A Battonya melletti Feneketlen-tó egy részlete
Földrajz órákon annak idején jól megtanultuk, hogy a tavak vize milyen eredetű (genetikájú) mélyedésekben gyűlhet össze. Ilyen volt például a tektonikus süllyedék, a vulkáni kráter, a karsztos mélyedés vagy a jég által kivájt meder is. A magyar Nagyalföldön barangolva általában mesterséges tavakat találunk (pl. bányagödrök), de elvétve összefuthatunk egy-egy természetes tómederrel is (pl. holtágak, homokbuckák közötti szikes tavak). Viszont léteznek olyan medrek is, amelyek partján fejünket vakarva emlegetjük a néhai földrajztanárunk nevét. Egy ilyen hely biztosan a Battonya határában található Feneketlen-tó is, amely egy erdőcske (48-as erdő) közepén bújik meg szégyenlősen. Ma ennek nem mindennapi kialakulásával ismerkedünk meg. Kalandra fel, irány a kövek világa!
A kis alapterületű, kerekded (kb. 50 m átmérőjű) és nagy mélységű (kb. 10 m) Feneketlen-tó nem egy vulkáni kráterben helyezkedik el (mint például a székelyföldi Szent Anna-tó), hanem egy olyan kráterben, amelyik gázkitörés során keletkezett.
1961 december végén (pontosan december 29–31. között) Battonya és Mezőhegyes között kutatófúrást (Battonya–37. sz. fúrás) végzett az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt Alföldi Kőolajfúrási Üzeme. December 29-én kb. 900 méteres mélységben megszorult a fúrószár. A kiszabadítási (mentési) művelet közben a tárolórétegekből földgáz nyomult a fúrólyukba, amelyet besűrített fúróiszappal próbáltak ellensúlyozni (gyakorlatilag „visszanyomni” a rétegbe), majd kiöblíteni a fúrólyukból. A művelet során azonban a fúrólyukban túl nagy hidrosztatikus nyomást hoztak létre, amely hatására a még béléscsövezetlen, nyitott rétegek a felszínig felrepedtek. Itt jegyeznénk meg, hogy a mélyfúrások során használt fúróiszapok feladata a fúrófej kenésén/hűtésén és a felfúrt kőzetszemcsék felszállításán kívül a fúrólyukban olyan hidrosztatikus nyomás előállítása (a folyadék sűrűségén keresztül), amely ellensúlyozni tudja a tárolórétegekben lévő fluidumok „ellennyomását”.
A földgáz a mélyből elemi erővel tört ki a felszínre, iszapos vizet, kőzettörmeléket hozva magával. A hangsebességgel robajló gáz az acélhoz való súrlódása miatt begyulladt, s időnként 40 m magas csóvával égett. A fúróberendezés (Bu–75 típusú szovjet gyártmány) „összeolvadt” és a mélybe süllyedt, a berendezés körüli fák meggyulladtak, kiszáradtak. A kitörés később magától megszűnt (a mélyben történt rétegomlás miatt), a helyén egy hatalmas kráter maradt vissza, amelyet idővel tóvá „duzzasztottak” a felszín alatti vizek. A baleset során személyi sérülés nem történt, az elhárítási munkálatokban a környék tűzoltóin kívül a honvédség, és a Mezőhegyesi Állami Gazdaság dolgozói is részt vettek. Érdekesség, hogy a katasztrófa után a kitörést okozó tárolóréteg földgázát letermelték egy távolabbi helyen kiképzett kútból.
A Nagyalföldön 12 ilyen genetikájú tótípus ismeretes, amelyek olajipari katasztrófák során jöttek létre (a legnagyobb Hajdúszoboszló térségében). A Battonya határában lévő Feneketlen-tó a 4. legnagyobb „krátertó” az országban. 2011-ben, az esemény 50. évfordulója alkalmából az OMBKE (Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület) és a MOL Nyrt. emlékművet avatott a Battonyáról Mezőhegyes felé haladó országút mellett.
Hasonló fluidumbányászattal kapcsolatos cikkeink itt, itt és itt érhetők el!
További információk és a cikk forrása innen érhető el!
A Feneketlen-tó pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet
Fotó és szöveg: Veres Zsolt
