Zrínyi-Újvár jelenlegi képe
Hazánk délnyugati végein, Őrtilos település határában, nem messze a Dráva és a Mura torkolatától, a Kakonyai-dombon kereshető fel az egykori Zrínyi-Újvár helye. A legkönnyebben Beleznáról megközelíthető terület a Mura árterében fekszik, nem messze a magyar–horvát államhatártól. A csalitosban barangolva kevesen gondolnak abba bele, hogy itt valaha egy nagy kiterjedésű erősség állt, amelyet maga Zrínyi Miklós hadvezér építtetett. Írásunkban Zrínyi-Újvár történetével ismerkedünk meg. Kalandra fel, irány a kövek világa!
„A vár építéséről az első híradások 1661 júniusából maradtak fenn. A források szerint Zrínyi még májusban megszemlélte és birtokba vette a Mura és a Kanizsa-patak összefolyása közelében fekvő, a török hódoltsághoz tartozó magaslatot, ahol egykor a Kecski-vár, Zrínyi dédapja egyik belső emberének épülete állt, majd arra való hivatkozással, hogy az „szinte saját birtokán” található, magánföldesúrként várépítésbe kezdett. Az új erősséggel állhat összefüggésben, hogy még májusban 10 ágyút öntetett Bécsben.
1661. július 5-én már 3 bástyája kész volt, s Vitnyédi István szerint csak néhány hét volt hátra befejezéséig. A vár körüli munkák azonban még a következő évben is folytak. 1662 áprilisában készült el például a Mura vizét a Kanizsába vezető, és azt így felduzzasztó árok. Az eredetileg kb. 300–500 fős őrséggel ellátott, mai ismereteink szerint földből és fából készült, szabálytalan alakú palánkvárat később tovább bővítették, 1664-re elővéddel és szárazárokkal is ellátták. Az építkezést Zrínyi saját jövedelméből finanszírozta, muraközi birtokainak, valamint a környező birtokosok, megyék és városok jobbágyságának ingyenmunkájával, valamint napszámosaival. A vár felépítését pénzzel és különböző felszerelésekkel támogatta a szomszédos Stájerország és a Velencei Köztársaság is.
1662-ben, amikor még javában folytak az erődítéssel összefüggő munkálatok, a „török lárma” miatt az Udvari Haditanács Jakob von Holst hadmérnök ezredest küldte Zrínyi-Újvárra, hogy szemlélje meg a helyet a török elleni védelem szempontjából. Holst nagy hadsereggel szemben védhetetlennek találta, és azt jelentette, hogy „elhelyezkedése miatt javítani sem lehet”. Az időközben megerősödött békepárt nyomására és a többszöri török sürgetésnek engedve, ezt követően rendelte el az uralkodó a vár lerombolását, amit azonban Zrínyi nem fogadott el és nem hajtott végre.1663 áprilisában Köprülü Ahmed nagyvezér ismét ultimátumban követelte Zrínyi-Újvár feladását, s mivel ezt nem sikerült elérnie, a vár casus belliként szolgált a meginduló 1663–1664. évi nagy török háborúban.
Ennek hadieseményei során augusztusban a boszniai és kanizsai pasa körülbelül 8000 emberrel megtámadta a várat, amelyet Zrínyi sikerrel megvédett. 1663. november 27-én a török ismét jelentős erőkkel, hidászcsapatokkal is megerősítve meglepetésszerű átkelést kísérelt meg a Murán Kotorinál, amelyet a helyszínre érkező Zrínyi egy egész napon át tartó éles küzdelemben akadályozott meg. 1664. január 21-én a Zrínyi-Újvártól indultak meg a Rajnai Szövetség Julius Hohenlohe vezette segélycsapatai, és Zrínyi hadai a török elleni támadó háború nyitányának szánt téli hadjáratra. Kanizsa ostromának feladása után Zrínyi-Újvárnál kapaszkodott meg a visszaözönlő keresztény sereg.
Kanizsa ostromát a keresztény had 1664. június 1-én, a török felmentő sereg közeledtének hírére hagyta abba. Ezt követően a fejetlenül, pánikszerűen menekülő hadak június 3-án értek a Mura mögé. Kisebb részük a Zrínyi-Újvárat szállta meg, nagyobb részük a Mura túlsó partján foglalt állást. Zrínyi ugyan azt javasolta, hogy maradjanak a bal parton, a vár előtt húzódó magaslatokon rendezkedjenek be időnyerést célzó, aktív védelemre, de javaslatát a többi generális nem fogadta el, s neki is át kellet kelnie a túlpartra. Így a légrádi szőlőhegynek a vár előtt húzódó magaslatait átengedték a másnap megérkező nagyvezér seregének. A török sereg több kísérletet tett a Murán erőszakos folyamátkelésre, de ezeket Hohenlohe és Strozzi generális Muraközben állomásozó csapatai rendre visszaverték. Ezzel párhuzamosan a törökök lövegállásokat emeltek a Zrínyi-Újvárral szembeni megszállt magaslatokon. Június 7-én megkezdődött a közelítőárkok ásása, majd a következő napon a vár lövetése is, azaz a rendszeres ostromműveletek.
Az események hírére Bécsben elhatározták a Montecuccoli által vezetett, Duna mentén operáló hadsereg átcsoportosítását a Murához. Montecuccoli június 15-én érkezett meg a táborba főparancsnoki kinevezésével a zsebében, és azzal az utasítással, hogy csak addig tartsa Zrínyi-Újvárat, amíg a Duna menti hadak és a még gyülekező birodalmi, valamint francia segélycsapatok a déli hadszíntérre beérkeznek. Ennek a vár maradéktalanul megfelelt, az 1500–2000 főre növelt védősereg, akiket naponta váltottak a várat a túlsó parttal összekötő hídon keresztül, négy hétig tudta föltartóztatni a többszörös túlerőben lévő törököket, akik csak nagy élő és anyagi veszteséggel, kemény harc árán tudták elfoglalni azt június 30-án. E napon kora reggel a török harmadik kísérlete végül sikerrel járt az elővédmű és a várárok elfoglalására, s ezt követően a demoralizálódott védősereg fejvesztve hagyta el a várat, anélkül, hogy fölrobbantották volna az elkészített aknákat. Közel egy hónapig tartó ostrom után a Zrínyi-Újvár török kézre került.
A vár sorsát illetően a török vezetés néhány napig bizonytalankodott. Július első napjaiban még megtartásáról gondolkodtak és kijavítása is megkezdődött, de végül a nagyvezér elnökletével megtartott haditanácson a vár lerombolása mellett döntöttek, amelyet július 7-én a keresztény védők által készített aknák segítségével véghez is vittek. Az 1663–1664. évi háborút lezáró vasvári békébe belefoglalták, hogy a háborút kirobbantó Zrínyi-Újvárat egyik fél sem építtetheti újjá, és nem láthatja el őrséggel.
Az 1661-ben emelt Zrínyi-Újvár mindössze három évig állt fönn. A vár stratégiai szerepet töltött be az 1660-as években folyt török elleni háborúkban. Nemcsak a Muraköz és a tágabb régió (Stájerország, Karintia, Friaul, Velencei Köztársaság) védelmét szolgálta, de az 1663 telén nemzetközi összefogással megindított támadó háború bázisa is lett. Jelentőségét mutatja, hogy még a háborút lezáró vasvári békekötésbe is belefoglalták.” (forrás: varbarat.hu)
Napjainkban a helyszínen már csak információs táblákkal és egy emléktáblával ellátott kőemlék utal a néhai erősségre.
Zrínyi-Újvár pontos helyét és a többi térképi pontot itt találod: Térképnézet
Fotó és szöveg: Veres Zsolt
