Részlet a Forrás-hegy geológiai tanösvényéből
Balatonalmádi és Veszprém között, a Balaton-felvidék lágy dombjaiban bújik meg a középkori eredetű kis település, Felsőörs. A falucska legrangosabb építészeti látnivalója az a prépostsági templom, amely a Balaton térségének egyik legjelentősebb román kori egyházi épülete. A földtudományok iránt érdeklődők sem fognak azonban unatkozni Felsőörsön, hisz a település északi részén, a Forrás-hegy térségében egy geológiai tanösvény kereshető fel. Nem is akár milyen, hisz itt lelhető fel a Balaton-felvidék tudományos szempontból egyik legértékesebb triász időszaki rétegsora. Írásunkban a Forrás-hegy útvonalait járjuk végig, megismerkedve azok legjellemzőbb kőzeteivel. Kalandra fel, irány a kövek világa!
A Forrás-hegy térségében feltáruló geológiai rétegek jelentőségére már a 20. század egyik legjelentősebb hazai geológusa, Böckh János is felhívta a figyelmet. Később id. Lóczy Lajos Balaton-monográfiájában is kiemelt szerepet kapott a Malom-völgy oldalában kibukkanó rétegek leírása. A mai arculatát az 1980-as években elnyerő tanösvény a 240 millió évvel ezelőtt, a triász időszak középső részén keletkezett rétegekkel indul, amelyet egy 10 millió éves időszak hiánytalan tengeri rétegsora követ. A továbbiakban a 2010-ben megjelent „A múlt ösvényein – Szemelvények Magyarország földjének történetéből” című nagysikerű kötet mondatait idézzük, Haas János geológus tollából:
„A tanösvény kezdeténél felállított magyarázó táblától lépcsőkön leereszkedve jutunk el a szelvény legidősebb szakaszát képező vastag dolomit rétegekig. Ezek a kőzetek sekély melegtengerben keletkeztek az anisusi korszakban. A vastag rétegek fölött agyagos dolomit vékony réteglemezeinek sorozatát látjuk, amelyek már melyebb és a nyílt tengertől elzárt medencében képződtek. Ezek a rétegek gyakorlatilag ősmaradvány mentesek, aminek oka az elzárt medencében kialakult oxigénhiányos víz lehetett.
Ezután vékony réteges szürke mészkőrétegek következnek, amelyekben deciméteres sötétebb szürke színű tűzkőgumókat is megfigyelhetünk. Ezt a kőzetfajtát a geológusok Felsőörsi Mészkőnek nevezik. A tűzkő mikroszkópikus méretű, kovavázzal rendelkező állatok (radioláriák) vázából keletkezett. A radioláriák a nyílt, mélyebb tengerek lakói. Arról van szó tehát, hogy egy sekély, tengerrel borított terület, geológiai értelemben rövid idő alatt – az aljzat lesüllyedése miatt – mélytengerre vált. Azonban nem mindegyik hasonló kort képviselő Balaton-felvidéki szelvény esetében van ez így. Ismerünk olyan területeket is, ahol a sekélytengeri körülmények tovább megmaradtak. Ebből következik, hogy a süllyedés nem általános, hanem nagyon is egyenetlen volt, tehát árkok, kisebb medencék alakultak ki a sekélyebb tenger alatti platók között.
Tovább sétálva a tanösvényen a rétegsor egyre fiatalabb rétegei következnek. A tűzköves mészkőrétegek közé agyagos rétegek települnek be. A feltárt szelvényszakasz végénél szabad szemmel is látható ősmaradványok sokaságát figyelhetjük meg a kőzet mállott felszínén, vagy a kőzetből teljesen kimállva az agyagos törmelékben. Legfeltűnőbbek a cseresznyemaghoz hasonló alakú és méretű mészvázú pörgekarú állatok, a brachiopodák maradványai. A tengeraljzathoz nyéllel rögzített tengeri liliomok, a crinoideák néhány milliméteres, sőt olykor centimétert is elérő, többnyire henger alakú mészanyagú váztöredékei ugyancsak gyakoriak. Ezek a szervezetek a medencét a környező sekélytengeri platóktól elválasztó lejtőn élhettek, és a váztöredékek onnan kerülhettek a medencébe.
A domboldal felsőbb szintjében feltárt rétegsor az alsóbb szelvény rétegsorának folytatása. Ez az a szakasz, ahol a középső-triász idősebb (anisusi) és fiatalabb (ladin) korszakának határa ősmaradványok alapján kijelölhető, de hogy pontosan hol célszerű ezt meghatározni, az hosszú időn át tudományos viták tárgyát képezte. A letisztított rétegsor idősebb része szürke, vékonyréteges mészkő, amely helyenként ammoniteszeket is tartalmaz. Ezután több méter vastag vulkáni tufa következik, amelyet – mivel igen mállékony, könnyen kimosódó kőzet – tető véd a pusztulástól. A tufában vékony, mélytengerben keletkezett – a relatív kormeghatározás szempontjából fontos mikroszkópikus méretű ősmaradványokat tartalmazó – mészkőrétegek vannak. A vulkáni tufában lévő apró cirkon ásványok, a radioaktív elemek bomlásán alapuló un. radiometrikus kormeghatározást is lehetővé tették. E nagy pontosságú vizsgálatok szerint a legalsó tufaréteg 241,1 millió, míg a legfelső rész 240,4 millió évvel ezelőtt keletkezhetett. Nyilvánvaló, hogy a vulkáni hamu tengerbe hullott és a tengerfenéken halmozódott fel. A mészkőrétegek akkor keletkeztek, amikor nem volt hamuszórás. Tekintettel arra, hogy a vulkáni tufa még emberi léptékben is igen gyorsan keletkezik, nagyon valószínű, hogy a vékony mészkőrétegek sokkal hosszabb időtartamot képviselnek, mint a vastag tufarétegek.
A tufás rétegek felett ismét mészkőrétegek következnek. E rétegek rózsaszínes szürke színűek és ammoniteszeket is tartalmaznak. Ezek az ősmaradványok döntő jelentőségűek a középső-triász anisusi es ladin korszak határának kijelölésénél, és a szakemberek legutóbbi megállapodása szerint ez a határ éppen ezekben a rétegekben húzható meg. Ezután vékonyréteges vörös tűzköves mészkő rétegsor található, amely viszonylag mély, nyílt tengerben keletkezett. A tűzkőgumók kovavázú egysejtű állatok (radioláriák) vázának kioldódásával, majd a kovaanyag újrakiválásával keletkeztek. Ez a középső-triász fiatalabb szakaszának mély tengerében keletkezett vörös tűzköves mészkő építi fel a tanösvény végpontjától északra található, erdővel fedett völgyoldalt es dombtetőt.
Az utóbbi években ez a geológiai alapszelvény az egész világon ismertté vált a triász időszak kutatói számára, mivel egyike volt annak a néhány gondosan kiválasztott szelvénynek, amelyek egy pontját a triász két korszaka közti határ etalonjaként kívánták kijelölni (azaz jelképesen ide ütötték volna be az aranyszöget). A szakemberek az idősebb korszakot anisusinak, a fiatalabbat ladinnak nevezik. Végül a választás egy déli-alpi szelvényre esett, de ettől nem csökkent a szelvény iránti nemzetközi érdeklődés.”
A tanösvény a Felsőörs nyugati szélén található Malomvölgyi utcából közelíthető meg (zöld sáv jelzés).
A Forrás-hegy pontos helyét és a többi térképi pontot itt találod: Térképnézet
Fotó és szöveg: Veres Zsolt
