A Melegmányi-völgy édesvízi mészkövei
A csodálatos Árpád-kori templomáról nevezetes Mánfa felől, valamint Pécs irányából (Fehérkúti Kulcsosház) is sűrűn igyekeznek turistautak a Mecsek egyik legromantikusabb és legismertebb karsztos völgye, a Melegmányi-völgy felé. A patakokkal, forrásokkal és barlangokkal ékes Melegmányi-karszt egyik leglátványosabb földtudományi/geoturisztikai értékei azok a forrásmészkövekből álló lépcsők, amelyeket a völgytalpon sebesen rohanó vízfolyás alakított ki. A szemünk előtt zajló geokémiai folyamatok azonban alapos magyarázatra szorulnak, amelyet ezen írásunkban feszegetünk. Kalandra fel, irány a kövek világa!
A Melegmányi-völgy térségében döntően triász, alárendelten jura időszaki (kb. 240–200 millió éves) tengeri karbonátos kőzetek alkotják a rétegsorokat, amelyek a szénsavas víz hatására jól oldódnak. Ezek közül kiemelendő a Lapisi Mészkő Formáció, amely egy karbonátos rámpán rakódott le a középső-triász anisusi korszakában. A Mecsek kiemelt mészkőtömegére lehulló, majd a mélybe szivárgó vizek hosszú utat tesznek meg a Mecsek karbonátos kőzeteiben, amíg például a Melegmányi-völgy térségének állandó és időszakos karsztforrásaiban újra napvilágot nem látnak. Ezek közül a legjelentősebb az Anyák-kútja, melynek hozama egy csapadékosabb időszakot követően a 2000 liter/percet is elérheti (a forrásszáj mögött egy kb. 60 m hosszú forrásbarlang húzódik). A kőzetek „fogságában” akár több ezer évet is elidőző, enyhén szénsavas karsztvizek jelentős mennyiségű meszet oldanak magukba áramlásuk során, az ásványtani értelemben döntően kalcitból (CaCO3) álló üledékes kőzetek repedésrendszeréből.
Az oldott mészanyaggal, azaz kalcium-hidrokarbonáttal – képlete: Ca(HCO3)2 – túltelített karsztvizek a hegy gyomrából forrásként való kilépésükkor eltérő nyomású és hőmérsékletű környezetbe kerülnek, azaz normál légköri viszonyok közé. Az oldatban addig egyensúlyban lévő geokémiai rendszer felborul azáltal, hogy a szén-dioxid elillan belőle. Ez a folyamat többféle tényező hatására következhet be. A sebesen futó patakvíz a meder egyenetlenségein (pl. kőzetek, bedőlt faágak) átbukik, esése megtörik, s megnövekszik a légkörrel érintkező felülete. A megnövekedett felület miatt a meszes vízben lévő egyensúlyi szén-dioxid elillan, s megkezdődik a tárgyakon a mészanyag szilárd formában (kalcit) való kémiai kicsapódása. A szén-dioxid karsztvízből való elvonását segítik a vízzel nagy felületen érintkező növények (pl. moszatok, mohák, zuzmók) is, amelyek élettevékenységük során (pl. légzés) szén-dioxidot használnak fel. Ezek a fizikai/kémiai folyamatok azok, amelyek a mésszel telített vízből kivonják a kalcium-karbonátot, bekérgezéseket hozva létre, mögöttük kis tavacskákkal. A vízfolyás irányára merőlegesen kialakuló gátacskák és tavacskák idővel szélességükben, hosszúságukban, valamint magasságukban is növekednek, hisz egy öngerjesztő folyamatról van szó. Így jöttek létre a Melegmányi-völgy forrásmészkő lépcsői is, amelyek kialakulása kb. 15 ezer évvel ezelőtt, még a jégkorszak végén kezdődhetett meg. Ezek közül a legnagyobb a Melegmányi-vízesés, melynek félméteres lépcsőin látványos formában bukik alá a víz (főleg bővizű időszakokban).
Magát a kicsapódó édesvízi karbonátos üledéket mésztufának, forrásmészkőnek vagy travertínónak nevezzük, míg a gátakból álló rendszert tetarátának. A forrásmészkő egy szürkésfehér vagy sárgásbarna színű, laza, alig cementált, porózus édesvízi karbonátos üledék, mely likacsos szerkezetét (innen a népies neve is: darázskő) a belőle kirothadó növényeknek köszönheti. A szemünk előtt zajló geológiai folyamat nem más, mint anyagáttelepítés a kémiai oldódás–kicsapódás segítségével. A Mecsek mészkőplatóin feloldódó mészkő karbonát anyaga oldatba megy, vándorol a kőzetek belsejében, majd egy arra alkalmas helyen kicsapódik. A folyamat eredményeként a fennsíkokon dolinák, víznyelők és barlangok, azaz anyaghiányos helyek alakulnak ki, míg a hegység völgyeiben és barlangjaiban édesvízi mészkő felhalmozódások jönnek létre. A karsztforrásokhoz köthetően tetaráták, míg a barlangokban cseppkövek. Erre mondják, hogy az anyag nem vész el, csak átalakul!
A forrásokkal, kőfülkékkel és barlangokkal ékes védett völgy Mánfa, ill. a Pécs feletti országútról egyaránt a piros kereszt jelzéseken érhető el.
Hasonló édesvízi mészkő test vált ki a Hidasi-völgyben található Csurgó vizéből is.
A Melegmányi-völgy forrásmészkő lépcsőinek pontos helyét és a többi térképi pontot itt találod: Térképnézet
Fotó és szöveg: Veres Zsolt
