Részlet a Kövecses “kőtengeréből”
A Tokaji-hegység (vagy közismertebb nevén Zempléni-hegység) sátor alakú vulkáni kúpokkal ékes vidéke bővelkedik olyan rejtett földtudományi értékekben, amelyeket az átlagos turista nem igazán ismer. Ez alapvetően jó is, meg nem is! Azért jó, mert így akadnak még olyan eldugott élőhelyek, amelyeket a tömegturizmus és negatív hatásai még nem rontottak meg. Bizonyos szempontból viszont rossz, hisz így egyedi és látványos földtudományi értékek maradnak látogatók nélkül, az ismeretlenség félhomályában. Írásunkban egy ilyen helyet mutatunk be Füzér községtől északra, amely nem más, mint egy fagyaprózódás által létrejött lejtőtörmelék, pontatlanabbul mondva kőtenger. Kalandra fel, irány a kövek világa!
Füzérről a kék kereszt turistajelzésen és jelzetlen utakon érhető el az erdők mélyén, a Kövecses-hegy nyugati oldalában található „kőtenger”. A látványos „sziklakupac” egy kb. 13–12 millió évvel ezelőtt (miocén kor szarmata korszak) lezajlott vulkáni működés kőzeteit tárja fel. A Kövecses kőzetanyaga a dácit, melynek neve Erdély ókori római nevét őrzi. A dácit egy olyan kiömlési magmás (effuzív) kőzet, amely (geo)kémiai összetétel szempontjából a magas szilíciumdioxid-tartalmú (azaz savanyú) riolit és a közepes szilíciumdioxid-tartalmú (azaz neutrális vagy intermedier) andezit között helyezkedik el. A kb. 62–64% SiO2-tartalmú dácit fő kőzetalkotó ásványai a piroxén, az amfibol és a különféle földpátok. A kemény, szívós, sötétszürke színű kőzet alkotja többek között a nem messze található füzéri Várhegyet is, amely egy kürtőkitöltés kipreparálódott maradványa. No de térjünk vissza a Kövecsesre! A nagy kérdés viszont az, hogy milyen felszínformáló külső erő lehetett, amely így „felőrölte” a Kövecses kemény és ellenálló dácitjait?
A földtörténeti jégkorszak (pleisztocén) hidegebb szakaszaiban középhegységeink magasabb, 500–550 m feletti régióiban jelentős felszínalakító tényező volt a fagyaprózódás, az ún. periglaciális („jégkörnyéki”) éghajlaton (ma ilyen klíma a sarkkörök közelében van). A törésekkel, repedésekkel átjárt dácitba beszivárgó csapadékvizek megfagyva 9%-os térfogatnövekedést idéztek elő, amely sokszori ismétlődésének az lett az eredménye, hogy a kőzetek „megadták” magukat, s kisebb darabokra hullottak szét. A fagy kőzetbontó tevékenységét segítette a kemény, hasadékokkal átjárt kőzetszerkezet, a tagolt domborzat, valamint az, hogy ezek a kőzettípusok a hegység fagyaprózódásnak legjobban kitett, legmagasabb részein helyezkedtek el. A fent említett domborzatformálást találó módon krioplanációnak („fagy általi elegyengetés”) nevezzük. A fagy kőzetbontó hatására, hosszú idő alatt fejlődött ki az a térbelileg összefüggő krioplanációs formakincs-együttes, amelyek a Központi-Zemplén vidékén, így például a Kövecsesen is kiválóan tanulmányozható.
A Kövecses egy nagyon szép példája az ún. krioplanációs taréjnak, amely úgy alakult ki, hogy a kemény dácitokból álló hegyet a fagy mindkét irányból bontani kezdte, keskeny és hosszú gerincet alakítván ki. Az oszlopos elválású, nagyobb méretű dácit blokkokból álló lejtőtörmelék felszíne csupasz, növényzet nem fedezhető fel rajta. A növényzet azért nem tud rajta megtelepedni, mert a törmelék szép lassan, a gravitációnak engedelmeskedve évi pár cm-es sebességgel kúszik lefelé az alatta elterülő Nagy–fej-patak völgyének irányába.
Itt jegyeznénk meg, hogy szakirodalmak alapján csak azokat a formációkat nevezik klasszikus értelemben vett kőtengereknek, amelyek a domborzati elemek tetőin, hátain helyezkednek el, s nem mozognak gravitációsan a lejtőn lefelé (azaz helyben felfagyott és ottmaradt törmelék alkotja). A lejtőkön gravitációsan lefelé mozgó képződményeket már lejtőtörmeléknek nevezzük. Ezért a Kövecses esetében is a „kőtenger” kifejezés inkább idézőjelesen írandó, noha a szó szoros értelmében valóban egy kőtengerről van szó.
A Kövecses szikláin üldögélve csodálatos kilátásban lehet részünk Füzér, a Hegyköz, valamint a Nagy-Milic tömbjének irányába.
A Kövecses pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet
Fotó és szöveg: Veres Zsolt
