Az Ilona-völgyi-vízesés Parádfürdő határában

Írásunkban a Keleti-Mátra vulkanikus bércei közé látogatunk el, s az Ilona-völgyi Geológiai Tanösvény mentén kalandozunk egyet. Utunk során Magyarország legnagyobb természetes zuhatagát, az Ilona-völgyi-vízesést tanulmányozzuk, „belecsípve” kicsit a tanösvény egyéb földtudományi látnivalóiba is (ezekkel későbbi cikkeinkben foglalkozunk részletesebben). Kalandra fel, irány a kövek világa!

A Parádfürdő és az Ilona-völgyi-vízesés között húzódó tanösvény a nagy mátrai miocén vulkanizmust megelőző idősebb (pl. oligocén, alsó-miocén) földtani képződményeket fűzi fel, egy kb. 6,5 km-es tematikus útvonal mentén. A kellemes erdei séta közben találkozhatunk többek között egykori ércbányák táróival, cseviceforrásokkal és tanulságos földtani feltárásokkal is.
A geológiai tanösvény első állomásai a terület évszázados bányászatába engednek bepillantást. A réz- és ezüsttartalmú érces telérek/tömzsök bányászata 1780-ban kezdődött az Etelka-táró térségében, majd folytatódott a Vörösvár oldalában (Vaskapu-ereszke), egészen a 20. század második feléig. A tanösvény egyik megállóját képezi „Rm–104. sz.” érckutató mélyfúrás helye is, melynek felszíni maradványaival sem találkozhatunk már. Tovább haladva találjuk az egykori Timsós-tárót, ahol a hidrotermális vulkáni oldatok által elmállasztott alunitos agyagot bányászták a parádfürdői kórház részére, gyógyászati céllal (timsó néven). A völgy felsőbb szakaszán állja utunkat a legendás Szent István-csevice, melynek enyhén szénsavas, fanyarú vize a közhiedelemmel ellentétben nem utóvulkáni működés hatására keletkezett. Kialakulásával egy korábbi cikkünkben foglalkoztunk! Az „Ördöggátak” telérjei és az Ilona-völgyi homokkőfeltárás érintésével, több órás séta után érjük csak el (mint hab a tortán) a tanösvény leglátványosabb (geo)turisztikai attrakcióját, hazánk legnagyobb természetes vízesését, az Ilona-völgyi-vízesést. A mondatot olvasva (és a képre tekintve) többen felhördülhetnek, hisz a lillafüredi Szinva-vízesés sokkal nagyobb. Valóban, de az mesterséges, hisz a Palota Szálló építése miatti patak-elterelés hatására alakult ki. Hál’Istennek, az Ilona-völgyi-vízesés természetes képződmény!
A kemény, sötétszürke színű, miocén korú piroxénandeziten (Kékesi Andezit Formáció) a 8–10 méteres szintkülönbséget az Ilona-patak szabadeséssel küzdi le, magyarul vízesés formájában. A tavaszi hóolvadás és a nyári extrém nagy esőzések után mutatja a vízesés a legvadabb arcát, de kisebb hozamoknál sem fog senki csalódni a látványában.
A vízesés térségéből igazi „magashegyi” túrák tehetők a Mátra főgerince felé, ahonnan elérhető a mesés Tarjánka-szurdok, a Sas-kő, a Kékes vagy éppen a Gazos-kő is (Országos Kéktúra).

További részletek a tanösvényről ezen a linken érhetők el!

A vízesés pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet

Fotó és szöveg: Veres Zsolt