A Szádelői-völgy, előtérben a Cukorsüveggel
Az Aggteleki-karszt természeti látnivalókkal ékes csodavilága nem ér véget a 100 éve megkreált trianoni határon, hanem folytatódik a Felvidéken (ún. Szlovákiában) is. A Kárpát-medencei tájbeosztás alapján Gömör-Tornai-karsztnak nevezett mészkővidék egyik legpompázatosabb és legismertebb látnivalója a Szádelői-völgy, amely a Felvidékre igyekvő magyar turisták egyik „kötelező” programja. A Szádelő (Zádiel) falucskától északra húzódó hasadék méretében és szépségében, valamint „kialakulási körülményeiben” is vetekszik a Tordai-hasadékkal. De vajon mi köze van mindkettőhöz Szent László királyunknak? Írásunkból többek között ez is kiderül. Kalandra fel, irány a kövek világa!
A Szádelői-völgy térségének földtani felépítésében az Aggteleki-karsztról és a Baradla-barlangból ismerős középső- és felső-triász korú (kb. 240–220 millió éves) karbonátos üledékes kőzetek vesznek részt. A Steinalmi és Wettersteini Mészkő Formáció sekélytengeri körülmények között rakódott le, jól átvilágított és mozgatott, gazdag mészvázú élővilággal rendelkező, zátonyokkal határolt lagúnákban. A nagy tömegű meszes iszap lerakódása természetesen a lemeztektonika törvényszerűségeinek megfelelően nem a mai földrajzi helyén, hanem sok ezer kilométerre innen történt. A vastag kőzetösszlet (föld)története során később betemetődött, a kréta időszakban takarókba gyűrődött, majd tektonikusan feldarabolódott. Az újra a felszínre vagy annak közelébe kerülő, jól oldódó mészköveket a szénsavas víz oldó munkája formálta tovább, látványos karsztos formakincset (pl. barlangok, víznyelők, dolinák, uvalák) alakítva ki.
A Szádelői-fennsíkba mélyülő szurdokvölgyet a Szár-patak alakította ki az utóbbi pár millió évben, a mészkőtest mélyén születő barlangok formálódásán keresztül. A nemkarsztos kőzetekből (pl. metamorfitokból) álló Gömör-Szepesi-érchegység irányából érkező patak őse a mészkőterületre érve a mélybe „fejeződött”, s a mészkő belsejének hasadékrendszerében, koptatva/oldva a kőzeteket haladt délies irányba. A terület szakaszos emelkedése miatt a hegyek „gyomrában” lévő barlangok szárazra kerültek, s pusztulni kezdtek: egymásba nyíltak, felszakadtak, kialakítván a hatalmas szurdokvölgyet (a folyamatot törésvonalak jelezték előre). Természetesen a patak azóta is aktívan alakítja a völgytalpat, egyre mélyebbre vágva medrét, koptatva, csiszolva a kőzeteket a szállított hordalékával. A barlangfelszakadással való keletkezés ékes bizonyítékai a völgyoldalban tátongó barlangmaradványok, amelyeket a patak bevágódása nyitott meg, „fűrészelt ketté” (pl. Király-barlang, Csontos-barlang). A szurdok kialakulását a környék népe viszont nem így magyarázza!
A Szádelői-völgy legtöbb eredetmondája Szent László lovagkirályunkhoz fűződik. A király az őt üldöző kunok elől úgy menekült meg, hogy égi fohásza hatására lova után kettényílt a föld, s üldözői halálukat lelték a kialakuló szakadékban. Érdekes tény, hogy a Kárpát-medence más tájainak szurdokai (pl. Tordai-hasadék, szentkúti Szent László-hasadék) esetében is előkerül a Szent László mondakör, szinte teljes azonosságot mutatva a szádelőivel. A szurdok kapcsán számtalan rege kering még a köztudatban, amely szereplői között ott van Attila, a hun király vagy épp IV. Béla
A Szlovák-karszt Nemzeti Parkhoz tartozó Szádelői-völgyet turistautak és tanösvények hálózzák be. Sziklaképződményeinél ne feledjük az ősi mondást: „mindent a szemnek, semmit a geológuskalapácsnak”. A hasadék legkarakteresebb és legismertebb sziklaképződménye a Cukorsüveg, amely a csatolt képen is kiválóan megfigyelhető.
A Szádelői-völgy pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet
Fotó és szöveg: Veres Zsolt
