A Rozsály nyugati leszakadása, háttérben a Fernezelyi-víztároló
A Kárpátok hegyláncai négy különböző kőzettani/szerkezeti felépítésű övezetből állnak: a legkülső a flisövezet, amelyet „befelé” a mészkőszirtek öve, a kristályos öv, majd végül a vulkanikus övezet követ. Az egyik legkarakterisztikusabb és talán legizgalmasabb vonulata a Kárpátoknak a (belső) vulkanikus, amely a Felvidék középső részétől egészen a Hargita déli csücskéig (Csomád-csoport) húzódik. Az időben és térben elhúzódó vulkanizmus a miocénben kezdődött, s egészen a pleisztocén (jégkorszak) végéig tartott. Írásunkban az ún. Vihorlát–Gutin-vonulat Észak-Erdélyi elvégződéséhez, a meseszép Gutin-hegységbe látogatunk el, ahol a Rozsály „időjárásmarta” sziklakolosszusaival ismerkedünk meg. Kalandra fel, irány a kövek világa!
A Gutin földrajzi értelemben az Északkeleti-Kárpátok tagja, ahol a vulkáni működés a földtörténeti miocén kor közepén (kb. 14 millió éve) kezdődött, s a miocén vége felé (kb. 9 millió évvel ezelőtt) ért véget. A hosszú, s meg-megszakadó vulkanizmus során döntően andezites (intermedier, azaz közepes szilíciumdioxid-tartalmú) kőzetolvadék képződött, alárendelten pedig kicsit savanyúbb (magasabb szilíciumdioxid-tartalmú), dácitos jellegű is. A vulkanizmus csendesebb szakaszaiban lávafolyások és lávadómok képződtek, míg a hevesebb, robbanásos jellegű epizódokban piroklaszt-árak zúdultak le (ún. lávadóm-összeomlások) a felépítmények oldalain, piroklasztikus (vulkáni törmelékes) kőzettesteket alakítva ki. A fent leírt magmás folyamatokat jelentős ércesedés is kísérte, amelyet már a rómaiak óta bányásznak a környéken (pl. Nagybánya, Felsőbánya, Kapnikbánya). A napjainkra már erősen lepusztult vulkáni felépítmények „maradványai” a Gutin 1400 m fölé nyúló (főcsúcs: Nagy-Gutin, 1443 m) főgerince mentén tanulmányozhatók a legkiválóbban, például egy gerinctúra keretében. A hegység eme központi, a turisták által leggyakrabban járt részében kereshető fel a Gutin jelképének is számító ikonikus sziklakolosszus, a Kakastaréj is.
Ettől a főgerinctől nyugat–délnyugati irányban, a Gutin-hágó túloldalán emelkedik a TV-toronnyal „koronázott”, gyephavasi növényzettel fedett Rozsály (Munţii Igniş) hatalmas platója, amely már messziről uralja a Bányavidék tájképét. A tulajdonképpeni Gutin északnyugati részének számító Rozsály vulkanikus tömegét nyugaton az Avasi-medence, délen a Zazar folyócska völgye, északon a Fekete-patak, a Hantók és Forrásliget határolják. A Rozsály 1307 m magas csúcsára nem csak a mesés körpanoráma miatt érdemes felzarándokolni, hanem a fennsík nyugati leszakadásánál található bizarr sziklaképződmények miatt is.
A különféle fantázianevekre (pl. Pipás, Vasaló) hallgató monstrumok közül az egyik leglátványosabb és legismertebb a „Pintye vitéz sziklája”, melynek kőzetanyaga a vulkanikus andezit. A láva kihűlése és a tektonikai feszültségek miatt az itt kibukkanó vulkáni kiömlési (effuzív) kőzeteket sűrű repedéshálózat járta át, amely kiváló támadási felületet biztosított a földtörténeti jégkorszak (pleisztocén) hidegebb szakaszaiban a beszivárgó, majd sűrűn megfagyó és felolvadó csapadékvíznek. A jég által kifejtett térfogatnövekedés „játéka” a repedéseket kitágította, a tömböket elválasztotta egymástól, félelmetes sziklaszobrokat alakítván ki. A fagyaprózódás mellett a hőingadozás, az élővilág (pl. növényi gyökerek) eróziója, valamint a tömegmozgásos folyamatok is segítették a sziklatornyok kiformálódását. Természetesen a fagy kőzetbontó hatása ott lehetett a legeredményesebb, ahol a repedésekkel átszőtt lávapadok „fejei” az elhelyezkedésükből adódóan a felszínre tudtak bukkanni, teret adva a beszivárgó, majd megfagyó víz munkájának. És hogy ki volt az a Pintye vitéz? Grigore Pintea (Pintye Gregor) a 17. század második felének hírhedt román betyárja volt, aki a máramarosi hegyekben fejtette ki „gerillatevékenységét”. A legenda szerint Rákóczi seregében is szolgált kapitányként, s a harcok elején, 1703-ban esett el Nagybánya ostrománál, amikor is lőtt sebet kapott. A Gutin vidékén több földrajzi objektum (pl. sziklák, források) őrzi a nevét, feltételezett sírjára a Gutin-hágónál elhelyezett márványtábla emlékeztet.
A Rozsály méltóságteljes tömbje több irányból is elérhető turistautak segítségével. Erős kaptatókra, komoly szintkülönbségek leküzdésére vállalkozik az, aki Fernezely vagy Kisbánya egykori bányásztelepülésekről hódítja meg a csúcsot. A Rozsály északkeleti lábánál fekvő Forrásliget üdülő- és sítelepéről viszont lankásabban, kellemesen emelkedő földúton érhetjük el a csúcsot (kb. 90–120 perc). A masszívum gyepes tetejéről nem csak a siklóernyősök mutatványait csodálhatjuk meg, hanem csodálatos körpanorámában is részünk lehet: a Fernezelyi-tó, Nagybánya, a Kakastaréj, a Kőhát, a Széples, a Radnai- és a Máramarosi-havasok, hogy csak a legfontosabbakat említsük.
A sziklaképződmények pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet
Fotó és szöveg: Veres Zsolt
