Andezit gömbkő a Kisgéc melletti bányából
A Nógrád megyei Magyargéchez tartozó Kisgéc határában, a Nógrádmegyeri-patak völgye fölé szégyenlősen emelkedik a Vincze-hegy 292 m magas erdős vonulata. A hegy nyugati oldalában, alig észrevehető módon egy felhagyott kis külfejtés lassan benövényesedő „sebhelye” hívja fel magára a figyelmet. A mesterséges geológiai feltárást kevesen ismerik, pedig a környék miocén kori vulkanizmusának „lelkivilágába” nyújt betekintést, méghozzá látványos és tanulságos formában. Írásunkban a kisgéci Gömbköves-bánya magmás és üledékes kőzeteit, ill. azok kontaktusát tanulmányozzuk. Kalandra fel, irány a kövek világa!
Kisgéc térsége a Szécsényi-dombság elnevezésű kistájon fekszik, ahol a vízfolyásokkal aprólékosan felszabdalt dombvidéket döntően oligocén végi és miocén törmelékes üledékes tengeri képződmények (pl. agyagkő, aleurolit, homokkő, slír, márga) építik fel. A miocén földtörténeti korban a mélyből andezites magmás testek nyomultak be az említett üledékes kőzetekbe, amelyek hosszanti hasadékok mentén szilárdultak meg. Az erózió által a „puhább” üledékes kőzetek „tengeréből” kipreparált telérek a domborzat legmarkánsabb elemei a kistájon, amelyek kialakulása megér egy részletesebb ismertetést.
A kistájon barangolva nagyjából észak-északnyugat–dél-délkeleti csapású, vasúti töltéshez hasonló vonulatokat vehetünk észre, amelyek kb. 50–100 m-es relatív szintkülönbséggel magasodnak a környező vízfolyások völgyei fölé. A hosszanti, keskeny vonulatok kipreparálódott telérek, amelyek kőzetanyaga a piroxénandezit. A telérek olyan magmás, változó kiterjedésű kőzettestek, amelyek ásványos összetétele, szövete, szerkezete jelentősen eltér a befoglaló kőzetekétől. A Cserhát vidékén a középső-miocén bádeni és szarmata korszakainak határán (kb. 13–12 millió éve) alakultak ki az andezites „magmacsomagok” a litoszféra mélyén, amelyek a már korábban lerakódott üledékes kőzetekbe (Szécsényi Slír Formáció, Pétervásárai Homokkő Formáció) préselődtek bele. A geokémiai értelemben intermedier (vagy neutrális, azaz közepes szilíciumdioxid-tartalmú: kb. 52–65%), izzó kőzetolvadék azonban nem ömlött ki a felszínre, hanem a hasadékok mélyén lassan hűlt, kristályosodott ki. Az idők folyamán így született meg a magmából a fekete, sötétszürke színű szubvulkáni andezit (hivatalos nevén: Kékesi Andezit Formáció), amely a telérek anyagát is alkotja. A kiváló műszaki–kőzetfizikai paraméterekkel jellemezhető piroxénandeziteket az elmúlt évszázadokban több helyen is bányászták építőkő gyanánt (jelenleg Zsunypuszta határában folyik kitermelés).
A miocén kor óta lassan emelkedő területről – a klímaváltozásokkal „összhangban” – az eróziós folyamatok (alapvetően a folyóvizek, tömegmozgások) „leradírozták” a teléreket fedő idősebb üledékes kőzeteket és kipreparálták azokat, látványos tájképi elemeket alakítván ki. A telérek bányászat által megbontott oldalaiban azonban több helyen tanulmányozható a korábban leírt andezit és (jelen esetben) a sekélytengeri homokkő kontaktusa, így a cikk témáját adó Gömbköves-bányában is.
Az üledékes kőzetek mellett egy nagyon érdekes jelenség az andezit különféle méretű, közel gömbhöz hasonlító, hagymahéjszerűen málló kifejlődései. Az andezites magma lassú hűlése annak idején kintről befelé történt koncentrikusan, amely már előre meghatározott egy belső struktúrát. A későbbi felszíni mállási folyamatok hatására a kőzet hagymahéjszerű kis gömbhéjai hántolódni kezdtek, értelemszerűen kintről befelé haladva. Így jöttek létre azok a „szemeskövek”, amelyek gyűjteményünk szép darabjai lehetnek (egy korábbi gyűjtésünk példányából Szegeden szertartási gyűrűtartó lett – a szerk. megjegyzése).
Ha a kistájat járjuk, érdemes megnézni a Nagylóc határában található kettős telért, valamint az andezites gömbkövek egyéb látványos kibukkanásait is.
A Gömbköves-bánya pontos helyét és a többi térképi pontot itt találod: Térképnézet
Fotó és szöveg: Veres Zsolt
