A Kossuth-barlang mesterséges bejárata

A Gömör–Tornai-karszt magyarországi részén 1985-ben jött létre nemzeti park, amely 1995. december 6-án a határ túloldalán elterülő Szlovák-karszttal egyetemben felkerült az UNESCO Világörökség listájára (hazánk első természeti világörökségeként). A védelem elsődleges objektumai a jól karsztosodó triász mészköveken kialakult felszíni (exokarszt) és felszín alatti (endokarszt) karsztos jelenségek voltak, köztük a nagyszámú barlanggal (a 712 ismert barlangból 273 darab nyílik a magyar állam területéről). A csodálatos földalatti mesevilágot megtestesítő barlangok legtöbbike azonban nem adta könnyen magát, felfedezésük, kutatásuk és kiépítésük számos esetben vérrel és verítékkel járt együtt. Írásunkban a Kossuth-barlang Reménytelen-szifonját vesszük górcső alá. Kalandra fel, irány a kövek világa!

A Jósvafő északi határában húzódó Tohonya-völgy keleti oldalában, a triász időszaki Wettersteini Mészkő Formációban nyílik a legendás, fokozottan védett Kossuth-barlang mesterséges bejárata, amely kiválóan példázza az ember és a kőzet (barlang) nem minden esetben harmonikus kapcsolatát.
A Jósvafő környéki karsztokat jól ismerő kutatók (pl. Kessler Hubert) már az 1930-as években sejtették a mai Kossuth-barlang vízgyűjtő területén, hogy valahol a mélyben járatrendszernek kell húzódnia (pl. a Szelelő-lyuk meleg kigőzölgései, számos víznyelő és zsombolyszerű beszakadás, valamint a későbbi Nagy-Tohonya-forrás erősen ingadozó vízhozamú kiömlése alapján). A felfedezés azonban 1956-ig váratott magára, amikor is Jakucs László kezdeményezésére egy kb. 50 m hosszú mesterséges tárót hajtottak a forrás kivezetéséül szolgáló törmelékes zónán keresztül. Ekkor azonban csak a hírhedt Reménytelen-szifon kezdetéig jutottak, a szifont beúszni nem sikerült. A későbbi évtizedekben keserves és lassú munkával sikerült a szifon egy részét felfedezni (Plózeres végpont: 97,2 m-es szifonhossz és 33 m-es szifonmélység), amely kutatási lendületnek egy barlangi búvár 1997-es halálesete vetett véget (itt jegyeznénk meg, hogy a szifon vízzel kitöltött barlangjáratot jelent). Az igazi és szó szerinti áttörés csak 2009. november 13-án, pénteken következett be: ekkor sikerült az Amphora Búvár Klub barlangi búvárjainak kiemelkedni a vízből a szifon túlsó oldalán! Az itt felfedezett termet Apáink-termének nevezték el, ahol egy nagyobb földalatti tavat is találtak. Itt azonban véget ért a történet, hisz egy újabb szifon vette kezdetét, amelyet mind a mai napig nem sikerült beúszni. A jelenleg ismert szifonhossz 145 m.
A Kossuth-barlang egy északkelet–délnyugati tektonikus hasadék mentén oldódott ki a triász mészkőben, járatainak ismert hossza kicsivel több, mint 1400 m (bejárata 221 m-es tengerszint feletti magasságban nyílik). A közepén kiöblösödő, magas és szűk járatrendszer vízzel részben kitöltött, s a végén egy barlangi tó helyezkedik el (kb. 50 m hosszú és kb. 7 m mély). Az oldásformákkal tarkított, meanderező, cseppkövekben szegény patakos főági folyosó falait koromfekete mangános és vasas bevonat borítja, amelyet borsókő kiválások tarkítanak. A főág fölött 15 méterrel húzódik egy agyaggal kitöltött, kb. 300 m hosszú felső járat is, amely cseppkövekben jóval gazdagabb.
A viszonylag nagy felszíni vízgyűjtő területtel (24 km2) rendelkező Kossuth-barlang hidrológiai szempontból is egy érdekes és egyedülálló rendszer. Érdekesség, hogy a barlangból kifolyó víz (Nagy-Tohonya-forrás vagy más nevén Kapahámori-forrás) hőmérséklete a terület más karsztforrásainál melegebb (alacsonyabb vízhozamnál kb. 15°C), átlagos hőmérséklete a „normális” 10–11 °C-hoz képest 13,5 °C (ennek okozója a mélykarsztból való melegvizes hozzákeveredés lehet). Szintén különlegesség a barlangból kifolyó forrás szivornya jellege, valamint az ehhez kapcsolódó erős vízhozam-ingadozás, amelyet az árapály-jelenség is befolyásol (természetesen egyéb más tényezők mellett, pl. időjárás, nyomásváltozások). További érdekesség, hogy a Nagy-Tohonya-forrás vízhozamát az innen kb. 4 km-re lévő Lófej-forrás szivornya hatása is befolyásolja, természetesen „csillapított” formában.

A Kossuth-barlang pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet

Fotó és szöveg: Veres Zsolt