A Csordás-völgy 16 fülkés kaptárköve
Az Eger és Miskolc között húzódó Bükkalja kies vidékét járva sűrűn találkozhatunk azoknak a misztikus sziklacsoportoknak a képviselőivel, amelyeket leggyakrabban használt elnevezésük után kaptárköveknek hívunk. A miocén kori riolit- és dácittufákon kiformálódott kúp alakú „tündérsziklákból” 72 darab lelhető fel a Bükkalja térségében. Ezek közül egy kicsit mindegyik más: eltérő a méretük, az alakjuk, az „érettségük” vagy éppen a felületükön elhelyezkedő fülkék száma, mérete és tájolása. Jelen írásunkban Cserépváralja község határába, a Csordás-völgy egyik kis mellékvölgyébe látogatunk el, ahol fenséges kaptárköveket tanulmányozunk. Kalandra fel, irány a kövek világa!
A szóban forgó kaptárkövek az egykoron „alsó riolittufának”, hivatalos nevén Gyulakeszi Riolittufa Formációnak nevezett vulkáni törmelékes összleten alakultak ki, amely a miocén földtörténeti kor elején (ottnangi korszak), kb. 20–19 millió évvel ezelőtt rakódott le. A nagyrészt szárazföldi térszínen felhalmozódott vastag (kb. 150–450 m), robbanásos eredetű vulkáni törmelékes összlet kb. 4–7 nagyobb kitörés terméke. A formáció zömét hullott, lavina- és áthalmozott riolittufák alkotják. A geokémiai értelemben savanyú (szilíciumdioxid-tartalom: kb. 70%) riolittufák horzsakőből, különféle magmás eredetű litoklasztokból (riolit, perlit, obszidián, dácit és piroxénandezit), valamint kristály- és üvegtörmelékekből tevődnek össze. A kristálytörmelékekben a savanyú plagioklász, a szanidin, a kvarc és a biotit a legjellemzőbbek, míg az amfibol csak alárendelten van jelen. Az egykori miocén vulkáni centrumok maradványai a Bükktől délre, az Alföld északi része alatt, fiatal üledékekkel eltemetve alusszák örök álmukat. A Csordás-völgy kicsiny keleti mellékvölgyében található kaptárkövek a fent nevezett formáció kevésbé összesült–összeolvadt, hullott horzsaköves változatán formálódtak ki.
A kaptárkövek szabályos, kúp alakú formáit sokáig szintén mesterségesnek hitték, mint az oldalukban található befaragásokat, pedig ezek a természet szobrászkodásának eredményei. A meredek tufás lejtőket a lineárisan (vonalasan) lefolyó vizek szabdalták fel változó nagyságú és formájú kúpokká, amelyek formálásához még egyéb felszínformáló tényezők (pl. csapadék, szél, fagy) is hozzájárultak. Magasabb térszínként való megmaradásukat egy mállási kéreg kialakulásával is magyarázzák. A Csordás-völgyben magasodó kaptárkövek közül a 2. sz. kúp az érett kategóriába sorolható be, hisz a szikla nem csatlakozik mögöttes nyereggel a lejtőkhöz, az is lepusztult már az idők folyamán.
A kúpok felületén mélyülő „vakablakok” azonban emberkéz alkotta, mesterséges befaragások. Az öt sziklán összesen 31 darab fülke számolható meg. A sziklacsoport 1. számú kúpja a legmonumentálisabb. Erősen repedezett, gyorsan pusztuló felületén 16 db nagymérető fülke sorakozik (ez látható a csatolt képen is). Az 1/a kúpon 3 fülke látható. A 2. számú kúp a kúpkifejlődés igen érett stádiumát képviseli. A meredek falú, igen keskeny magányos kúpon 6 db fülke van. A 3. sz. kúpon 2 fülke, a 4. sziklavonulaton 4 fülkenyom számolható meg. A mai napig nem tisztázott az, hogy kik, mikor és milyen célzattal faragták ki ezen rejtélyes fülkéket. A korábbi évtizedek kutatói gondolták már a befaragásokat méhkaptároknak, urnatartóknak, síremlékeknek, de egyik elgondolást sem támasztotta még eddig alá írott forrás vagy kézzel fogható régészeti lelet. Jelenleg azt feltételezzük, hogy a fülkék valószínűleg a Bükkalja térségében élő ősi népcsoportok bálványtartó fülkéi lehettek, s elkészítésüket folyamatosan végezhették Kr. u. 400 és 1500 között.
A könnyen faragható riolittufák a Bükkalja térségében 72 kaptárkövet hordoznak, amelyeken összesen 473 darab fülke található. A földtudományi, tájképi és kultúrtörténeti értékként is számon tartott ördögtornyokat 2014-ben természeti emlékként védetté nyilvánították, amelyet 2016-ban egy „Hungaricum” cím is „megfejelt”. A misztikus sziklaképződményeknél hatványozottan igaz az ősi mondás: „mindent a szemnek, semmit a geológuskalapácsnak!”
Ha Cserépváralja térségében kirándulunk, ne feledjük el megnézni a következő geoturisztikai attrakciókat sem: Barlanglakásos Tájház, Kis- és Nagykúp kaptárkövek, Furgál-völgy és a Nagy-Bábaszék kaptárkövei, Felső-szoros, középkori vár és gabonatároló vermek maradványai.
A Csordás-völgyi kaptárkövek pontos helyét és a többi térképi pontot itt találod: Térképnézet
Fotó és szöveg: Veres Zsolt
