A Teleki-csúcs törmelékbe temetkező csúcsa

A Keleti-Kárpátok nyugati láncainak középső részén helyezkedik el a Kelemen-havasok vidéke. A Kelemenben veszi kezdetét az a vulkanikus ív, amely egészen a Hargita déli részén található Csomádig húzódik. A vulkanikus kőzetekkel és bizarr sziklaképződményekkel tarkított hegység a túrázok kedvelt vidéke, hisz az elzárt és erdős Kelemen kiváló trekking-terepet biztosít az őt járó vándoroknak. Az egykori ősvulkán maradványát adó kaldera peremén végiggyalogolva érhetjük el a Keleti-Kárpátok csúcsainak egyik legmagasabbikát, a Pietroszt (2102 m) is. Írásunkban a néhány évig a Teleki-csúcs névre hallgató sziklaóriás kialakulásával és formakincsével ismerkedünk meg. Kalandra fel, irány a kövek világa!

A Kelemen vidékén (amely a Kárpátok legmagasabb vulkáni masszívuma) kb. 11 millió évvel ezelőtt, a miocén földtörténeti kor végén kezdődött el az a vulkanizmus, amely több szakaszban hozta létre a hegység vulkáni felépítményét (befejeződése kb. 6–5 millió évvel ezelőttre tehető). A ciklikus működés során a különféle típusú kitörések (és az azt követő eróziós/szedimentációs folyamatok) változatos kőzettípusokat hoztak létre, amelyek közül az andezites jellegű vulkáni kiömlési (effuzív) magmás kőzetek dominálnak, de alárendelten jelen vannak dácitos, riolitos, sőt bázikusabb bazaltos kőzetek is. Az előbbiekben felsorolt lávakőzetek mellett nagy területet borítanak be a különféle piroklasztikus (azaz vulkáni törmelékes) kőzetek is (pl. andezittufák, andezit-agglomerátumok). A vulkáni működés vége felé épült fel a Kelemen andezites tűzhányója (akár 3000 m magas is lehetett!), amely alól viszonylag gyorsan kiürült a magmakamra. Ennek a folyamatnak a hatalmas vulkáni felépítmény összeomlása lett a következménye (kb. 7 millió éve). Az összeroskadt tűzhányó helyén egy óriási, kb. 10 km átmérőjű kaldera alakult ki, amely napjainkban a legmagasabb csúcsokat hordozza, gerinctúránk leglátványosabb helyszíneivé avanzsálva azokat. Ezen a kalderán ül a hegység, sőt az egész Keleti-Kárpátok egyik legmagasabb sziklapiramisa, a néhai Teleki-csúcs is. A 2. bécsi döntés után a II. világháború végéig ugyanis a csúcs Teleki Pál politikus és földrajztudós nevét viselte.
A 2102 m magas Pietrosz vagy Nagy-Köves kemény, több órás kaptatókkal érhető csak el a környező mélyen ülő völgyek irányából. Egyre magasabbra emelkedve rajta azt vehetjük észre, hogy vad sziklagerincek, törmeléktakarókba temetkező sziklakupolák és meredek leszakadások kísérik utunkat, igazi magashegységi formakinccsel ajándékozva meg minket. A hegység 1700 m feletti, északias irányba tekintő régiója a földtörténeti pleisztocén (jégkorszak) hidegebb periódusaiban eljegesedett, felszínformálását a jég vette át. A glaciális formakincs közül kiemelendők az észak felé néző meredek lejtőkbe faragott kárfülkék, amelyekből annak idején a mély völgyek irányába kisebb-nagyobb gleccserek ereszkedtek alá. A mozgó jégtömeg, valamint az erőteljes fagyaprózódás hatására alakult ki az a zord, de szemet gyönyörködtető formakincs, amely a kaldera magasabb régióit jellemzi. A kemény, de repedésekkel átjárt andezitbe beszivárgó és megfagyó vizek tétfogatnövekedése volt az, amely „felőrölte” a csúcsokat alkotó kőzeteket, látványos kőtengereket és törmeléklejtőket alakítva ki.
A Pietrosz térségében a „Földanya” által kialakított természeti képződmények mellett emberi kéz alkotta (antropogén) formákkal is találkozhatunk. Ilyenek azok a fűvel benőtt lövészárkok, amelyekben a II. világháború során magyar katonák teljesítettek szolgálatot, az embertelen hegyi körülmények között (éles bevetésükre azonban soha nem került sor). Szintén érdemes megemlíteni a Mária Teréziáról elnevezett ösvényt is (Mária Terézia útja), amelyet az uralkodó parancsára építtettek ki azért, hogy az azon masírozó katonák útjukat állják azoknak a határsértőknek, akik Moldova irányából kívántak a Habsburg Birodalom területére lépni. Ma turistautak futnak a kellemes vonalvezetésű hegyi ösvényen, amelyeken a Pietrosz alatti nyeregből a Negoj-nyereg között elkerülhető a főcsúcs. De ne kerüljük el!
Azt persze mondanunk sem kell, hogy a néhai Teleki-csúcsról csodálatos körpanorámában lehet részünk, élvezzük ki alaposan!

A Teleki-csúcs pontos helyét és a többi térképi pontot itt találod: Térképnézet

Fotó és szöveg: Veres Zsolt