A Pécsely melletti Meggy-hegy kőfejtőjének részlete
A Balaton-felvidék földtani felépítésében döntően a földtörténeti mezozóikum (középidő) triász időszakának tengeri üledékes kőzetei vesznek részt, amelyek az egykori Tethys déli sávjában, az Afrikai-lemez északi vidékén rakódtak le. A különböző mélységű tengervízben kezdetben sziliciklasztos kőzetek (pl. homokkő, márga) rakódtak le, amelyeket később felváltottak a karbonátos kőzetek (pl. mészkő, dolomit). A nagy vastagságú üledékes rétegsor formációi vízmosások és szurdokok falaiban, útbevágásokban és kibelezett kőbányák üregeiben köszönnek vissza ránk. Írásunkban egy késő-triász korú mészköves és márgás rétegsort feltáró külfejtésbe látogatunk be, ahol alapos geológiai megfigyeléseket teszünk. Kalandra fel, irány a kövek világa!
Pécselytől délkeletre húzódik a Meggy-hegy vonulata, amelyet a késő-triász korú (karni korszak, kb. 230–225 millió évvel ezelőtt), világosszürke színű Füredi Mészkő Formáció üledékes rétegei építenek fel. Az egykori külszíni bányákban a táblákban jól fejthető kemény, szívós és időálló mészkövet termelték, amely annak idején a Balaton-felvidék közkedvelt építőköve (pl. lábazati- és szegélykő) volt. A bányászati tevékenység látványos és tanulságos formában tárta fel a triász karbonátos összletet, amelyben izgalmas földtani vizsgálódásokat végezhetünk (a csatolt fotó a bánya délkeleti szegletében készült).
Első ránézésre a legszembetűnőbb tulajdonsága a kőzetösszletnek a kiváló rétegzettsége, valamint a tektonikus kibillenése. A mészkőpadok a feltárásban márgarétegekkel váltakoznak ritmikusan, amelyek annak idején a Tethys elnevezésű ősi üledékgyűjtő egy mélyebb tengeri medencéjében rakódtak le (természetesen nem a mai helyükön, hanem sok ezer kilométerre innen, ott, ahol a területet hordozó lemeztöredék éppen aktuálisan elhelyezkedett). Ezek az üledékes rétegek a triászban vízszintesen rakódtak le, s csak a későbbi (kréta időszaki) szerkezeti mozgások hatására billentek ki északkeleti irányba. A tengeri eredetről a gumós felszínű mészkő réteglapjain kirajzolódó kagylók, brachiopodák (pörgekarúak) és ammoniteszek maradványai tanúskodnak. A pados mészkőben néhol sötétebb színű tűzkőzsinórok és gumók figyelhetők meg, amelyek már mélyebb vízi képződési környezetet bizonyítanak (ezek kovavázú élőlények vázelemeinek feloldódása, majd újra kicsapódása révén alakultak ki). A kőzetösszletben bekövetkezett tektonikus mozgásokról a rétegfejeken megmutatkozó vetőkarcok mesélnek a hozzáértő szemnek. A törésvonalak mentén egymásnak préselődő kőzettestek valamikor a földtörténet korábbi szakaszaiban elmozdultak egymás mellett, melynek irányáról szintén a vetőkarcok tájékoztatnak. Na de mi az oka annak, hogy a mészkő és a márga ritmikusan váltakozik egymással a rétegsorban?
A képen a vastagabb rétegek mészkőből állnak, amelyek közé vékonyabb márgarétegek települnek (a márga egy átmeneti kőzet a mészkő és az agyag között). Azért láthatjuk ezt a feltárást jól rétegzettnek, mert annak lerakódása közben különféle események történtek. A vastagabb rétegek kialakulása idején az egykori sekélyebb és meleg tengerben tevékenykedő élőlényeknek köszönhetően meszes iszap rakódott le, amely később mészkővé alakult. A vékonyabb agyagosabb, márgásabb betelepülések idején azonban a karbonátos (meszes) iszap képződését átmenetileg finomszemű törmelékes üledékek képződése, beáramlása váltotta fel az egykori üledékgyűjtőben. De miért? Mi történhetett ezekben a „rövid” epizódokban?
A tengerszint emelkedése miatt (amelyet tektonikus és/vagy klimatikus tényezők is befolyásolhattak) a szárazföldek felől (a csapadékosabb klíma miatt is) megnőtt a folyók által behordott finomszemű üledékek mennyisége, amelyek a korábbi meszes üledékekre rakódva (és azzal keveredve) márgává alakultak. Ezek a különféle kőzettípusok jelölik ki nekünk a rétegeket/réteglapokat, s látjuk a feltárást valóban látványosan rétegzettnek. Itt jegyeznénk meg, hogy egy réteg vége, vagy egy másik kezdete üledékképződési szünetet vagy eróziós felszínt is jelenthet a korábban felvázoltak mellett.
A formáció másik látványos feltárását a Balatonfüred melletti Száka-hegyen találjuk.
A Meggy-hegyi kőfejtő pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet
Fotó és szöveg: Veres Zsolt
