Földtani alapszelvény Pétervására határában
Salgótarján és Ózd között, a róla elnevezett medencében, a Tarna mellett fekszik a szebb időket is látott kisváros, Pétervására. Turisztikai látnivalói közül a lehangoló állapotban lévő Keglevich-kastély emelendő ki, amely korábban iskolaként működött. A geológusoknak azonban ismerősen cseng a város neve, hisz egy olyan miocén földtani formációnak a névadója, amely Észak-Magyarországon hatalmas területeket borít be. Ennek a tiszteletére írásunkban a városka keleti határában található földtani alapszelvényt tanulmányozzuk. Kalandra fel, irány a kövek világa!
A geológia tudományának részét képező sztratigráfia (rétegtan) a Föld kérgét felépítő kőzettestek tudománya, amely azok megjelenési módjával, települési helyzetével, tagolásával, kronológiai (időbeli) egymásra következésével, osztályozásával és számos egyéb más tulajdonságával foglalkozik. Alapvető célja a kőzettestek elkülönítése és rendszerező besorolása különféle rétegtani egységekbe, amely során egymással szomszédos vagy egymásra települő kőzettesteket egységekbe foglal, bizonyos közös tulajdonságaik alapján. A kőzeteket különféle litológiai tulajdonságaik (pl. ásvány–kőzettani, geokémiai, geofizikai) alapján csoportosítja az ún. litosztratigráfia (kőzetrétegtan), amely a földkérget felépítő kőzeteket formációkba sorolja be (ez a kőzetrétegtani osztályozás alapegysége). A formációk olyan többnyire homogén kőzetkifejlődések, amelyek litológiai (kőzettani) jellemzőik alapján a terepen makroszkóposan jól azonosíthatók és elkülöníthetők a többi formációtól. További fontos kritériumuk, hogy térképezhetőknek és szelvényen ábrázolhatóknak kell lenniük. A formációk nagyobb kiterjedésű formációcsoportokba sorolhatók be, míg kisebb egységekre, tagozatokra és rétegekre bonthatók tovább. A hazánk földjét felépítő, felszínre is kibukkanó kőzetek legtöbbikének van egy olyan etalon kibukkanása, amely azok földtani alapszelvényének minősül.
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 22. § f) pontja szerint oltalmuk biztosítása érdekében védetté kell nyilvánítani (egyebek mellett) az arra érdemes földtani képződményeket és alapszelvényeket is. „Földtani alapszelvénynek azokat a földtani képződményeket tekintjük, amelyeket a Magyar Tudományos Akadémia szervezeti rendszerében működő, e célra alakult, tudományos kutatókból, oktatókból álló, a természetvédelem szervezetrendszerétől független tudományos testület annak nyilvánít. A földtan kutatói évtizedek alatt felderítették és alaposan feldolgozták azokat a helyszíneket, amelyek a legjobban reprezentálnak egy-egy földtani képződményt vagy földtörténeti időtartamot, és ezeket nyilvánították földtani alapszelvénnyé. Ezek olyan kőzetrétegtani és időrétegtani etalont jelentenek tehát, amihez hozzá lehet igazítani más területek képződményeinek megítélését. Elmondható tehát, hogy minden egyes földtani képződmény az azt létrehozó természeti folyamat, és a hozzá szükséges földtörténeti idő emlékműve is egyben.”(forrás: termeszetvedelem.hu)
Észak-Magyarországon, illetve Szlovákia déli részén, nagy területen (> 1500 km2) nyomozható a felszínen a Pétervásárai Homokkő Formáció, melynek védett földtani alapszelvénye a névadó város keleti határában kereshető fel (Tarna-völgy kistáj), parkosított környezetben (Szent Márton út). A miocén földtörténeti kor elején (eggenburgi korszak; kb. 23–19 millió éve) képződött, több száz méteres vastagságú üledékes összlet döntően finom- és durvaszemcsés homokkőből áll, amely az egykoron itt hullámzó Paratethys partmenti–sekélytengeri zónájában rakódott le. A formációt a felszínen általában sárga, szürkésfehér vagy zöldesszürke színű, karbonátos kötőanyagú, különféle mértékben cementált keresztrétegzett homokkő alkotja, konglomerátum-betelepülésekkel. A Pétervásárai Homokkővel fedett területeken szembeötlő a változatos és látványos formakincs, melynek létrejötte a homokkövek eltérő cementáltságával, és az ehhez kapcsolódó mállási folyamatokkal van összefüggésben. A pétervásárai alapszelvény a formáció egy sárgásszürke színű, jól rétegzett, vetőkkel tarkított szakaszát tárja fel.
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (Tarnavidéki Tájvédelmi Körzet) által kihelyezett ismertetőtáblát nemrégiben megrongálták, majd eltűntették. Természetesen ezt nem a földtani alapszelvényt meglátogató geoturisták tették, de mégis mindenképp meg kell említenünk, hogy látogatásunkkor gondoljunk az ősi közmondásra: „mindent a szemnek, semmit a geológuskalapácsnak”!
A fent ismertetett formációnak látványos és tanulságos természetes feltárásait tanulmányozhatjuk még Nemti (Sárkány-kő, Leány-kő, Morgó-gödri), Bükkszenterzsébet (Nagy-kő), Tarnalelesz (Ordas-kő, Kis-kő, Pes-kő, Szarvas-kő) és Istenmezeje (Noé szőlője) települések térségében is.
Az alapszelvény pontos helyét és a többi térképi pontot itt találod: Térképnézet
Fotó és szöveg: Veres Zsolt
