Részlet a billegei kavicsbányából
A Balaton-felvidék és a Tapolcai-medence térsége földtanilag rendkívül változatos, ahol különböző korú magmás, üledékes és metamorf kőzetek képviseltetik magukat. Ezek közül többük bányászata is zajlott/zajlik a területen, gondoljunk csak például a permi vörös homokkőre, a triász dolomitra vagy éppen a pannon bazaltra. A különféle építő- és díszítőkövek mellett az emberi társadalomnak szüksége van laza üledékekre, például homokra és kavicsra is. Ezeket az építőipari és útépítő ásványi nyersanyagokat nem véletlenül említettük, hisz írásunkban a Tapolcától nem messze található Billegei-kavicsbányába látogatunk el, ahol az egykori Pannon-tó üledékeit tanulmányozzuk. Kalandra fel, irány a kövek világa!
A csak bejelentkezéssel és engedéllyel látogatható kavicsbánya (Readymix–Lesence Kft.) Tapolcától nyugatra helyezkedik el, közigazgatásilag Lesencetomaj területén. Mielőtt a bányában feltáruló üledékes képződmények tanulmányozását elkezdenénk, beszéljünk pár szót a tájegységet borító pannon képződmények lerakódási körülményeiről. A törmelékes üledékes összlet kialakulásának megértéséhez kb. 10 millió évet kell visszaugranunk az időben, a földtörténeti miocén kor kései szakaszába. Ekkor a mai Tapolcai-medence területén a Pannon-tó vize hullámzott, amelybe északkelet felől egy hatalmas félszigetként „lógott be” a Dunántúli-középhegység vidéke. A terület déli pereménél egy tektonikailag preformált („előrejelzett”) kis öböl helyezkedett el, melynek partján a szárazföldi területek felől érkező vízfolyások durvaszemcsés (kavicsos és homokos) üledékekből álló deltákat építettek ki. A Dunántúli-középhegységet reprezentáló szárazföldi területek felől érkező folyók durvaszemcsés deltaanyagát a szakemberek a Békési Formáció Kállai Tagozatába sorolják be legújabban. A Billegei-kavicsbánya többek között egy ilyen kis (Gilbert-típusú) deltatest üledékeit tárja fel, amely a csatolt fotón is kiválóan látszik.
Az üledéktest alsó két egysége döntően szemcsevázú konglomerátumból épül fel, amelyben a szemcseméret a durva kavicstól a közép és apró kavicson át a darakavicsig változik. A szemcsevázú azt jelenti, hogy a konglomerátumot felépítő kavicsszemcsék döntően érintkeznek egymással. A homoktartalmú rétegek szürkék, míg a homokmentesek erősen színezettek, akár vas-oxiddal cementáltak. Az egyes rétegeken belül az osztályozottság jó, gyakori a normál gradáció. A legalsó egység 4–15 m vastag délnyugati, déli és délkeleti dőlésirányokkal, a fedőréteg vastagsága csupán 1–5 m, jellemzően északkeleti dőlésirányokkal. A legfelső egység nagyon jól osztályozott, fehér apróhomokból és kavicsos homokból épül fel, esetenként dm-es nagyságú keresztrétegzettséggel. Ezt az egységet kizárólag vízszintes kötegek építik fel és diszkordánsan, azaz üledékhézagosan követi az alsóbb egységeket. Itt jegyeznénk meg, hogy a jó osztályozottság az üledékszemcsék közel egyforma méretét, míg a normál gradáció a rétegekben felfelé finomodó szemcseméretet jelenti.
A látványosan rétegzett és színezett, a Pannon-tó partján kb. 10 millió évvel ezelőtt létezett folyóvízi deltatorkolat üledékanyaga olyan környezetben rakódott le, amely a delta különböző fejlődési fázisait reprezentálja. A legalsó egység a relatív vízszintemelkedés első, 10–20 m-es nagyságú lépését mutatja, amelyet a nagy mennyiségű üledék behordása miatti deltaprogradáció, azaz a delta tó irányába történő előrenyomulása nyomán keletkezett. Ezt a kimélyülési folyamatot néhány méteres amplitúdójú vízszintcsökkenések szakították meg, amelyekre különféle üledékszerkezeti jegyek utalnak. A fedőrétegek ismét folyamatosan és fokozatosan emelkedő vízszintet jeleznek, kiegyenlített üledékképződéssel. Ebből következik, hogy rekonstruált vízszintváltozások az egész medence területén bekövetkező süllyedésnek, valamint az éghajlat megváltozásának (megnövekedett nedvesség) következménye.
A bányászat által feltárt Gilbert-típusú delta a maga nemében egyedülálló és alaposan tanulmányozott földtani képződmény, amely a bányászati tevékenység miatt folyamatosan változik. Az innen kitermelt színes kavicsos összlettel számtalan helyen találkozhatunk az országban, például játszóterek, közparkok kavicsolásában, valamint a Balaton-parti sétányokon is. Felhasznált irodalom és további szakmai információk innen érhetők el.
A kavicsbánya pontos helyét és a többi térképi pontot itt találod: Térképnézet
Fotó és szöveg: Veres Zsolt
