A tállyai kőbánya robbantás után

Az Eperjes–Tokaji-hegység déli elvégződésénél fekszik a műemlékeiről és kiváló borairól nevezetes Tállya. A település azonban nem csak kulturális és kulináris csemegéket rejteget, hanem földtudományi jellegűeket is, persze csak azoknak, akik nyitottak rá és megfelelő „geo-kíváncsisággal” rendelkeznek. Tállyától északkeletre emelkedik a hajdanán 416 m magas Kopasz-hegy, amely ma óriási külfejtéséről „nevezetes”. Az itt kibányászott és zúzott andezit az ország szinte minden pontjára eljutott már, nem is beszélve a hegyen zajló modern és egyedi rekultivációs munkálatok híréről. Írásunkban ezeket járjuk körbe. Kalandra fel, irány a kövek világa!

Az 1928 óta működő, Észak-Magyarország legnagyobb méretű és gyártási kapacitású kőbányája a Tokaji-hegység szarmata korszaki (középső-miocén) vulkanizmusába enged bepillantást, mesterséges földtani feltárások tucatjain keresztül. A késő-szarmata kovaföldcsíkos, horzsaköves riolittufába benyomult egykori szubvulkáni test közel függőleges, öt- vagy hatszög alakú, több 10 cm széles oszlopainak felszínén az utóvulkáni hidrotermális oldatok agyagásványos–pirites hártyákat hoztak létre. Alsó részükön, a bánya süllyesztői részén több dm-es, lignitcsíkos andezittufit kontaktizált, felszakított darabjai találhatók. A süllyesztő +285 mBf szintjén végig szálban álló, közel függőleges oszlopos elválású, szürkéssárga piroxénandezit figyelhető meg, amely jó minőségű zúzottkő nyersanyag. Ez a piroxénandezit a radioaktív K/Ar kormeghatározás alapján kb. 13 millió éves és erősen elváltozott (limonitos–agyagos) az öt- vagy hatszögű kihűlési repedések mentén. Ezen nyitott repedések felülete mentén, a központi részen, a korábbi függőleges kihűlési repedésekbe utólag fekete színű, olivines piroxénandezit szubvulkáni testek (dájkok) nyomultak be, a radioaktív kormeghatározás szerint kb. 9 millió éve. Ebből kelet felé legyezőszerűen szétágazó, néhány cm átmérőjű kihűlési oszloposságú, több 10 m hosszúságú apofizák ágaznak ki a korábbi függőleges kihűlési elválások közötti térben.
A kétféle andezittípus mintájának kőzettani vizsgálata azt bizonyította, hogy azok ásvány–kőzettani összetétele eltérő. Az idősebb, függőleges oszloposságú, szubvulkáni andezit test, mely a bánya fő tömegét alkotja, típusos piroxénandezit (augitos hiperszténandezit, andezin–labradoritos földpáttal). A fiatalabb, vízszintesen sugaras, vékony oszloposságú dájkok olivines piroxénandezitek (augitos olivinadezit, andezines földpáttal.)
Ez a két kőzettípus a teljes külfejtés területén megtalálható volt a bányászat során, de a felső szinteken az olivines kőzettípus az egykori szubvulkáni test kupola zónájában csavart oszlopos áttöréses dájkokat formált. A típusos piroxénandezit szövete és alapanyaga pilotaxitos porfíros. Az olivines piroxénandezit szövete, alapanyaga trachitos hialopilites. A másodlagos magmakamra közelségére utal a Cell 8/2000 mély-szeizmikus szelvény, ami alapján a felső kéregben kb. 6–8 km mélységben lehetett az. Ezt támasztják alá a mikroszkópi felvételeken látható földpát–piroxén összetömörödött, több ezer mikronos méretű kristályhalmazok is.
Az üzemben gyártott terméskő, zúzottkő, aszfalt- és vasútépítési, betongyártási alapanyagok magas minőségi követelményeit folyamatosan kielégítő, közvetlen vasúti kapcsolattal rendelkező bányaüzem az utóbbi 20 évben átlagosan 1 millió tonna zúzottkövet állított elő.  A bányaüzem Natura2000 természetvédelmi oltalom alá esik, elsősorban a környezetében fészkelő Bubo bubo (uhu) és a Dorgó-tetőn található árvalányhaj- és írisz fajok miatt. Ez utóbbi egyben azt is jelenti, hogy körülbelül 20 millió tonna ásványvagyon hozzáférése korlátozott. Másik jelentős tényező, hogy Tállya település közigazgatási területe (további 26 településsel együtt), mint a Tokaj-Hegyalja történelmi borvidék kultúrtáj, világörökségi védelem alatt áll. Emiatt a hazai kőbányászati gyakorlatban szokásos tájrendezési megoldásokon túlmenően, Tállyán tájépítészeti tervezést is magában foglaló bányaművelést kell végezni. Egy 2013–2016 években mintegy 100 millió forintos költségvetéssel futott projekt keretében a leginkább exponált meddőhányók tájba illesztését végezték el.
A tállyai kőbánya két legnagyobb meddőhányóján tájrendezést hajtottak végre, amelyben a Corvinus Egyetem szakértői is tevékenyen részt vettek. A tájbaillesztési tanulmányterv tartalmazott táj- és bányatörténeti kutatást, térségi – több turisztikailag fontos nézőpontból készült – látványelemzést, morfológiai és botanikai állapot vizsgálatokat, valamint tájbaillesztési javaslatokat is. A tervet a bányavállalkozó, mind nemzeti parki, mind világörökségi szakértők bevonásával készíttette el. A konzultációt követően elkészültek a meddőhányók kiviteli tervei, amelyekben (geotechnikus szakértő bevonása mellett) tereprendezési és növénytelepítési tervek is szerepeltek.
A kivitelezési munka során olyan felszínformákat alakítottak ki, amelyek a környező – elsősorban vulkanikus – morfológiához és a háttérben megjelenő hegyvonulatok alakjához illeszkednek. Összesen 177000 m3 földmunkát végeztek el ennek során.  A növénytelepítés alatt összesen 6717 darab cserjét és 3139 darab facsemetét ültettek el, amelyek mind őshonos fajok voltak. 55911 m2-nyi területen végeztek ún. hidro-vetést, amely során a speciális fűmag keveréket vízágyús lövéssel juttatták a meddőhányók oldalára. A kivitelezéseket természetesen folyamatosan ellenőrizte a tájépítész tervező szakember.
A tállyai kőbányában működik a Colas Északkő központi laboratóriuma, amely NAT akkreditációval rendelkezik, többféle vizsgálati módszerre. Leggyakoribb vizsgálataik a szemmegoszlás, aprózódással szembeni ellenállás (LA) és a kopással szembeni ellenállás (MDE), de sűrűség-vizsgálatokat is végeznek, valamint egyedülállóan automata metilénkék-vizsgáló berendezéssel is rendelkeznek, amely a homok frakciók (0/2 és 0/4) agyagásvány tartalmának vizsgálatánál, az előírást jóval meghaladó vizsgálati darabszámot tesz lehetővé.
A kőbánya engedéllyel látogatható!

A Kopasz-hegyi kőbánya pontos helyét és a többi térképi pontot itt találod: Térképnézet

Fotó és szöveg: Veres Zsolt