A Czana-domb konglomerátumai, háttérben Cserkút és a Jakab-hegy

Pécs városától nyugatra, egy kis medencében bújik meg az ősi település, Cserkút. A pár száz főt számláló falucska legrangosabb látnivalója az 1270 és 1290 között román stílusban épült templomocska, melynek belső falait gyönyörű freskók borítják. A több mint 700 éves templom megtekintése után a geológiai értékekre fogékony (idő)utazók belevethetik magukat a környék perm és triász rétegsorainak rejtelmeibe is. Egy korábbi cikkünkben a Cserkút melletti vörös homokkő külfejtésével foglalkoztunk, most pedig egy védett földtani alapszelvényt tanulmányozunk a falu fölé magasodó Czana-dombon. Kalandra fel, irány a kövek világa!

A perm időszak végén és a triász időszak elején lerakódott, döntően vöröses színezetű törmelékes üledékes kőzetek jellegzetes földtani képződmények egész Európában. A Variszkuszi-hegységrendszer lepusztulása során hatalmas mennyiségű, különféle szemcseátmérőjű (pl. kavics, homok, aleurit, agyag) törmelék keletkezett, amelyet folyóvízi rendszerek szállítottak a világtenger (Panthalassa) felé. Az óceánok és tengerek felől a páradús légtömegek már nem jutottak el az egykori Pangea szuperkontinens belsejébe, ahol emiatt arid (száraz) és szemiarid (félszáraz) klíma uralkodott. A vörös színű üledékek oxidatív jellegű, ill. száraz környezetre utalnak: a homokkőben található vastartalmú ásványok (pl. limonit) víztelenedése (dehidratációja) miatt azok vörös színű hematittá alakultak át.
A Nyugat-Mecsekben nagy területeken bukkan a felszínre ez a vöröses, lilásvöröses színű törmelékes üledékes összlet (konglomerátum, homokkő, aleurolit), amely a Jakabhegyi Homokkő Formáció névre hallgat. A kőzettest leglátványosabb feltárásai a névadó hegyen, annak déli oldalában kereshetők fel (pl. Babás szerkövek, Sasfészek, Zsongor-kő). A perm és alsó-triász képződményekből álló hatalmas antiklinális (redőboltozat) déli szárnyán, Cserkút település déli határában viszont egy működő külfejtés, valamint a Czana-dombi feltárás az, amely a fent nevezett formáció rétegeit látványos és tanulságos formában feltárja. A Jakabhegyi Homokkő Formáció a triász időszak elején (kb. 250–245 millió éve) rakódott le az Eurázsiai kontinens déli szegélyén elhelyezkedő Tiszai-főegység mikrolemezén, a Tethys elnevezésű üledékgyűjtő északi partvidékén (természetesen nem a mai földrajzi helyén, hanem sok ezer kilométerrel távolabb). A kezdetben folyóvízi, majd sekélytengeri (árapályövi síkság) környezetben képződött vastag rétegsor legalsó szakaszát, az ún. „főkonglomerátumot” tárja fel a Cserkút feletti Czana-domb (265 m) rétegsora.
A Czana-domb felszínen lévő rétegei a Jakab-hegy hasonló korú és típusú képződményei felé mutatnak, hisz valaha azzal összefüggtek (nyugat-mecseki antiklinális), csak a kréta időszak tektonikai eseményei miatt az antiklinális magja összetört, majd később lepusztult (a domb az antiklinális déli peremén található). A Czana-domb konglomerátumjainak kavicsai főleg kvarc és riolit anyagúak, de előfordul közöttük egyéb metamorf-, sőt gránitkavics is. A kavicsok jól koptatottak és kerekítettek, ami tartós idejű szállításra utal. Közöttük előfordul az öklömnyi és deciméteres nagyságú kavics is. A Czana-domb törmelékes üledékes rétegsora a Jakabhegyi Homokkő Formáció egyik legtanulságosabb és leglátványosabb feltárása, csodálatos panorámával.
A Czana-domb természeti értékeit egy tanösvény mutatja be. A természetvédelmi oltalom alatt álló hegyen ne feledjük, hogy a földtani feltárás kőzeteit csak akkor láthatja más is, ha mi nem viszünk haza belőle darabokat.

A Czana-domb pontos helyét és a többi térképi pontot itt találod: Térképnézet

Fotó és szöveg: Veres Zsolt