A villányi Szobros-bánya részlete
A Dél-Dunántúlon emelkedő, kiváló borairól (is) nevezetes Villányi-hegység keleti végén áll őrt a terület legmagasabb pontja, a 442 m magas Szársomlyó (Harsányi- vagy Nagyharsányi-hegy), amely egyben hazánk legdélebbi hegycsúcsa is. A középidei (mezozós) karbonátos kőzetekből álló, bányászat által megcsonkított, alakja miatt sokak által vulkanikus kúpnak hitt hegy számtalan földtudományi, tájképi és kultúrtörténeti értéket rejt (pl. Nagyharsányi-kristálybarlang, „ördögszántás”, középkori vár maradványai, magyar kikerics), amelyek a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság féltve őrzött gyöngyszemei. Írásunkban a Szársomlyó keleti végén található „Szobros-bánya” érdekességeivel ismerkedünk meg. Kalandra fel, irány a kövek világa!
A Villányi-hegység fő tömegét a földtörténeti középidőben (azaz mezozóikumban: triász, jura és kréta) képződött karbonátos üledékes kőzetek (pl. mészkő, dolomit) alkotják. A Szársomlyót késő-jura és kora-kréta mészkőrétegek építik fel, amelyek meredeken dőlő, észak-északnyugat felé egymásra feltorlódott pikkelyek (Harsányhegyi-pikkely) formájában fekszenek egymáson. A sekélytengeri környezetben képződött, ősmaradványokban (pl. korallok, kagylók) gazdag, kora-kréta Nagyharsányi Mészkő Formáció nagy tisztaságú karbonátos kőzeteit a hegy nyugati végén lévő hatalmas bányában fejtik (cementipari nyersanyag), amely csak engedéllyel látogatható. A Szársomlyó keleti, Villányhoz közelebbi részén viszont egy szobrokkal díszített felhagyott kőfejtő szabadon is felkereshető, ahol a rétegsor idősebb (késő-jura) képződményeit tanulmányozhatjuk. Itt jegyeznénk meg, hogy a Szársomlyón a két világháború között bauxitot is fejtettek (Harsányhegyi Bauxit Formáció), amely a késő-jura mészkő kréta időszak elején karsztosodott töbreibe hordódott bele és temetődött be (ez volt hazánk legrégebbi és legjobb minőségű bauxit-előfordulása). No de most már koncentráljunk a „Szobros-bányára”!
A fehéres és világosszürke színű, vastagpados, sekélytengeri képződésű Szársomlyói Mészkő Formáció üledékes képződményei a késő-jura (malm) időszakban rakódtak le, kb. 160–150 millió évvel ezelőtt. Ez az őskörnyezet természetesen nem a mai földrajzi helyén létezett, hanem több ezer kilométerre innen, ott, ahol a mai Villányi-hegységet hordozó kőzetlemez-töredék (az ún. Villány–Bihari-egység) tartózkodott. A pár száz méteres mélységű tengervízben eredetileg vízszintesen lerakódott kőzetrétegeket a bányában 50–70°-kal délies irányban kibillenve láthatjuk, amely a terület aktív (kréta időszaki) szerkezetfejlődési eseményeiről tanúskodik. Ekkor alakult ki az a pikkelyes szerkezet, amely alapvetően meghatározza a hegység mai földtani–szerkezetföldtani képét.
A jura mészkő rétegeit tanulmányozva figyelmesek lehetünk sötétebb, szürkés színű lencsékre is, amelyek ún. tűzkő-betelepülések. Ezek a mélyebb tengervízben élt kovavázú élőlények (pl. radioláriák, szivacsok) vázának feloldódása, majd újra kicsapódás révén jöttek létre. A kovaszivacsok tűi, valamint a brachiopodák teknőinek maradványaira is figyelmesek lehetünk, ha a mállott kőzet felszínét alaposabban tanulmányozzuk. A bányafalak tetején pedig a jégkorszak (pleisztocén) hidegebb szakasziban, a szél által lerakott kőzetliszt lösszé alakult változatai vehetők észre, egy vékony talajosodott zóna takarásában.
Az egykori TSZ kőbányája az 1960-as évek közepén szűnt meg, amelyet 1967-ben vettek birtokukba a szobrászok, még abban az évben megrendezve az első kőszobrász-szimpóziumot. A művészek, Rétfalvi Sándor ötletgazdával az élen a közelben lévő Gyimóthy-villát alakították át otthonukká, a bányaudvar pedig maga az alkotótelep lett, egyben a szobrok kiállítási helye is. A hazai és külföldi művészek helyi kőzetanyagból vagy rózsabányai (Siklós) hulladékkövekből dolgoznak, amely alkotási folyamatba időnként a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának hallgatói is bekapcsolódnak.
A fenti sorok elolvasása után is láthatjuk tehát, hogy egy felhagyott kőfejtő több célra is hasznosítható: geoturisztikai értékként kiválóan tanulmányozható rajta keresztül egy terület rétegsora, de még szabadtéri szoborpark is kialakítható benne. A romboló bányászat építő és alkotó közösséget hozott létre!
A Szobros-bánya pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet
Fotó és szöveg: Veres Zsolt
