Pusztavacs, hazánk földrajzi közepe (2019)

Minden valamirevaló országnak van egy legmagasabb, egy legalacsonyabb, egy legészakibb, egy legdélibb, egy legkeletibb és egy legnyugatibb nevezetes pontja, ill. egy földrajzi közepe is. Szerencsére hazánknak is, amely pontok közül már korábbi cikkeinkben foglalkoztunk az ország legmagasabban fekvő kövével (Kékestető, 1014 m), valamint a legalacsonyabb ponttal (Tiszasziget, 75,8 m) is. Hazánk sajátos, mondhatni szerencsétlen történelmi fejlődésének eredménye, hogy a Trianon előtti Magyarország közepe Szarvas városában kereshető fel, s nem esik egybe a mai földrajzi középpel. Jelen írásunkban körbejárjuk a maradék nevezetes pontot, északon, délen, keleten, nyugaton, valamint középen, e sorok írójának nosztalgikus képeivel (2005–2019). Kalandra fel, irány a kövek világa!

Hollóháza, hazánk legészakibb pontja (2007)

A Trianon utáni Magyarország középpontját Pusztavacstól (Pest megye) északkeletre, kb. 1 km-re mérték ki. A híressé vált pontra 1978-ban egy 11 m magas, nyolcszögű vasbeton gúlát emeltek, vörösfenyő borítással (Kerényi József építész tervei alapján), tetején aranyszínű fémgömbön álló toronycsúccsal, belsejében napórával. Az egy teljesen más dolog, hogy később kiderült, Magyarország közepe nem is itt van! A legújabb kori modern mérések a pusztavacsi ponttól délnyugatra 8400 m-re, a Hernád településhez tartozó Lehel út szomszédságában jelölték ki az új középpontot. Hasonló történetet már egy korábbi cikkünkben is elmeséltünk, Tiszasziget esetében, hisz ott is utólag derült ki, hogy hazánk legmélyebb pontja nem ott van, hanem a Szegedhez tartozó Gyálarét határában. Ehhez képest már csak hab a tortán, hogy Trianon előtt a ma hazánk legmagasabb pontját jelentő Kékestető teljesen ismeretlen volt a hazai túrázók előtt. No de folytassuk inkább tovább a nevezetes pontok fürkészését!

Garbolc határában, Magyarország legkeletibb pontján (2006)

Hazánk legészakibb pontja (is) egy érdekes történet. A legészakibb pontot jelző fa kopjafa Hollóháza településen (Borsod–Abaúj–Zemplén megye) kereshető fel, a Rákóczi és a Szent László utcák találkozásánál fekvő kis téren, 322 m-es tengerszint feletti magasságban. Korábban ez a kopjafa a Füzérhez tartozó, és az Országos Kéktúra útvonala mentén található lászlótanyai Károlyi-vadászkastély területén volt, de a magántulajdoni viszonyok miatt onnan eltették (2001). Ha nem települési szinten keressük a legészakibb pontját hazánknak, akkor a közigazgatásilag Füzérhez tartozó, a magyar–szlovák államhatáron, az erdők mélyén található pont a legészakibb (a Wikipédia szerint Hídvégardó hazánk legészakibb települése). Egy szó, mint száz, aki a legészakibb pontot jelentő kopjafánál szeretne fotózkodni, annak Hollóházára kell elzarándokolnia. Érdekességként jegyeznénk meg, hogy ezen kopjafa mellett található a Kéktúra-emlékmű, amely a hosszútávú vándorút kiindulási pontja (vagy egyeseknek végpontja) is egyben.

Az óramutató járásával megegyező irányba haladva a következő nevezetes földrajzi pont a legkeletibb, amely a magyar–román–ukrán hármashatár közelében, nem messze a Túr folyócskától található. A Szabolcs–Szatmár–Bereg megyei Garbolctól északkeletre, kb. 2 km-re található fa kopjafa tengerszint feletti magassága 120 m. Természetesen itt is elmondható, hogy a tényleges legkeletibb pont (az ún. elméleti pont) nem a kopjafa helyén van, hanem onnan kb. 1 km-re, a Túr folyó középvonalában.

Kásád határában, hazánk legdélibb pontján (2006)

A legkeletibb pont megtekintése után a legdélibb következik, amely a Baranya megyei Kásád határában kereshető fel, pontosabban a Beremend és Kásád közötti műút déli oldalán. A jelenleg is álló kopjafát 2015-ben készítették el, tengerszint feletti magassága 121 m. Nyilván mondanunk sem kell, hogy a tényleges legdélebbi pont ettől a kopjafától kb. 4 km-re délre található, a horvát határ mellett, s közigazgatásilag Beremendhez tartozik.

Felsőszölnök, hazánk legnyugatibb pontja (2005)

A legnyugatibb pontja Magyarországnak a Vas megyei Felsőszölnök határában található, a magyar–osztrák–szlovén hármashatáron. A Hármashatár tanösvény mentén juthatunk fel a 387 m-es magasságban lévő emlékműhöz. A határkövet egyébként 1922-ben állították fel. A háromoldalú emlékművön a három címer és a Trianoni, valamint a Saint-Germaini békeszerződés dátuma látható. Érdekesség, hogy a garbolci legkeletibb pont légvonalban innen 525 km-re található, amely 7°-nak felel meg (ez a helyi időben 27 perces eltérést jelent).

Itt jegyeznénk meg, hogy aki kedvet kapott a nevezetes földrajzi pontok felkereséséhez, szerezze be a Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) által kiadott kis füzetkét. Ebben bélyegzéssel igazolhatja, hogy teljesítette a „Portyázások Magyarország jellemző földrajzi pontjaira” elnevezésű túramozgalmat.

A nevezetes pontok térképi helyei: északi, déli, keleti, nyugati, középső

Szöveg: Veres Zsolt (fotók: ismeretlen szerzők)