Bükkszentmárton ősi temploma
A kőzettan gyakorlat hallatán legtöbb olvasónknak egy földtani feltárás, például egy felhagyott kőfejtő tanúfala juthat az eszébe, ahol a különféle kőzetformációkat látványos és tanulságos kifejlődésben tudja tanulmányozni. Azonban nem csak kőbányák feltárásait, hanem ősi építmények (pl. ókori romok, Árpád-kori templomok és várak) falait megvizsgálva is hasznos következtetések vonhatók le egy adott terület szűkebb-tágabb földtani felépítésére vonatkozóan. Az alapos geológusok egy számukra ismeretlen kőzettani felépítésű területre érve az első, amit megnéznek, az épített örökség építő- és díszítőkövei. Tegyük most ezt meg mi is a Bükkszentmárton határában (Ózd–Egercsehi-medence kistáj) őrködő Árpád-kori templom ősi falainál. Kalandra fel, irány a kövek világa!
A Bélapátfalva szomszédságában található Bükkszentmárton falucskától délre, egy kis dombtetőn szégyenlősen bújik meg a Szent Márton tiszteletére felszentelt római katolikus templomocska. A 12. századi eredetű, eredetileg román stílusú egyházi épületet a törökök 1554-ben pusztították el, ekkor néptelenedett el a falu is jó kétszáz évre. Baranyai István remete, a környék népétől összekéregetett pénzen építtette újjá a templomot (1736), középkori kövek és a bélapátfalvai ciszterci monostor köveinek felhasználásával. Ekkor épült hozzá északról a sekrestye, a bejárat feletti kis fatorony, és ekkor készült el a barokk templombelső is. Az épület belseje felújítás miatt napjainkban nem látogatható, de akad bőven szemlélni való annak külső felületén is!
A középkori eredetű templom építő- és díszítőkövei közül „mazsolázgatva” szinte bemutatkozik a környéket felépítő kőzetek „teljes” tárháza. Főleg az északi falban találkozhatunk nagyobb számban a középső- és késő-triász korú Bükkfennsíki Mészkő Formáció fehéres szürke, kalciteres példányaival, amelyek például a nem messze magasodó Bél-kő felépítő kőzetei (koruk: kb. 240–225 millió év). A szép karbonátos kőzetek a Bükki-egység sekélytengerekkel borított és zátonyokkal szegélyezett egykori selfjén (idegen kifejezéssel karbonátplatformján) rakódtak le, természetesen nem a mai földrajzi helyükön, hanem sok ezer kilométerre innen. Ugyanebben a falszakaszban vöröses és kávébarna színű, szilánkos törésű, éles felületekkel határolt dekoratív kőzetekre is figyelmesek lehetünk, amelyek már jóval fiatalabb, különféle középső- és késő-jura korú radiolaritok. Ezek már a Bükk térségét a jurában „elérő” óceáni ág mélyebb vizeiben lerakódott kovás rétegsorokból származnak, amelyek például Szarvaskő térségében lelhetők fel természetes környezetükben. A főbejárattól jobbra, a támpillér kőzetanyagában elvétve sötét színű, durvakristályos magmás kőzetek kandikálnak ki, amelyek szintén Szarvaskő település környékéről származó jura időszaki gabbrók (koruk: kb. 165 millió év). Ezek is a fent említett kis óceáni medence mélyéről származnak, ahol a mélytengeri üledékekbe benyomuló bázikus magmás testek lassan, évmilliók alatt hűltek, kristályosodtak ki (ezt tárja fel például a Szarvaskő határában tátongó Tóbérc-bánya is).
A templom falaiban a leggyakrabban előforduló kőzet (főleg a déli falszakaszon) egy középső-miocén korú homokkő, amely sárgás és vöröses színezetével, és helyenként durva szemcsézettségével tűnik ki (koruk: kb. 17 millió év; ebből épül fel a környékbeli dombvidék is: Egyházasgergei Formáció). Tovább „böngészve” a kövek között felismerhetünk biotit-csillámoktól „becsillanó” miocén riolittufákat, de a térség legfiatalabb kőzetei is képviseltetik magukat, a travertínó (forrásmészkő vagy népies elnevezéssel „darázskő”) személyében. Ezek a pár százezer éves kőzetek a bükki karsztforrások vizéből váltak ki, s nem messze, Mónosbél határában bányászták is őket hosszú ideig. A falakban helyenként vöröses színű mesterséges építőanyagok is visszaköszönnek, amelyeket téglának hívunk.
A hosszú felsorolást még természetesen folytathatnánk, de a leírtakból is kitűnik, hogy egy ősi templom falaiban nem csak az emberi évszázadok történelme köszönhet vissza, hanem egy terület évszázmilliókra visszatekintő földtani fejlődéstörténete is. Egy másik cikkünk témája lehetne az az érdekes kérdés is, hogy vajon a fent felsorolt kőzeteket pontosan honnan, mely történelmi bányákból származnak?
A templom pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet
Fotó és szöveg: Veres Zsolt
