Részlet a Csákányháza melletti feltárásból
Észak-Magyarországon nagy területeken bukkan elő a miocén földtörténeti kor elején (kb. 23–19 millió éve) lerakódott sekélytengeri homokkő, amelyen egyedi és látványos formakincs alakult ki, földtudományi értékek sokaságát vonultatva fel. A Cserháttól Ózdig, ill. a Mátra vidékétől Dél-Szlovákiáig nyomozható földtani képződmény félig viccesen mondva „kettős állampolgár”: hazánkban a Pétervásárai Homokkő Formáció névre hallgat, míg a szlovák geológusok Füleki Formációként ismerik. De vajon hogyan lehetséges ez? Írásunkban ennek nyomába eredünk. Kalandra fel, irány a kövek világa!
A geológia egyik tudományága a rétegtan (sztratigráfia), melynek egyik legfontosabb feladata a rétegtani osztályozás, azaz a kőzettestek elkülönítése és rendszerező besorolása különféle rétegtani egységekbe. Ennek során egymással szomszédos és/vagy egymásra települő kőzettesteket kisebb-nagyobb egységekbe foglalhatunk, különféle közös tulajdonságaik alapján. Az egyik legkézenfekvőbb tagolás a kőzettestek valamely kőzettani, ásványtani, geofizikai, geokémiai bélyegei alapján lehetséges, amellyel a litosztratigráfia (kőzetrétegtan) foglalkozik. Ennek megfelelően a geológusok a szilárd litoszférát (kőzetburkot) felépítő összes kőzetet különféle litosztratigráfiai egységekbe sorolják be egy adott ország területén (hisz nevet kell adni a “gyereknek”). Ennek a besorolásnak a legfontosabb alapegysége a formáció, amelyet tagozatokra és rétegekre oszthatunk tovább. A névben általában egy jellemző előfordulási hely földrajzi neve jelenik meg, a domináns kőzettípussal és a formáció szóval. Így van ez azzal az alsó-miocén földtani összlettel is, amelyet a Magyar Rétegtani Bizottság (MRB) Pétervásárai Homokkő Formáció névre keresztelt.
Az ősi üledékgyűjtő területe (az ún. Paratethys egykori partmenti öble), amelyben a több száz méter vastag törmelékes üledékes összlet lerakodott, méreteinél fogva átnyúlt a mai Felvidék területére is, ezért nem meglepő, hogy a formáció kőzetei ott is jelentős területeken bukkannak a felszínre. Ezzel még nem is volna baj, de az új trianoni országhatár nem csak egykori lakói társadalmi és gazdasági élettereit szaggatta szét, hanem az egységes földtani nevezéktant is. A geológiai pedig nem ismer határokat! Ezt nem egészen így gondolták a (cseh)szlovák geológusok, akik az „új” országuk területére kerülő litosztratigráfiai egységeiknek új nevezéktant kezdtek kidolgozni. Így történhetett meg az, hogy ami Pétervásárai Homokkő volt, abból Füleki Formáció (Fil’akovské Súvrstvie) lett, pedig a kettő egy és ugyanaz! Természetesen nem csak a homokkő járt így, hanem számtalan más formáció is, melyet felsorolni is hosszú lenne.
A képen a szlovákok által Füleki Formációnak nevezett egyik tagozat (Csákányházi Tagozat) alapszelvénye (Čakanovský profil) látható a Somoskőújfalu és Fülek között fekvő Csákányháza (Čakanovce) nyugati határában. Itt egy mélyebb tengeri kifejlődésű finomszemcsés homokkő tanulmányozható, amelyben szürke, kékesszürke kőzetlisztes betelepülések is megjelennek. A törmelékes üledékes összletben vékonyhéjú kagyló- és csigalenyomatok is felfedezhetők. Az imént bemutatott finomabb szemcseméretű összlet egy keresztrétegzett homokkőre települ, amely az ún. Kenyeretlenpusztai Tagozat néven ismeretes Szlovákiában.
Magyarország területén a Pétervásárai Homokkő Formációnak szintén több tagozata létezik, melyek csodálatos formakincse számos helyen tanulmányozható Ipolytarnóc és Ózd között. Gondoljunk csak az Istenmezeje melletti Noé szőlőjére, a bükkszenterzsébeti Nagy-kőre vagy a Nemti környéki homokköves látnivalókra (pl. Leány-kő, Morgó-gödri).
A csákányházi feltárás pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet
Fotó és szöveg: Veres Zsolt
