A Rákóczi-kő Regéc határában

A Rákóczi család története ezer szállal kötődik Magyarország északkeleti területeihez, így a mai Zempléni-hegység térségéhez is, hisz a család óriási területeket birtokolt errefelé. A Rákócziak egyik ősi fészke Regéc volt, ahol a vulkanikus kőzetekből álló Várhegyen őrt álló erősségben élt, s gyerekeskedett 5 éves koráig II. Rákóczi Ferenc. Olvasóink azt gondolhatnák, hogy ezen írásunkban a várral fogunk foglalkozni, de az most „túl egyszerű volna”. A kicsiny Regéc településtől északkeletre, a Rákóczi-völgy (Mély-patak völgye) erdőkkel borított mélyén egy misztikus, címerrel ellátott kő bújik meg, amely nem csak ősi legendákról regél, hanem a terület izgalmas földtörténetébe is visszarepíti szemlélőjét. Irány a Rákóczi-kő, kalandra fel!

A Zempléni- vagy „geológus nyelven” Tokaji-hegységben (a Kárpát-medencei tájbeosztásban: Eperjes–Tokaji-hegyvidék) a vulkáni működés kb. 15 millió évvel ezelőtt kezdődött (a miocén földtörténeti kor közepén), s időben-térben elhúzódva, kb. 9 millió évvel ezelőtt ért véget. A hosszú idő alatt rendkívül sokféle típusú vulkáni produktum, különféle lávakőzetek (pl. riolit, dácit, andezit) és robbanásos vulkáni termékek (pl. az előző kőzetek tufái) kerültek a felszínre vagy annak közelébe. A szóban forgó Rákóczi-kő térségében a szarmata korszaki Baskói Andezit Formáció lávakőzetei borítják a felszínt, amelyek radiometrikus kora 12,6–11,4 millió év közé tehető. A sötétszürke színű, vékonylemezes-pados szerkezetű piroxénandezit fő kőzetalkotó ásványai a hipersztén és az augit, valamint az amfibol. A hegység területén olyannyira jelentős az elterjedése, hogy a felszínt kb. 45%-ban ez a kőzettípus borítja, többek között a Tokaji-hegység legmagasabb kiemelkedéseit is.
Ebből a lemezes andezitből épül fel a szóban forgó Rákóczi-kő is, amely a Nagy-oldal-tető alatt, a Rákóczi-völgy keleti oldalában bújik meg. Maga a kőtömb egy ún. kifagyásos eredetű csúszóblokk, amelyet a fagyaprózódás repesztett le a hegy kőzetanyagából, s a gravitáció szállított le a mai helyére. A misztikus kő egyike a térségben fellelhető patkónyomos köveknek, amelyek II. Rákóczi Ferenc vezérlő fejedelmünkhöz köthetők. A sziklán található bemélyedést az egyik monda szerint akkor okozta a fejedelem lovának patkója, amikor az innen kb. 3 km-re található Regéc várából átugratott ide. Egy másik legendárium szerint a patkónyom akkor keletkezett a sziklán, amikor a fejedelem ebédelt és tanácskozott a sziklán az embereivel: „azóta is ott van a kő alatt az arany tányérja, arany kanala, arany villája”, s „körülötte van tizenkét kő, azon ültek”. A Rákóczi-követ nevezik még „Betyárok asztalának” is, mert egy másik monda szerint itt találkozott Rákóczi Ferenc és Rózsa Sándor. A nagyméretű megalit oldalán a Rákóczi család címere tekinthető meg. A Rákóczi-kőtől északra található a finom ízű Rákóczi-forrás, amelynek vizéből a hiedelem szerint maga a fejedelem is kortyolt. Itt jegyeznénk meg, hogy a kő és a forrás térsége közigazgatásilag már Háromhuta településhez tartozik.
Természetesen a Tokaji-hegység vulkáni kúpjai között találunk még további patkónyomos köveket (pl. Som-hegy, Pálháza, Füzér) is, de aki igazán le szeretné róni tiszteletét a nagyságos fejedelem előtt, az végigjárja a „Rákóczi-túra” közel 63 km-es szakaszát Sárospatak és Füzér között, amelynek célja a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Természetjáró Szövetség szerint: „a Zempléni-hegységben II. Rákóczi Ferenc fejedelem emlékét őrző várak, helységek és tájak felkeresése az ezeket összekötő piros sáv jelzésű túraúton. A teljesítés során történelmi, földrajzi és néprajzi ismeretek gyarapítása, a hegység tájegységeinek megismerése és a Rákóczi túra szép zománcozott jelvényének megszerzése.

A Rákóczi-kő pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet

Fotó és szöveg: Veres Zsolt