A Hegyes-tű őszi színekben
A Dunántúli-középhegységben, a Káli-medence keleti peremén állt őrt a Bakony–Balaton Geopark ikonikus vulkánja, a Hegyes-tű. A bányászat által megbontott hegy a maga nemében egyedülálló, hisz a bazalt kitermelésének köszönhetően feltárult egy ősi vulkán kürtőkitöltése, amelyben oszlopos elválású bazaltok „kavalkádjában” gyönyörködhetünk. De vajon hogyan jön létre egy ilyen különleges földtudományi érték? Írásukban ma ezzel foglalkozunk. Kalandra fel, irány a kövek világa!
Az ún. Bakony–Balaton-felvidék vulkáni területen (BBVT) az alkáli bazaltvulkanizmus a késő-miocénben (kb. 8 millió éve) kezdődött, s a pliocén végén, pleisztocén elején (kb. 2,3 millió éve) fejeződött be. A hosszú vulkáni működés során a földköpeny anyagának részleges megolvadása miatt szilícium-dioxidban szegény, bázikus kemizmusú (bazaltos) olvadékok nyomultak a felszín felé, az extenziós (húzásos jellegű) feszültségek hatására keletkező hasadékok mentén. A döntően heves robbanásos (idegen kifejezéssel freatomagmás) kitörések során a fent nevezett kb. 6 millió év alatt kb. 50 darab kitörési központ működött, amelyek erősen lepusztult maradványai a BBVT meghatározó és ikonikus tájképi elemei.
A 336 m magas, bányászat által megcsonkított Hegyes-tű a BBVT második legidősebb vulkánja (Tihany után), hisz itt a vulkáni működés a radiometrikus kormeghatározás szerint kb. 7,94 millió évvel ezelőtt zajlott. A legtöbb környékbeli vulkáni felépítmény esetében a kitörések heves robbanásokkal és ebből kifolyólag törmelékszórásokkal kezdődtek, hisz a mélyből felnyomuló izzó magma nagy mennyiségű felszín alatti vizet „raktározó” tárolókőzetekkel találkozott. A Hegyes-tű esetében valószínűleg ilyen törmelékszórás nem volt, hisz ennek semmilyen nyomát sem sikerült kimutatni (de az is lehet, hogy volt, csak az erózió nyomtalanul eltüntette!). A triász karbonátos üledékes fekükőzetekre települő bazalt az egykori kürtő–kráter határán megszilárduló lávatömeget képviseli, azaz nem más, mint annak az erózió által kipreparált (és bányászat által feltárt) maradványa. Működésekor a Hegyes-tű és környezete úgy nézhetett ki, mint napjainkban az etiópiai Erta Ale vulkán.
Az itt feltáruló, jó kőzetfizikai–műszaki paraméterekkel rendelkező bazalt (Tapolcai Bazalt Formáció) fő ásványos összetevői az olivin, a klinopiroxén, a plagioklász és a magnetit. A függőlegesen elhelyezkedő szabályos, öt- és hatszögletű bazaltoszlopok átlagosan 10–45 cm közötti átmérőjűek, a peremi zóna mentén kissé hajlottak. Az oszloposság a kihűlő magmatömegben kialakuló húzófeszültségek miatti zsugorodás hatására alakult ki, a hűtő felületre merőlegesen. A természetben ható fizikai törvényszerűségek (pl. energiaminimum elve) az oszloposságban úgy érvényesülhetnek, hogy azok hézagmentesen illeszkednek egymáshoz, amely a hatszögeknél tud a legtökéletesebben megvalósulni (így a legkisebb az egységnyi tömegre jutó fajlagos felület). Az oszlopok vastagsága és hűlési idő között szintén kapcsolat van: a vékonyabb oszlopok gyorsabb kihűlésről tanúskodnak.
Az 50 m magas bányafalak árnyékában nem csak az oszlopos bazaltok, hanem egyéb vulkanológiai érdekességek is feltárulnak. A hegy északi oldala az egykori körtő falához közeli szakaszt tárja fel, ahol a peperit elnevezésű képződmény tanulmányozható: ez nem más, mint a forró magma és a víz-gazdag üledékek keveredésével létrejött különleges kőzettípus. A bazaltoszlopok között sétálva helyenként a kőzet hólyagüregességére lehetünk figyelmesek, amely az egykori olvadék gáztartalmára és/vagy a bekebelezett üledék magas víztartalmára utal.
A Hegyes-tűn a jó minőségű bazalt bányászata a két világháború között, az 1930-as években indult meg (Hegyestői Bazalt Bánya Rt.). Kisebb-nagyobb leállások után a bánya először az 1960-as évek elején szűnt meg, viszont 1965-ben újraindították a termelést. A hegy északi részét felemésztő bányászat végleg 1970. év végén szűnt meg. A bányászat egy tájromboló, de szükséges emberi tevékenység, de azt se feledjük el, hogy a közel 40 év bányászata nélkül nem láthatnánk bele egy kb. 8 millió évvel ezelőtt működött bazaltvulkán kürtőjébe!
A hegyen ma belépődíj ellenében megtekinthetjük a Geopark szépen kialakított bemutatóhelyét (egykori bányászat története, szabadtéri kőzetpark), felsétálhatunk a csodálatos körpanorámát adó csúcsra vagy megemlékezhetünk a nagy világutazó, Fábián Tamás kopjafája előtt. További érdekesség, hogy az Árpád-korban a Hegyes-tű csúcsán egy kis erősség is állt, melynek nyomai ha nehezen is, de még kivehetők.
A Hegyes-tű pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet
Fotó és szöveg: Veres Zsolt
