más, mint annak az erózió által kipreparált és a bányászat által feltárt maradványa. Működésekor a Hegyes-tű és környezete úgy nézhetett ki, mint napjainkban az etiópiai Erta Ale vulkán.
Ha az oszlopos elválású bazaltokat felvonultató bányafalakat megcsodáltuk, sétáljunk a bányaudvar északi falához és figyeljük meg az ott feltáruló kőzeteket. A sötétszürke bazaltoszlopok alatti pár négyzetméteres felületen egy környezeténél világosabb, sárgás és szürkés peperites kőzetösszletre lehetünk figyelmesek, amelyben sötétebb kőzetdarabok „úsznak”. De mi is az a peperit? Beszéljünk először róla kicsit általánosságban! A peperitnek nevezett különleges kőzet a magma/láva és a laza, nedves üledékek kölcsönhatásaként, azok keveredésével jön létre. Ebből kifolyólag peperit létrejöhet magmás intrúzió és nedves üledék kontaktusán, de igen gyakori víz alatti lávafolyások és üledék kölcsönhatásaként, ill. vízbe ömlő lávafolyások talpán, a láva és a nedves, laza üledék határán. A peperit kontaktusa a „bedolgozott” üledék felé lehet éles vagy igen szoros olvadék–üledék kölcsönhatásra utaló. A peperiteknek ez alapján két típusát különböztethetjük meg: blokk peperit és gömbös peperit. A blokk peperit általában szögletes magma/láva darabokat, összeilleszthető szerkezeteket, míg a gömbös peperit szoros olvadék–üledék kapcsolatot, gyakran elmosódott olvadék–üledék határt mutat. Az eddigi kutatások azt igazolták, hogy a blokk peperit durvább szemcseméretű üledékek esetében alakul ki, míg a gömbös peperitnél az olvadék finomszemcsés, jól osztályozott, lazább üledékekkel lép kapcsolatba. Láthatjuk tehát, hogy a peperit kialakulásához vízzel átitatott üledékek és a forró magma/láva kölcsönhatása vezethet. De vajon hogyan jöhetett létre a Hegyes-tűn található peperit?
A Hegyes-tű északi oldalán található peperites feltárás az egykori kürtő falához közeli szakaszt tárja fel, ahol a felnyomuló magma és az áttört, vízzel átitatott pannon üledékes összlet keveredni tudott. A Hegyes-tű vulkanizmusának beindulása idején ugyanis a területen a korábban itt hullámzó Pannon-tó folyóvizek által feltöltött deltasíksága helyezkedett el. A nagy vastagságú törmelékes üledékes összlet „vizes” volt, azaz nagy mennyiségű felszín alatti víz foglalta el az üledékek pórusait. Ez a magas víztartalom jelentősen meghatározta a BBVT vulkánjainak működését is, hisz a felfelé nyomuló izzó magma kölcsönhatásba lépve a vízzel, heves robbanásos kitöréseket generált a kitörések első fázisában. Így volt ez a Hegyes-tű esetében, ahol szintén robbanással indulhatott a vulkáni működés, de ennek törmelékes anyaga már az erózió áldozatául eshetett. Ebbe a „geo-sztoriba” illeszthető bele a peperit kialakulása is, amely a felnyomuló bazaltos magma és a magas víztartalmú, laza és képlékeny pannon üledékek keveredésével jött létre. Az itteni peperit a blokk peperitekkel mutat rokonságot, amely e sorok írójának szerény véleménye.
A peperit egy ritka kőzet, hazánkban igen kevés helyen figyelhető meg, főleg ilyen látványos feltárásban. Mondanunk sem kell, hogy ez sem látszana, ha nem lett volna a Hegyes-tűn bányászat! Viszont figyeljünk rá: mindent a szemnek, semmit a geológuskalapácsnak!
A Hegyes-tűi peperit pontos helyét és a többi térképi pontot itt találod: Térképnézet
Fotó és szöveg: Veres Zsolt
