A 1014 m-es magassági pontot jelölő andezit

Ha az utca emberét megállítanánk és megkérdeznénk tőle, hogy hol van, mi a neve és milyen tengerszint feletti „számmal bír” hazánk legmagasabb hegycsúcsa, jó eséllyel a következő válaszokat kapnánk: Mátra, Kékes, 1014 m (vagy esetleg 1015 m). Viszont nem volt ez mindig így! Az 1920-as trianoni békeszerződés előtt finoman szólva fogalma sem volt a legtöbb turistának, hogy hol van a Kékes, nem is beszélve a magasságáról. Az 1014 m-es kiemelkedés egy volt az Északi-középhegység erdővel fedett „jellegtelen” hegycsúcsai közül. A Trianon előtti turisták a Kárpátok hegyláncai közé jártak túrázgatni, ahol 2500 m feletti csúcsok várták őket (a történelmi Magyarország legmagasabb pontja a Felvidéken őrt álló Gerlachfalvi-csúcs volt, a maga 2655 méterével). Írásunkban azzal foglalkozunk, hogy miként is lett a Kékes az 1920 utáni Magyarország legmagasabb pontja, a Fátra és a Tátra helyett. Kalandra fel, irány a kövek világa!

A Mátra fő tömege a földtörténeti miocén korban, egy kb. 7 millió évig tartó szakaszos vulkáni működés során jött létre. Ezen belül a vulkanizmus fő időszaka az ún. bádeni korszakra tehető (kb. 16–15 millió évvel ezelőtt), amely során döntően andezites (alárendelten dácitos és riolitos) lávák ömlöttek a felszínre, a heves robbanások során pedig különféle szemcseméretű törmelékek (pl. agglomerátumok, tufák) rakódtak le. Az egyik nagy kitörési központ a vulkáni működés során a Kékes térségében működött, amelyet a szakemberek Kékes-vulkánnak neveztek el. Ezen vulkáni felépítmény erózió által lepusztított kráterperemén emelkedik hazánk legmagasabb pontja, az 1014 m magas Kékes, ahol az andezit elnevezésű, „tömött” szövetű, sötétszürke színű vulkáni kiömlési (effuzív) kőzettel találkozhatunk, ha a lábunk elé nézünk.
„A nagy tömegű, nyugat és dél felé lankás, lejtős gerincekre – köztük mély patakvölgyek – támaszkodó Kékes csúcsa keletre a Sas-kő sziklabérces gerincével kapcsolódik a Keleti-Mátrához. Ez és az északnyugat felé lassan ereszkedő Sombokor meredek letöréssel végződő bérce között északra nagy szintesésű, meredek, bükkös lejtő húzódik, amelyet sípályaépítéssel hasznosítottak. Az 1014 m-t jelző nemzeti színű kőtől keletre, zárt területen, a szanatórium főépülete mögött van még egy magassági pont (1011 m)” – írja a Mátra turistakalauz (2012) hegyvidéki üdülőhelyekkel foglalkozó része. A trianoni békediktátum után megmaradt Magyarország „tetején” (a fent említett 1011 m-es ponton) először 1889-ban épült fel egy 20 m magas kilátó fából, a Magyarországi Kárpát Egyesület Mátrai Osztályának jóvoltából. Azért ide, mert az 1014 m-es magassági pont (ahol ma a nemzeti színű kő is van) „egy össze-visszahányt, s igen nagy kövekkel borított hely, amely magas fákkal van benőve” – írja a Mátra útikalauz 1929-ben. Az akkori kilátót Mátra-toronynak nevezték el, s karbantartásáról a Mátra Egylet gondoskodott.
A Trianon után hazánk legmagasabb pontjává avanzsálódó hegycsúcs kilátóját 1926-ban megmagasították, amely ekkortól Vass József népjóléti miniszter nevét viselte. Ettől az épülettől északnyugatra ugyanebben az évben egy nyitott kis menedékkunyhót is építettek. Az 1930-as években kezdődött meg a Kékes nagyarányú fejlesztése: bekötőút épült Mátraházáról, átadták a „Kékes” luxusszálló első szárnyát (a mai szanatóriumot), beindult az autóbusz közlekedés, megépültek az első sípályák és elkezdődtek a meteorológiai megfigyelések. 1938-ra a korábbi „fagúla-kilátó” annyira életveszélyes állapotba került, hogy azt elbontották. A II. világháború utáni fejlesztések során (pl. szanatórium megnyitása 1951-ben, „ÉDOSZ” üdülő, egyesületi síházak) a korábbi kilátó visszaépítése sokáig váratott még magára. Csak az 1960-as évek elején adták át a helyi miocén andezitekből felépült, 65 m magas televíziós adótornyot (későbbi Hegycsúcs Hotel), amelyet 1980-ban váltott ki az új, 178 m magas, kilátóként is funkcionáló TV-torony. A 45 m-es magasságban található nyitott körteraszáról fenséges körpanorámában lehet részünk a Mátrát körülölelő tájegységek szinte mindegyikére (pl. Bükk, Heves–Borsodi-dombság, Karancs–Medves, Cserhát). A TV-torony építése során nem kevesebb, mint 1300 m3 vasbetont és félezer tonna acélszerkezetet használtak fel!
A hazánk legmagasabban fekvő, nemzeti színűre lefestett andezit-köve 1985 óta méltó helyén, 1014 m-es magasságban várja a fotóra éhes turistákat az év minden napján. Így lett tehát egy mátrai „kis hegyből” hazánk legmagasabb pontja! Itt jegyeznénk meg, hogy a Kékesről a szélrózsa minden irányába tehetünk túrákat, s a csúcsot érinti az Országos Kéktúra útvonala is (bélyegzőhely). Szintén megemlítendő, hogy a kékesi „magaspont” része a Magyar Természetjáró Szövetség által létrehozott „Portyázások Magyarország jellemző földrajzi pontjaira” elnevezésű jelvényszerző túramozgalomnak, melynek meglátogatását egy erre a célra kialakított igazolófüzetben bélyegzéssel erősíthetjük meg.
A Kékes térségének legizgalmasabb földtudományi értékei azok a kriogén blokkokból álló „kőhalmok”, amelyeket a jégkorszakok hidegebb periódusaiban működő intenzív fagyaprózódás alakított ki, az ún. periglaciális éghajlaton. A fagy kőzetrepesztő munkáját dicsérő, óriási andezit tömbökből álló halmok legszebbikei a Kékes és a Sas-kő közötti gerincen sorakoznak. A periglaciális éghajlaton kialakuló krioplanációs formakincsről ebben a cikkben olvashatók el további részletek.

A legmagasabb ponton fekvő kő helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet

Fotó és szöveg: Veres Zsolt