Részlet a Rakaca melletti volt TSZ-kőfejtőből
A Rakacai-völgymedence kistájon, a Rakaca-patak mentén helyezkedik el a térség egyik központi települése, Rakaca. A középkori eredetű település napjainkban nem sok látnivalóval kecsegteti az arra járó vándorokat, hacsak a falucska fölé magasodó görög katolikus templomot nem soroljuk ide. A javarészt romák által lakott község neve pedig fogalom volt a 20. században, hisz a környékéről termelték ki az Európa szerte ismert díszítőkövet, a Rakacai Márványt. Ma már nem harsognak a néhai kőbányák a kőfaragók kalapácsaitól, viszont egy jó pár látványos és tanulságos feltárásban tanulmányozhatjuk a karbon időszaki márványt. Írásunkban a Rakacától délre található néhai TSZ-kőfejtő némának hitt, de annál beszédesebb kőzetfalait tanulmányozzuk. Kalandra fel, irány a kövek világa!
A Rakaca-patak (neve a szláv „rakovica=rákos” szóból származik) menti területek kőzetei magyarországi szinten is idősnek számítanak, hisz a földtörténeti paleozóikum devon és karbon időszakaiban rakódtak le, kb. 400–300 millió évvel ezelőtt. A változó mélységű tengervízben a különféle típusú üledékek (pl. karbonátos, sziliciklasztos) lerakódása természetesen nem a mai helyükön történt, hanem sok ezer kilométerre innen, ott, ahol éppen a területet hordozó kőzetlemez elhelyezkedett (ez a mai Bükköt is hordozó lemeztöredék lehetett). Ezek a homokos, kőzetlisztes, agyagos és karbonátos üledékek az évmilliók alatt kőzetté váltak, azaz diagenizálódtak, majd a földtörténeti kréta időszakban (kb. 120–110 millió éve) – a területet érő intenzív szerkezetföldtani események miatt – olyan mélységbe kerültek a földkéregben (kb. 300–450 °C hőmérséklet és kb. 2–3 kbar nyomás), hogy kisfokú metamorfózis érte őket. A korábbi medence fáciesű sziliciklasztos üledékek fillitté, míg a platform (és részben medence) fáciesű meszes üledékek kristályos mészkővé és márvánnyá metamorfizálódtak. Ezen alpi hegységképződési hatásokhoz köthető a területet ért bonyolult többfázisú gyűrődés és pikkelyeződés is, amely igen csak megbonyolította a terület földtanát, szerkezetföldtanát vizsgáló néhai geológusok munkáját. A fent nevezett átalakult kőzetek napjainkban a felszínen tanulmányozhatók, hisz a rajtuk lévő fiatalabb földtani képződmények a kréta időszak után lepusztultak (vagy lenyíródtak?), felszínüket csak helyenként fedik be negyedidőszaki vagy miocén (pl. pannon) üledékek.
A volt TSZ-kőfejtő a karbon Rakacai Márvány Formáció képződményeit tárja fel. A fehér–világosszürke, kékesszürke sávos, pados vagy tömeges kifejlődésű durvakristályos mészkő átlagosan 98%-ban kalcitból (CaCO3) áll. A nagy tisztaságú karbonátos kőzet sósavban feloldva 0,2–2,5% oldhatatlan maradékot (pl. kvarc, szericit, ill. nyomokban földpát, klorit, kaolinit, montmorillonit, pirit, goethit) tartalmaz. Az átkristályosodás miatt felismerhető ősmaradványt nem tartalmazó kőzetben a kalcitkristályok leggyakoribb nagysága 200–300 µm, de a legdurvább változatokban elérheti a 600–800 µm-t is. A viszonylag több oldhatatlan maradékot tartalmazó kékesszürke sávok finomabb szemcséjűek. A kemény, szívós, időtálló és dekoratív márvány tektonikusan kibillent rétegeit törmelék, málladék és talaj fedi a kőfejtőben, de a szálkőzetes kibukkanásokban szépen tanulmányozható a kőzet eredeti szövete és szerkezete.
A márvány felhasználása az ősidőkbe nyúlik vissza, de komolyabb bányászata a szocializmus éveiben, a 20. század második felében kezdődött el. Ekkor több kis kőfejtő üzemelt Rakaca és Rakacaszend térségében, amelyek a helyi férfi lakosságnak is kiváló munkalehetőséget biztosítottak. A szép díszítőkőből jutott bőven a budapesti metróállomásokra, sőt még a moszkvai KGST palota építéséhez is. Ez viszont mára a múlté: az egykori bányákat benőtte a gaz, feltöltődtek szeméttel és az egykori munkások segélyekből élnek. Vajon lesz még hangos a volt rakacai TSZ-kőfejtő a kalapácsok és a robbantások zajától?
Itt jegyeznénk meg, hogy Rakaca és Rakacaszend települések körül számtalan természetes és mesterséges feltárásban tanulmányozhatjuk a Rakacai Márvány Formáció és a Szendrői Fillit Formáció metamorf képződményeit. Ezekkel egy korábbi cikkünkben foglalkoztunk részletesen!
A rakacai TSZ-kőfejtő pontos helyét és a többi térképi pontot itt találod: Térképnézet
Fotó és szöveg: Veres Zsolt
