Hónap: 2020 október

Magyarország címerében három zöld színű halom látható (Mátra, Tátra, Fátra), amelyek közül az utóbbi kettő a Felvidéken kereshető fel. A Kis-Fátra és a Nagy-Fátra főgerincének végigjárása során nem csak csodálatos körpanorámákkal, látványos sziklaképződményekkel, felüdülést nyújtó menedékházakkal találkozhatunk, hanem nagyon változatos kőzetformációkkal is. Írásunkban a Felvidék szívébe, a Nagy-Fátra vidékére kalandozunk el, ahol összefüggéseket keresünk a…

A földrajzórákon annak idején jól bemagoltatták velünk, hogy hazánk legmagasabb pontja a Mátrában található Kékes-tető. Talán még arra is emlékezhetünk, hogy Magyarország középpontja Pusztavacs határában, a történelmi Magyarországé pedig Szarvas városában, a Holt-Körös partján kereshető fel. A következő kérdésre viszont nem biztos, hogy kapásból tudja mindenki a választ: „Hol található hazánk legmélyebb pontja?”. A válasz…

Budapest és a Balaton között félúton helyezkedik el a maga 24 km2-es területével a Velencei-tó, amely hazánk harmadik legnagyobb méretű természetes tava. Vízgyűjtő területe körülbelül akkora, mint maga a Balaton víztükre (602 km2), s az Észak-Mezőföld, a Velencei-hegység, valamint a Vértes déli lejtőinek vizeit gyűjti össze. A változatos földtani felépítésű (pl. paleozós gránit és pala,…

„Jómagam néhány barátommal közösen 2007 és 2011 között jártam be az Országos Kékkör (OKK) útvonalát, amely több mint 2500 km hosszúságban tekergi be kicsiny hazánk legcsodálatosabb tájait. Az Országos Kéktúra (OKT), a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra (RP-DDK) és az Alföldi Kéktúra (AK) útvonalain barangolva az ember nem csak Magyarország természeti és kulturális értékeivel ismerkedhet meg,…

Nógrád megye székhelyétől, a festői természeti környezetben elhelyezkedő Salgótarjántól keletre terül el hazánk egyik különleges kistája, a Medves-vidék. A bazalttal és döntően miocén tengeri üledékes kőzetekkel fedett térszín az elmúlt közel 200 esztendőben – a bányászati tevékenységnek köszönhetően – erősen átalakult: a bazaltos vulkáni felépítményekbe irdatlan kőbányák mélyültek, míg alattuk a mélyben szénbányászok szerszámaitól voltak…

A Dél-Dunántúl lankás dombvidéki tájaiból kiemelkedő Mecsek hazánk földtanilag egyik legösszetettebb és legbonyolultabb felépítésű hegysége. A nyugati területein döntően a földtörténeti paleozóikum (óidő) végén (pl. a perm időszak vörös színű törmelékes üledékes kőzetei) és a mezozóikum (középidő) elején (pl. a triász időszak törmelékes üledékes és karbonátos kőzetei) lerakódott képződményekkel találkozhatunk, míg a keleti területeken a…

A Zempléni- vagy a geológusok körében használt Tokaji-hegység délkeleti részén, a róla elnevezett medence, valamint a Tokaji borvidék központjában fekszik a műemlékeiről és kiváló borairól, egykoron kőfaragóiról nevezetes Erdőbénye. A délkeleti irányba, a Bodrog völgye felé nyitott félmedence földtani felépítésében miocén kori magmás (pl. andezit) és üledékes (pl. riolittufa, kovaföldes összlet) kőzetek vesznek részt, amelyek…

A miocén vulkáni tufákkal fedett Bükkalja térsége hazánk egy olyan vidéke, ahol az ember és a kőzetek ennyire szoros kölcsönhatása talán sehol máshol nem érhető tetten az országban. A riolit- és dácittufákba faragott kaptárkő fülkéket, barlanglakásokat, tufaistállókat, betyárbújókat és egyéb mesterségesen „faragott objektumokat” már régóta miszticitás és rejtélyesség lengi körül. Gondoljunk csak például a kaptárkövek…

Észak-Magyarországon, a Bódva és a Hernád folyók közötti területen, a Szendrői-rögvidék, a Tornai-dombság és a Cserehát „szorításában” helyezkedik el hazánk egyik kevésbé ismert kistája, a Rakacai-völgymedence. A Rakaca-patak által uralt, közel nyugat–keleti irányultságú tájegység nem tartozik a turisták által leglátogatottabb vidékeink közé, hisz a rossz minőségű utak, a kevés látnivaló és a mélyszegénységben élő etnikum…

2020. év májusától "A kövek mesélnek" bekapcsolódott a földtudományok oldaláról a Zarándok Kaland profi szervezésű geo- és bortúráiba. A harmadik közös esemény a Tapolcai-medencében, a Szent György-hegyen került megrendezésre, ahol a közel 40 fős vidám társaság egy földtörténeti időutazáson vehetett részt, méghozzá egy kb. 4 millió évvel ezelőtt működött, bazaltos lávatóval kitöltött vulkáni kráter körül.…

A Gömör–Tornai-karszt magyarországi részén 1985-ben jött létre nemzeti park, amely 1995. december 6-án a határ túloldalán elterülő Szlovák-karszttal egyetemben felkerült az UNESCO Világörökség listájára (hazánk első természeti világörökségeként). A védelem elsődleges objektumai a jól karsztosodó triász mészköveken kialakult felszíni (exokarszt) és felszín alatti (endokarszt) karsztos jelenségek voltak, köztük a nagyszámú barlanggal (a 712 ismert barlangból…

"A kövek mesélnek" alapvető célja, hogy a geológia tudományos eredményeit közérthetően tolmácsolja azon olvasói felé, akik nem túlságosan jártasak a földtudományok világában. Ennek ellenére a tudományos alapkutatások fontosságát is szem előtt tartja, amely során időnként részt vesz egy-egy tudományos mű elkészítésében is. A nagy múltú Földtani Közlöny hasábjain jelent meg 2020. év őszén "A kövek…