A Dél-Dunántúlon emelkedő, kiváló borairól nevezetes Villányi-hegység keleti végén áll őrt a terület legmagasabb pontja, a 442 m magas Szársomlyó (Harsányi- vagy Nagyharsányi-hegy), amely egyben hazánk legdélebbi hegycsúcsa is. A középidei karbonátos kőzetekből álló,...
Olvasóink már megszokhatták azt, hogy „A kövek mesélnek” oldal szerkesztője írásaiban szívesen mutat be a miocén Pétervásárai Homokkő Formáció törmelékes üledékes kőzetein kialakult földtudományi értékeket. Ezek nagy része a Salgótarján és Ózd között húzódó kistájakon...
A Bakony–Balaton-felvidék vulkáni terület bazaltos képződményei a pannon üledékekből álló térszíneken kiemelkedésekként jelentkeznek. Ezek közül az id. Lóczy Lajos által tanúhegyeknek elnevezett felépítmények merész kúpjai számos esetben középkori erősségek...
Kedves olvasóink nagy része úgy hiheti, hogy egy folyónak csak egy forrása van. A Maros esetében viszont legalább két forrás ismeretes, amelyek földrajzilag is viszonylag távol helyezkednek el egymástól. A folyó forrásainak felkereséséhez legalább egy napot kell...
A Balaton-felvidék és a Tapolcai-medence térsége földtanilag rendkívül változatos, ahol különböző korú magmás, üledékes és metamorf kőzetek képviseltetik magukat. Ezek közül többük bányászata is zajlott/zajlik a területen, gondoljunk csak például a permi vörös...
